818 talált cikk a kedvezmény kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk európai uniós forrásból finanszírozott pályázati projektek megvalósításával foglalkozik. A projektekben többek között szakmai tanulmányutak és konferenciák szervezése is szerepel, melyek szervezését alvállalkozó igénybevételével kívánjuk megvalósítani. A konferenciák, tanulmányutak költségei között rendezvényszervezés, terembérlet, étel-, italellátás, utazás és szállásköltség szerepelhet.
1. Helyesen értelmezzük-e, hogy ha a rendezvényszervező cég a számláján feltünteti az ellátás (étel, ital) értékét, akkor nála ez után nem merül fel szja- és ehofizetési kötelezettség?
2. Helyesen értelmezzük-e, hogy ha a rendezvényszervező cég a számláján feltünteti az ellátás (étel, ital) értékét, akkor társaságunknál az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.27. pontja alapján nem merül fel szja- és ehofizetési kötelezettség?
3. Ha a rendezvényszervező cég a számláján nem tünteti fel az ellátás (étel, ital) értékét, hanem egy összegben rendezvényszervezésként számlázza a konferencia költségét társaságunknak, akkor felmerül-e nála a bejövő étel-, italszámlák értéke után szja- és ehofizetési kötelezettség, vagy mivel ezek forrása közvetetten európai uniós forrás, rá is vonatkoztatható az Szja-tv 1. számú mellékletének 4.27. pontja, ezért nála is fennáll az adómentesség?

Kérdés: 1. Ha egy angol társaság Magyarországról baromfitermékeket szerez be, és azokat az Egyesült Királyságba szállítják, akkor az angol társaság részére értékesítő magyar társaság felszámol-e általános forgalmi adót az értékesítés után?
2. Az 5 százalékos adómérték alkalmazható-e a feldolgozott baromfitermékekre (például töltött csirkemellre)?

Kérdés: Tankerületünk alaptevékenysége: oktatás igazgatása a fenntartásába és működtetésébe tartozó iskolák vonatkozásában. Kérjük állásfoglalásukat azzal kapcsolatban, hogy az alább felsorolt eseményekből, rendezvényekből mi minősül az Szja-tv. 70. §-a szerinti reprezentációs kiadásnak, illetve egyes meghatározott juttatásnak, kifizetői adó- és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget vonva maga után:
a) igazgatói értekezlet, melyen a tankerület és az iskolák igazgatói megbeszélik a működtetéssel és fenntartással kapcsolatos aktuális kérdéseket, ezzel kapcsolatban jellemzően előforduló költségek étkezéshez kapcsolódnak (pl.: pogácsa, ásványvíz, kávé),
b) iskolatitkári értekezlet, fentiekhez hasonló, az iskolatitkárokkal történő megbeszélés, melyen szintén étkezéshez kapcsolódó költségek merülnek fel,
c) iskolák által tartott pedagógusnapi ebéd, tanév-záró ebéd,
d) iskolák által tartott programokhoz tartozó ellátás (étel, ital), amelyek nem tanulmányi vagy sportversenyhez kapcsolódnak, pl.: iskola által szervezett családi napon ellátás, gyereknapon a tanulók részére édesség, farsang alkalmából a tanulók részére farsangi fánk,
e) művészeti iskolák által tartott zenei rendezvényen történő étel-ital ellátás.

Kérdés: Számos ingatlan áll önkormányzatunk tulajdonában, amelyeket különböző módon hasznosítunk. Ezek között található egy, korábban szállodaként funkcionáló épület is (eredetileg sem lakás céljára létesítették), amelyet felújítottunk, és amelyet bérleti szerződés alapján egy magyar társaságnak bérbeadunk. Az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti szálláshely-szolgáltatási tevékenységet a társaság végzi, önkormányzatunk csak a tulajdonában lévő ingatlant adja bérbe. Helyes az álláspontunk, mely szerint az önkormányzatunk által teljesített bérbeadás az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerinti tevékenységnek minősül, és nem tartozik a 86. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás körébe, és mivel az ingatlanok bérbeadására önkormányzatunk adókötelezettséget választott, a szolgáltatást 27 százalékos áfa terheli? Jól gondoljuk, hogy a felújítással kapcsolatban önkormányzatunkra átterhelt áfa levonásba helyezhető, tekintve hogy az ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban nem lakó-házként vagy lakásként van bejegyezve?

