829 talált cikk a kedvezmény kifejezésre

Kérdés: Az alábbi jogforrásokból levezetve, amennyiben az utalványrendeletek szigorú számadású kötelezettség alá esnek, akkor az államháztartási törzskönyvi jogi személyek esetében folyamatos sorszámmal kell, hogy a rendszerben létrejöjjenek, és a könyvvezetésben szerepeljenek? Az Áhsz. 52. §-a szerint a költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben a bizonylati elvre és a bizonylati fegyelemre, a számviteli bizonylatokra, a szigorú számadási kötelezettségre és a bizonylatok megőrzésére egyaránt az Szt. 165. §-ának (1), (2) és (4) bekezdését, valamint a 166-169. §-át kell alkalmazni. Az Szt. 168. §-a szerint a készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (más jogszabály: 368/2011. Ávr. 59. §) (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat (pl.: pénztárban készpénzfelvétel stb.), szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli. A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. Egyébként a bizonylatok szigorú számadás alá vonása saját hatáskörben is történhet.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, ha egy munkavállaló a főállásában megkapja a havi 8000 forint értékű Erzsébet-utalványt és további munka­viszonyt létesít, vajon a második munkaviszonyában a munkavállalónak nyilatkoznia kell-e, hogy más cégnél is kap-e béren kívüli juttatásként Erzsébet-utalványt? Illetve csak egy helyen, a főállású jogviszonyában kaphatja az Erzsébet-utalvány-juttatást kedvezményes adózással, vagy a második munkahelyen is kaphat Erzsébet-utalványt kedvezményes adózással?

Kérdés: 1. Önkormányzati intézményeink (Gyermekjóléti Központ, Szociális Szolgálat) a klien­seik­nek, ellátottjaiknak zárt körű rendezvényt szerveznek (pl. idősklub, főzőverseny, baba-mama klub, kirándulás), amely során élelmiszer-felhasználásra kerül sor, illetve az ellátottaknak étel- és italfogyasztást biztosítanak, a versenyek díjaként élelmiszert (pl. csokoládét) juttatnak. 2. Az említett önkormányzati intézmények nem zárt körű rendezvényeken (nyílt napokon, konferenciákon és egyéb közösségi rendezvényeken) ajándékot osztanak, helyi fogyasztásra ételt, italt biztosítanak. Kérdésként merült fel, hogy az intézményeknél a fent felsorolt – jogszabály szerint a működésükben meghatározott – kötelező feladatok ellátása során felmerült juttatások adómentes természetbeni juttatásnak minősülnek-e?

Kérdés: Intézményünk önkormányzati támogatásból erdélyi és kárpátaljai gyermekeket táboroztat, illetve fogad tanulmányi kirándulásra. A táborozás, tanulmányi kirándulás során felmerülő költségeket (étkezés, szállás, strandbelépő, múzeumi belépő, autóbusz igénybevétele) terheli-e adó- és járulékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Önkormányzati intézmény vagyunk, szeretnénk a segítségüket kérni az alábbi témában:
1. 2014. év végén egy EU-s pályázaton nyert összeget a főszámlánkra (költségvetési elsz.szla) utaltak, az elkülönített alszámla helyett. Ezt a bevételt a 922 Államháztartáson kívüli működési támogatások bevételére könyveltünk, 2015-ben átvezettük a főszámlánkról az e célra nyitott elkülönített bankszámlára. A bankszámlák közötti átvezetésen kívül milyen könyvelési lépések szükségesek még? (3682. idegen pénzeszközökkel szemben milyen könyvelési tétel volna megfelelő?)
2. Az EU-s számláról kifizetéseket eszközöltünk (bankkártyával), ezeket a gazdasági eseményeket hogyan könyveljük?

Kérdés: Az önkormányzatok a közmunkaprogram keretében a közmunkában foglalkoztatottak részére terményt adnak. Milyen adó és járulék terheli ezt a juttatást?

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os nonprofit gazdasági társaságának városüzemeltetési és városgondnoksági feladatok ellátására támogatást nyújt.
Kérdéseink:
1. Ha az önkormányzat konkrétan meghatározza, hogy a támogatást milyen feladatokra és mekkora összegben költheti el a társaság, akkor az így nyújtott támogatás ellenértéknek minősül-e, kell-e általános forgalmi adót fizetni utána?
2. Ha a támogatást az önkormányzat gazdasági társaságának általános jelleggel adja, hogyan tudja az önkormányzat a feladatok ellátására adott támogatás felhasználását előírni és azt ellenőrizni?

Kérdés: A Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő befizetéseket melyik főkönyvi számon kell elszámolnunk abban az esetben, ha központi költségvetési szerv vagyunk? A 05/5022 főkönyvi szám a helyi önkormányzatok törvényi befizetéseit tartalmazza, viszont a 39/2014. (II. 24.) Korm. rendelet a központi költségvetési szerveknek is befizetési kötelezettséget ír elő.

Kérdés: 1. A közfoglalkoztatottak által előállított mezőgazdasági termény értékesíthető-e önköltségi ár alatt külső szerv vagy magánszemély részére, ha a piaci ár alacsonyabb, mint az önköltségi ár? (Az önkormányzatnál feleslegessé vált, a közétkeztetésben történő felhasználást és a természetbeni szociális juttatás formáját már kimerítettük.)
2. Ha a közfoglalkoztatottak által előállított termény önköltségi ára magasabb, mint a piaci ár, melyik áron kell a saját konyhának közétkeztetési felhasználásra átadni, vagy természetbeni szociális ellátás formájában kiosztani?
3. A közfoglalkoztatásra kötött hatósági szerződésben szereplő kedvezményezett (önkormányzat) kötelezettségeinek felsorolásai között az alábbi mondat szerepel: "a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a programból származó bevételeiből kizárólag közfoglalkoztatási programjait vagy a Kftv. szerint létrehozott szociális szövetkezetek működését segíti elő."
Konkrétan milyen kötelezettséget jelent ez az önkormányzat számára? Milyen bevételeket kell ez alatt érteni? Csak a külső szerv vagy magánszemély részére történő értékesítésből befolyó tényleges befolyt bevételeket? Vagy a közétkeztetés, illetve a szociális alapon történő saját felhasználás esetén a számviteli elszámolással kimutatott bevételeket is?

Kérdés: Dolgozónk, aki közigazgatási határon kívülről jár be dolgozni, vásárolt egy MÁV START Klubkártyát, amivel 50%-os kedvezménnyel jogosult jegyet váltani. Megtéríthető-e munkába járás keretében a munkahely és a lakóhely közötti utazásra megváltott 50%-os jegy, illetve megtéríthető-e a klubkártya ára? A számla azonban így nem szólhat az intézmény nevére, csak a magánszemély nevére.