Sportberuházás taokedvezménye

Kérdés: 2016. április 12-én lépett hatályba a Tao-tv. következő rendelkezése:
"22/C. § (6a) bekezdés: A (6) bekezdés a) és d) pontjaiban a magyar állam javára szóló jelzálogjog-bejegyzésre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a (6) bekezdés a) vagy d) pontja szerinti, építési engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás
a) ...., vagy
b) a helyi önkormányzat törzsvagyonának részét képező ingatlanon valósul meg, és a beruházás üzembe helyezését követő 30 napon belül a beruházás értékéről szóló megállapodás megkötése mellett a helyi önkormányzat tulajdonába kerül." Önkormányzati tulajdonú ingatlanon (korlátozottan forgalomképes törzsvagyon) sportegyesület által (taotámogatás igénybevételével) létesített sportcélú felépítmény, vagy meglévő sportlétesítmény felújítása/bővítése alaphelyzet esetén a következőket kérdezném:
1. "A beruházás értékéről szóló megállapodás" rendelkezhet-e az önkormányzat által történő térítésmentes átvételről? Vagy a törvény ezen rendelkezése kizárólag ellenérték fejében történő átadást/átvételt (kvázi adásvételt) jelent?
2. Ez utóbbi esetben, hogyan, mi alapján kell az ellenértéket meghatározni? Van-e erre vonatkozóan jogszabályi rendelkezés?
3. Ezt a törvényi rendelkezést kell-e/lehet-e alkalmazni a rendelkezés hatálybalépését (több mint 30 nappal) megelőzően megvalósított beruházás (tehát fizikailag megvalósított, használatba vett, és a korábbi szabályozásnak megfelelően az önkormányzati ingatlanra a sportegyesület által igénybe vett taotámogatás mértékéig a magyar állam javára bejegyzett jelzálogjog) esetében?
4. Amennyiben nem kell/lehet alkalmazni, a rendelkezés hatálybalépését (több mint 30 nappal) megelőzően megvalósított – 3. kérdésnél ismertetett típusú – beruházás esetében van-e lehetőség az önkormányzat és a sportegyesület közötti vegyes tulajdonjogi helyzet megszüntetésére, azaz a sportegyesület átadhatja-e az általa megvalósított beruházás során képződött vagyont?
5. Ha igen, akkor történhet-e térítésmentesen, vagy csak ellenérték fejében?
6. Ha nem adhatja át, akkor ez meddig nem történhet meg? (Pl. Megtörténhet-e a 15 év időtartamú jelzálogjog-bejegyzés leteltét követően?)
Részlet a válaszából: […] ...számított 4. támogatási időszak végéig a tárgyieszköz-beruházást üzembe kell helyeznie a támogatás és annak jegybanki alapkamattal növelt összege magyar állam részére történő megfizetése terhével.A jelzálogjog bejegyzése alóli mentesüléshez az szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.
Kapcsolódó címkék:    

Következő évre áthúzódó tb-ellátás

Kérdés: Következő évre áthúzódó tb-ellátást (a 11. havi tb-ellátás csak következő év januárban lett átutalva) az intézménynél mint bérköltségcsökkentést, vagy a következő évek személyijuttatás-visszatérítéseként (B411) kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződésszegéssel kapcsolatos véglegesen járó bevételeket (például óvadék, foglaló, kötbér, jótállás, szavatosság, késedelmi kamat, a késedelmes vagy elmaradt teljesítés miatti kártérítés), a szerződésen kívüli károkozásért, személyiségi, dologi vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.
Kapcsolódó címke:

Rovatrend II.

Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződésszegéssel kapcsolatos végleges kiadásokat (például óvadék, foglaló, kötbér, jót-állás, szavatosság, késedelmi kamat, a késedelmes vagy elmaradt teljesítés miatti kártérítés, behajtási költségátalány), a szerződésen kívüli károkozásért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.
Kapcsolódó címke:

Bankbetétlekötés

Kérdés: Önkormányzatunk szabad pénzeszközeit rövid lejáratú bankbetétben köti le. A betétlekötést és a -feloldást halmozottan kell könyvelni a megfelelő rovatokon (K916, B817)? Ezzel gyakorlatilag indokolatlanul megnöveljük a költségvetési főösszeget.
Részlet a válaszából: […] ...a költségvetési számvitel szerintT059163 – K0032. Lekötött bankbetét elhelyezése a pénzügyi számvitel szerintT311/312 – K32/333. A kamat jóváírása a költségvetési számvitel szerinta) Követelésként (amennyiben korábban nem került előírásra)T094082 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Ruhapénzzel történő elszámolás

