Találati lista:
161. cikk / 199 Bruttó elszámolás elvének alkalmazása a követelések és kötelezettségek elszámolásánál
Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben a követelés és a kötelezettség egymással szemben elszámolható-e! Intézményünk egy kft. részére átutalt egy meghatározott összeget, amely visszaérkezett, mert az időközben felszámolás alá került társaság bankszámlája megszűnt. A kft.-vel szemben azonban a visszaérkezett összegnél jelentősen magasabb összegű (amely kamatot is tartalmaz) – jogalap nélkül fel vett ellátáshoz kapcsolódó – követelésünk van. A hatályos számviteli törvény, továbbá az eszközök és források értékelésének szabályozásáról szóló utasításunk értelmében a bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a kiadások, ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §-ának (1) bekezdése a beszámítás feltételeiről rendelkezik oly módon, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését számíthatja be a jogosulthoz intézett, vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal. A Cstv. a Ptk. szabályaitól eltérően szabályozza a beszámítás jogintézményét, minthogy az elismert tartozások és követelések tekintetében az adós és hitelezők közötti beszámítást minden korlátozás nélkül lehetővé teszi. A követelésnek egyneműnek sem kell lennie, egyedüli feltétel az elismerés.
162. cikk / 199 Külföldi cég kölcsönével kapcsolatos adókötelezettség
Kérdés: Egy külföldi cégtől kamatmentes kölcsönt kaptam. Kérdésem, hogy keletkezik-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség a kapott kölcsönnel összefüggésben?
163. cikk / 199 Értékpapírok vásárlása és eladása
Kérdés: 2006-ban úgy vásároltam meg egy részvénytársaság részvényeit, hogy azok vételárát kft. üzletrészekkel egyenlítettem ki. A részvények és a kft.-üzletrészek névértéke között jelentős különbség volt, de a részvénytársaság az átadott üzletrészeket a – jóval alacsonyabb névérték ellenére – ellenértékként elfogadta, majd később a részvényeket jóváírta az értékpapírszámlámon. Keletkezik-e adókötelezettségem a részvényvásárlás kapcsán? A részvényeket a tőzsdén értékesítem, természetesen bróker közreműködésével. Ez utóbbi milyen adókötelezettséget von maga után?
164. cikk / 199 Pénzügyi lízing elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk fénymásolót vásárolt pénzügyi lízing keretében. Havonta 5 éven át törlesztünk, a számlán lízingdíj, kamat és árfolyamveszteség, ill. árfolyamnyereség kerül feltüntetésre. Hogyan kell helyesen könyvelni? Év végén értékcsökkenést is el kell számolni a gép után?
165. cikk / 199 Önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérlői távhő-szolgáltatási hátralékának elszámolása
Kérdés: Kérem, hogy az önkormányzat tulajdonát képező lakások és nem lakás célú helyiségek távhő-szolgáltatási díjhátralékának megtérítésére vonatkozó elszámolási szabályokat ismertessék! A helytállási kötelezettség óvadék formájában került átutalásra a tőke, kamat és egyéb költség 50%-ának megfelelő összegben. A megállapodás értelmében a Faktorház folytatja tovább a jogi eljárásokat a tartozások behajtására az ingatlanok bérlőivel szemben. A Faktorház az átutalt óvadékból jogosult kielégíteni a behajthatatlan követelések tőkeösszegét. Amennyiben a behajtás eredményeként a bérlők befizetései meghaladják az önkormányzat által átutalt óvadék összegét, azt a Faktorház köteles visszautalni. A Faktorház az óvadék összegével 2010. év végéig számol el. Az önkormányzat könyveiben a Faktorházzal szemben kötelezettséget nem mutatott ki, tekintettel arra, hogy a bérlők tartozásairól eddig nem értesült.
166. cikk / 199 Pénzügyi lízing elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk falugondnoki gépkocsit lízingel. Hogyan kell helyesen a zártvégű pénzügyi lízinget lekönyvelni?
167. cikk / 199 Központi költségvetési szerv devizabevételeivel kapcsolatos bejelentési kötelezettség
Kérdés: Egy kereskedelmi banknál vezetett devizaszámlán a bank kamatot írt jóvá. Hogyan kell ezt a bevételt a Kincstárnak jelenteni és könyvelni?
168. cikk / 199 Központi költségvetési szervnél visszatérítendő lakásépítési, -vásárlási támogatás elszámolási szabályai
Kérdés: A dolgozóknak nyújtott lakásvásárlási kölcsönöknek visszatérítendő támogatás esetén mi a helyes könyvviteli elszámolásfolyamata a központi költségvetési szerveknél?
169. cikk / 199 Életbiztosításokhoz kapcsolódó adókedvezmények
Kérdés: Munkáltatóként az intézetünk vezetőire életbiztosítást kötöttünk. Ezekben a szerződésekben szerződő fél az intézet, biztosított a munkavállaló, elérési kedvezményezett az intézet. A szerződéseket lejárati időre kötöttük. Mi a teendő, ha lejárati idő előtt az intézet átengedi ezeket a szerződéseket a munkavállalónak? (Szerződő fél is a munkavállaló lesz?) Milyen adó- és járulékterhe lesz a munkáltatónak, munkavállalónak? – Milyen adóterhe lesz a dolgozónak, ha lejárati idő előtt, és milyen, ha lejárati idő után veszi fel az így átadott biztosítást? – Ha kockázati (halál) eseményre kötött élethosszig tartó biztosítást kötöttünk, hogyan kell eljárni kifizetőként, amikor ezeket a szerződéseket átengedjük dolgozóinknak? – A biztosítás kockázati jellegét (melyre az Szja-tv. többször hivatkozik) kell-e kifizetőként bizonyítanom, illetve milyen feltételeknek kell eleget tennie ezeknek a biztosításoknak, hogy adómentesen átadhatók legyenek? (Mit jelent az Szja-tv. VII. számú melléklet 2. pontjának utolsó mondata?)
170. cikk / 199 Munkabérelőleg visszafizetésének adókötelezettsége
Kérdés: Az államháztartási szakterület 2005. évi kötelező továbbképzésén az előadó a munkabér-előleg folyósításával összefüggésben, az Szja-tv.-re hivatkozva, adófizetési kötelezettségről beszélt abban az esetben, ha a visszafizetés az adóév végéig nem történik meg. Még abban az esetben is, ha az Szja-tv. 72. § (4) g) pontja szerint jár el a kifizető. Az illetményelőleg következő adóévre áthúzódó visszafizetése valóban adóköteles bevétellé válik-e a dolgozónál, és ha igen, akkor az Szja-tv. mely paragrafusa alapján?