Kérdés: A TOP-4.2.1-15-SB1-2016-00064 projekt-azonosító számú szociális alapszolgáltatások fejlesztése projektberuházás áfa-visszaigénylésével kapcsolatosan városunk önkormányzata "Szociális alapszolgáltatások fejlesztése" elnevezésű TOP-4.2.1-15-SB1-2016-00064 azonosító számú projekt megvalósítására nyújtott be pályázatot 2016-ban. A?projekt összköltsége nettó 41 094 331 Ft. A támogatási szerződés 2017. 06. 02-án került aláírásra a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóság és az önkormányzat között. A pályázatot az önkormányzat nyújtotta be, és a kedvezményezett is ő. Azonban 2017. január 1-jétől jogszabályváltozás miatt a konyhát már nem lehet önkormányzati szakfeladatként működtetni, ezért döntöttünk az önálló intézmény alapításáról. A 2017. Költségvetési tv. 2. mellékletének III. 5. pontja alapján "A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, minibölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (a továbbiakban intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz.
A támogatás igénylésének feltétele, hogy
– az önkormányzat saját fenntartásában lévő költségvetési szerv útján, vagy
– társult feladatellátás esetén a társulás által fenntartott költségvetési szerv útján, vagy
– gazdasági társaságtól vásárolt szolgáltatással biztosítsa az étkeztetést."
Fentieknek a pályázat keretében megvalósított beruházás áfájának visszaigénylése miatt van jelentősége. A jogszabályváltozás, az önálló intézmény alapítása a beruházást megvalósító önkormányzatokat hátrányosan érintette. Tekintettel arra, hogy az étkeztetést már nem közvetlenül az önkormányzat biztosítja önkormányzati szakfeladatként (így abból önkormányzatunknak bevétele nem keletkezik), hanem az önkormányzat intézménye, a városi önkormányzati konyha és étterem, ezért az önkormányzat a beruházás áfáját nem tudja visszaigényelni, amely igen jelentős terhet ró az önkormányzatra, hiszen 11?095?469 Ft-ról van szó. Amennyiben a jogszabály nem kötelezte volna az önkormányzatokat arra, hogy a konyhát önálló intézményként működtesse 2017. január 1-jétől, akkor a beruházás áfáját most vissza tudnánk igényelni. A problémánk megoldásához kérjük a segítségüket, megoldási javaslatukat.

Kérdés: A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az intézményi gyermekétkeztetés egyes kiadásaihoz, III. 5. támogatási jogcímen. A kiegészítő szabályokban foglaltak alapján a III. 5. jogcím szempontjából az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi étkeztetést igénybe vevő gyermekek, tanulók becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető a támogatás. Az intézményi étkeztetésben részt vevők számának megállapításánál egy fő – függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz – csak egy létszámként és egy intézménynél szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg főétkezés biztosított. A támogatás elszámolásánál a háromszori étkezés, a kétszeri tízórai és ebéd, vagy csak az egyszeri étkezés, az ebédadagok vehetők figyelembe? A kollégiumi diákok esetében viszont a reggelit és a vacsorát a kollégiumban veszik igénybe, a déli főétkezést pedig abban a közoktatási intézményben, ahol napközben tanulnak. Gyakorlatilag naponta háromszori étkezést vesznek igénybe, de azt kettő feladatellátási helyen. Az ő esetükben hogyan igényelhető a támogatás, az egyszeri vagy a háromszori étkezés után? Ha háromszori étkezőként figyelembe vehetők, akkor melyik intézménynél? A kollégiumnál vagy a középiskolánál?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 239-es számában a 4395. sorszámon megjelent válasz ismeretében szeretném megkérdezni a válaszadótól, hogy az Áfa-tv. 65. §-ában foglaltak azon része, mely szerint az "adó alapjába beleszámít a kapott támogatás bármely formája is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát közvetlenül befolyásolja", figyelmen kívül hagyható? Vagy talán a kapott támogatást kell "leáfázni" (legyen az 50% vagy 100%), és akkor az étkezési beszerzést terhelő áfa teljes mértékben levonhatóvá válik?

Kérdés: A polgármesteri hivatal köztisztviselője a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjlehetőségével élve nyugdíjazását kérte. A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet keretében foglalkoztatható-e a volt dolgozónk a polgármesteri hivatalnál úgy, hogy a nyugdíjfolyósítás szüneteltetését nem kéri?

Kérdés: Gazdasági ellátószervezet vagyunk. Konyhánk nyári technikai leállása idejére egy külső intézmény vendégétkezési térítési díjként számlázott óvodai és szociális étkeztetést. Ez a szolgáltatás, amit a részünkre nyújtottak, milyen főkönyvi számlára könyvelendő?

Kérdés: Önkormányzatunk mint kedvezményezett egy támogatásból megvalósuló egyhetes rendezvényhez kapcsolódóan a gyerekek részére kiosztásra került apró marketingtárgyakat rendelt. A rendezvényt megvalósító intézmény a helyi művelődési ház. A vállalkozó a rendelt tételt a megrendelés alapján a rendezvény utolsó napján átadta, azonban annak díjáról a teljesítést követő 4. napon állított ki egyszerűsített készpénzfizetési számlát, melyet a kiállítás napján a megvalósító intézménynek adott át. A számla az önkormányzat pénztárából a kiállítás napján nem került kifizetésre. Szabályosan kifizethető-e fenti számla később, mint a számla kelte és benyújtása? Milyen szabályok vonatkoznak az egyszerűsített, illetve a készpénzfizetési számlára, a számla kelte egybe kell essen a teljesítés, valamint a kifizetés dátumával? Mire kell figyelemmel lenni a teljesítés, a számla kelte és a kifizetés dátumai vonatkozásában? A rendezvény napján a szervezési feladatok mellett nem mindig van lehetőség a számlázást nyomon követni, előfordul, hogy a megvalósító intézménnyel jó partneri viszonyban lévő vállalkozók átadják a megrendelt tételeket, de a készpénzfizetési számlát csak később állítják ki, és mire a számla az önkormányzathoz kerül, kifizetése is csak később történik meg. Hogyan járjunk el helyesen?