Kérdés: Idén kapott ruhapénz elszámolásánál elfogadható-e jövő évi ruhaszámla? (A tervezett utasításban úgy szerepelne, hogy az utasítás hatálybalépésétől 2017. január 31-ig kiállított számla fogadható el.)
Részlet a válaszából: […] ...Ekkor az idén juttatott pénzösszeg tulajdonképpen elszámolásra kiadott előlegnek tekinthető. Az ilyen előleg után akkor nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem, ha azzal az érintettek 30 napon belül elszámolnak.Amennyiben nem az Szja-tv. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.
Kapcsolódó címke:

Bérbe adott ingatlanon a bérlő által végzett nyílászárók cseréjének számviteli elszámolása

Kérdés: Önkormányzati bérlakásnál a nyílászárók cseréje a bérlő feladata. Önkormányzatunknál a költségek felét az önkormányzat biztosítja úgy, hogy a felújítás teljes költségét számla alapján kifizeti, 50%-ot pedig kamatmentes kölcsönként megelőlegez a bérlőnek. A csere teljes költsége felújításként jelenik meg, hisz a lakás értéke megemelkedik, viszont így a kölcsön, kiadás soron nem jelenik meg az összeg bérlőt terhelő fele, pedig azt az alapján kellene előírnunk követelésként a B74 rovaton. Hasonló témájú levél már jelent meg a Költségvetési Levelek 179. számában, de az 2013. évi keltezésű volt, és azóta jelentősen megváltoztak a számviteli szabályok. Mi a helyes könyvelési mód ebben az esetben? Mi alapján tudjuk előírni a kölcsönt és hogyan?
Részlet a válaszából: […] A bérbe adott ingatlanon a bérlő által nem a bérleti díj fejében, hanem kapott kölcsönből végzett nyílászárók cseréjének számviteli elszámolására a bruttó elszámolás számviteli alapelvét kell alkalmazni, azaz a kölcsön folyósítását és a felújítást külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.
Kapcsolódó címkék:  

Integrált pénzügyi-számviteli rendszer

Kérdés: Tekintettel arra, hogy a könyvvezetés forintban történik, szabályosnak tekinthető-e az, ha az integrált pénzügyi-számviteli rendszerben – a devizás tételek kivételével – tört forintértékek nyilvántartásba vételére van lehetőség, továbbá az, ha az integrált rendszerből előállított bármely bizonylat, dokumentum, nyomtatvány stb. szintén tört forintértéket tartalmaz(hat)?
Részlet a válaszából: […] ...évi IV. törvény szerint. Bankszámlapénzként még alkalmazható nem kerekített összeg, és a bankok is fillérre számolják jelenleg is a kamatokat. A kerekítést a pénztári ki- és befizetések kapcsán kell alkalmazni, nem pedig a számviteli elszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.
Kapcsolódó címke:

ERA-kód

Kérdés: Szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett szervnek (a nulla kötelezettséggel szemben elszámolható kötelezettség csökkentő tételei után), a NAV kiutalja az igényelt összeget. Melyik ERA-kódra könyvelendő, B16 mint kapott támogatás vagy B411 mint egyéb bevétel? Azt figyelembe véve, hogy ez nem egy előírt kötelezettség visszatérítése.
Részlet a válaszából: […] ...a szerződésszegéssel kapcsolatos véglegesen járó bevételeket (például óvadék, foglaló, kötbér, jótállás, szavatosság, késedelmi kamat, a késedelmes vagy elmaradt teljesítés miatti kártérítés), a szerződésen kívüli károkozásért, személyiségi, dologi vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.
Kapcsolódó címkék:  

Folyószámlahitel

Kérdés: Önkormányzatunk 2016-ban úgy döntött, hogy a költségvetés forráshiányát folyószámlahitellel kívánja biztosítani. Hogyan kell lekönyvelnünk a hitelfelvétel, hitel-visszafizetés előirányzatát, teljesítését?
Részlet a válaszából: […] ...célú hitel napi záró állománya növekedésének elszámolása a pénzügyi számvitel szerintT4219 – K33115. A likviditási hitel kamatának elszámolása a költségvetési számvitel szerinta) Végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések közötti utazáshoz kapcsolódó költségek megtérítése a köztisztviselő részére

Kérdés: Egy közös önkormányzati hivatal köztisztviselője vagyok. A hivatalhoz 8 település tartozik. A kinevezésemben a munkavégzés helyeként a székhely önkormányzati hivatala került rögzítésre. Jár-e kiküldetés, amennyiben munkámat végezve a többi településre, illetékességi területen belül saját gépkocsival közlekedem hivatali ügyeket intézni?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt különbséget kell tenni a munkajogi értelemben vett kiküldetés és a személyi jövedelemadó szempontjából történő kiküldetés, hivatali, üzleti utazás között. Amennyiben munkajogi értelemben megvalósul a kiküldetés, az azzal jár, hogy egyrészt vonatkoznak rá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.
1
10
11
12
22