1393 talált állásfoglalás a juttatás kifejezésre

Kérdés: A polgármester jogviszonya különleges foglalkoztatási jogviszony, és adójogi szempontból az Szja-tv. 25. §-ának hatálya alá tartozik. A Mötv. 71. §-a alapján a polgármester költségtérítésre jogosult, azonban a hivatalnál is keletkeznek a feladatellátásához kapcsolódó kiadások, például a hivatali számítógép-használat, a hivatali utazás szállásköltsége, a hivatali gépjármű használata. A kérdés az, hogy a hivatal hogyan számolja el a polgármester általi hivatali gépjármű-használatot? Megoldás lehet-e az, ha a képviselő-testület megállapít a polgármester részére egy éves kilométerkeretet a hivatali gépjármű személyes használatára, és a polgármester havonta elszámolólapot állít ki a kilométeróra állásáról, a cégautóadó-fizetési kötelezettség megfizetése mellett? Az Szja-tv. 1. sz. melléklete szerint adómentes a személygépkocsi magáncélú használata. Általános szabály, hogy ami után szja-t nem kell fizetni, az után más járulékot sem. A cégautóadó megfizetése mellett a kilométerek nyilvántartásának vezetése az üzemanyag-felhasználás miatt szükséges.

Kérdés: Önkormányzatunk óvodások, iskolások részére rendezett versenyek alkalmából, illetve táborozó gyerekek részére kitűzőt, tollat, pólót, sapkát ad, melyen a rendezvény logója, vagy az önkormányzat logója szerepel. Melyik rovaton számoljuk el? Vásárolunk 500 pólót ajándékozás céljából (elszámoljuk K123-on), majd későbbi időpontban nyomdai számla jön, ezekre a pólókra logót nyomtatnak. Ezt a számlát hol kell elszámolni? Az önkormányzat a lakosság részére szervezett rendezvényén kiosztott toll, kitűző, egyéb kis összegű szóróajándék elszámolása mely rovaton történik?

Kérdés: Úgy tudom, hogy munkabérelőleget már nem lehet házipénztárból kifizetni. Valóban így van, és tényleg egyáltalán nem lehet, vagy az intézmények belső szabályzatukban eltérhetnek ettől? Többször előforduló probléma, hogy külföldről érkező vendégeink nem rendelkeznek magyar bankszámlával, viszont a jövedelmük utalásáig azonnal szükségük van készpénzre (forintra), hogy az itteni megélhetésüket fedezzék. Esetenként előfordul, hogy saját dolgozóinknak is mielőbb készpénzes előlegre van szükségük. Mely rendelet vagy törvény szabályozza ezt a kérdést?

Kérdés: Az önkormányzatok a közmunkaprogram keretében a közmunkában foglalkoztatottak részére terményt adnak. Milyen adó és járulék terheli ezt a juttatást?

Kérdés: Költségvetési intézmény a gazdasági hivatal folyosóján ballonos vizet helyezett el, amiből az irodában dolgozók, illetve az ügyeiket intéző alkalmazottak tudnak térítésmentesen inni. Milyen juttatásnak kell minősíteni, mi az adóvonzata, és milyen rovatra kell könyvelni?

Kérdés: A költségvetési szervnél foglalkoztatottak részére fizethető bankszámla-hozzájárulásnak (2015-ben maximum havonta 1000 Ft/fő) a munkáltató és a munkavállaló részéről milyen adó-, illetve járulékvonzatai vannak? Az adott költségvetési szervnek (önkormányzat, intézmény) van-e lehetősége erre a célra külön normatívát igényelni? Amennyiben vannak a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók, rájuk is vonatkozhat ez a juttatás?

Kérdés: Közhasznú alapítványunk elsődleges célja krónikus beteg, cukorbeteg gyermekek életkörülményeinek javítása, egészségének megőrzése, gyógyulásuk elősegítése rendszeres oktatás keretében. Ezen célok megvalósításához az alapítvány által biztosított szakemberek rendszeres képzését is biztosítja. Kérdésünk, hogy a cukorbeteg gyermekek és szüleik számára szervezett országos, egynapos oktatáshoz kapcsolódó juttatásokat milyen adófizetési kötelezettség terheli?

Kérdés: Önkormányzatunk polgármestere és képviselői Erdélybe utaznak testvértelepülési kapcsolat felvétele céljából. A vendéglátóknak ajándékot visznek. Milyen adókötelezettsége keletkezik ebből az önkormányzatnak? Amennyiben általunk is viszonzásra kerül majd a vendéglátás, és például étkezés, fürdőbelépő, szállás és utazási költség merül fel, ezen ki­adásoknak milyen Szja-tv. szerinti fizetési kötelezettsége lesz? Milyen főkönyvi számra könyvelendők ezek a kiadások a költségvetési számvitelben?

Kérdés: 1. A közfoglalkoztatottak által előállított mezőgazdasági termény értékesíthető-e önköltségi ár alatt külső szerv vagy magánszemély részére, ha a piaci ár alacsonyabb, mint az önköltségi ár? (Az önkormányzatnál feleslegessé vált, a közétkeztetésben történő felhasználást és a természetbeni szociális juttatás formáját már kimerítettük.)
2. Ha a közfoglalkoztatottak által előállított termény önköltségi ára magasabb, mint a piaci ár, melyik áron kell a saját konyhának közétkeztetési felhasználásra átadni, vagy természetbeni szociális ellátás formájában kiosztani?
3. A közfoglalkoztatásra kötött hatósági szerződésben szereplő kedvezményezett (önkormányzat) kötelezettségeinek felsorolásai között az alábbi mondat szerepel: "a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a programból származó bevételeiből kizárólag közfoglalkoztatási programjait vagy a Kftv. szerint létrehozott szociális szövetkezetek működését segíti elő."
Konkrétan milyen kötelezettséget jelent ez az önkormányzat számára? Milyen bevételeket kell ez alatt érteni? Csak a külső szerv vagy magánszemély részére történő értékesítésből befolyó tényleges befolyt bevételeket? Vagy a közétkeztetés, illetve a szociális alapon történő saját felhasználás esetén a számviteli elszámolással kimutatott bevételeket is?

Kérdés: Költségvetési szerv kormánytisztviselője a napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést havibérlettel kívánja igénybe venni. A leadott bérlet érvényességi időszakából az első 4 napon dolgozott, utána betegszabadságba került. A leadott bérletszelvény alapján a teljes időszakra, vagy csak a munkában töltött időre számított költségtérítés fizethető a dolgozó részére?