218 talált cikk a kamat kifejezésre

Kérdés: Amennyiben a helyi önkormányzat által fenntartott – művészeti, közművelődési, közgyűjteményi, közoktatási és szolgáltató feladatokat ellátó, valamint egyéb – intézményeknél foglalkoztatott köztisztviselő, közalkalmazott besorolási osztálya/fizetési fokozata helytelenül került megállapításra, akkor mi a helyes eljárásmód a korrekcióra? Be kell-e ilyenkor sorolni a helyes besorolási osztályba/fizetési fokozatba, és ez járhat-e a közalkalmazott/köztisztviselő illetményének csökkenésével?

Kérdés: A gyermekvédelmi törvény 24. § (8) bekezdése szerint a megelőlegezett gyermektartásdíjat a kötelezett kamattal téríti meg az államnak. Részteljesítés esetén a befolyt összeg a tőketartozás vagy a kamatkövetelés törlesztésére könyvelendő elsődlegesen?

Kérdés: A helyi védettséggel érintett épített értékek felújítási munkálatainak támogatására önkormányzatunk pályázatot írt ki. Pályázni lehet a felújítás költségeinek 50 százalékáig, mely összegnek az 50 százaléka kamatmentes kölcsön. A pályázat nyertesének magánszemély esetében keletkezik-e és milyen címen jövedelme?

Kérdés: Az önkormányzat az önkormányzati tulajdonú lakások értékesítéséből befolyt pénzeszközét fordíthatja-e helyi rendeletben megállapított, lakossági, ún. első lakáshoz jutók kamatmentes lakásvásárlási kölcsönének nyújtására?

Kérdés: A benyújtott bevallásunkat másodszor kell önellenőriznünk. Az első alkalommal az önellenőrzés a javunkra szólt, akkor nem kellett pótlékot felszámítani. Most milyen pótlékmértéket kell alkalmaznunk?

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a 30 napot meghaladó elszámolásra kiadott előleg kamatkedvezménye miatt a munkavállalót és a munkaadót terhelő adót? A magánszemély az előleget munkaviszonyra tekintettel kapta, 32 napig volt nála 20 000 Ft.

Kérdés: A munkáltató által adómentesen nyújtható lakáscélú támogatási rendszerrel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy a munkáltató által – meghatározott feltételek szerint – hitelintézettől felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez [Szja-tv. 72. § (4) bekezdés] nyújtható (kamatmentes) lakáscélú hitelhez hasonlóan nyújthat-e a munkáltató lakáscélú vissza nem térítendő támogatást (Szja-tv. 2. sz. melléklet) is ugyanilyen, ugyanazon hitelintézettől felvett kölcsön törlesztése jogcímen?

Kérdés: A polgármesteri hivatal a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó (pl. fizikai munkát végző alkalmazottak, kézbesítők stb.) dolgozói részére ruházati költségtérítést fizet úgy, hogy a ruházat megvásárlására az év elején előleget biztosít. Az előleg felhasználásáról a dolgozóknak 30 napon belül a polgármesteri hivatal nevére kiállított felsőruházatról szóló számlával kell elszámolniuk. Helyesen járunk-e el akkor, ha e juttatás után a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok szerint fizetjük a közterheket? A 30 napon túli elszámolás esetén keletkezik-e kamatkedvezmény miatti adókötelezettség?

Kérdés: Egy kft. tagja vagyok már több mint tíz éve. 2005-ben 1 millió forint kölcsönt nyújtottam a kft. részére, amelyre a kölcsönszerződés alapján a társaságnak 12 százalékos kamatot kell fizetnie. A kamat kifizetésére 2007. január hónapban került sor. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2006. évi módosítása szerint a tagi kölcsönre fizetett kamat nem szerepel a kamatjövedelmek felsorolásában. Ezt figyelembe véve mennyi adót kell fizetnem a kamat után?

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben a követelés és a kötelezettség egymással szemben elszámolható-e! Intézményünk egy kft. részére átutalt egy meghatározott összeget, amely visszaérkezett, mert az időközben felszámolás alá került társaság bankszámlája megszűnt. A kft.-vel szemben azonban a visszaérkezett összegnél jelentősen magasabb összegű (amely kamatot is tartalmaz) – jogalap nélkül fel vett ellátáshoz kapcsolódó – követelésünk van. A hatályos számviteli törvény, továbbá az eszközök és források értékelésének szabályozásáról szóló utasításunk értelmében a bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a kiadások, ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §-ának (1) bekezdése a beszámítás feltételeiről rendelkezik oly módon, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését számíthatja be a jogosulthoz intézett, vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal. A Cstv. a Ptk. szabályaitól eltérően szabályozza a beszámítás jogintézményét, minthogy az elismert tartozások és követelések tekintetében az adós és hitelezők közötti beszámítást minden korlátozás nélkül lehetővé teszi. A követelésnek egyneműnek sem kell lennie, egyedüli feltétel az elismerés.