829 talált cikk a kedvezmény kifejezésre

Kérdés: Költségvetési intézmény nyújthat-e adómentesen lakáscélú támogatást az alkalmazottainak? Amennyiben van erre lehetőség, akkor milyen feltételeknek kell megfelelniük a munkáltatónak és a támogatásban részesülő alkalmazottaknak?

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a 30 napot meghaladó elszámolásra kiadott előleg kamatkedvezménye miatt a munkavállalót és a munkaadót terhelő adót? A magánszemély az előleget munkaviszonyra tekintettel kapta, 32 napig volt nála 20 000 Ft.

Kérdés: Az önkormányzat köztisztviselői részére nyújtott étkeztetés (2007. évben 10 000 Ft) esetén napi egyszeri melegétkeztetés (azaz munkanaponként egy-egy adag) jár-e? Ha naponta több adagot vesz igénybe a köztisztviselő, akkor az a fölötti részt vendégétkezésként kell figyelembe venni?

Kérdés: Egy többcélú kistérségi társulás munkaszervezetében munkaviszony keretében foglalkoztatottak részére jár-e a 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott "utazási utalvány"?

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az üdülési csekk adómentességére vonatkozó szabályt, ha a munkatársunk családi üdülését kívánjuk támogatni? Munkatársunk az élettársával és két saját gyermekével együtt szeretne nyaralni.

Kérdés: Önkormányzatunk 2006. december 1-jéig közhatalmi besorolású volt. 2006 májusában értékesítettünk egy ingatlant, melynek megnevezése "művelési ág alól kivett beépített terület", amelyen lakóingatlan áll. A lakóingatlant az állam (mint akkori tulajdonos) engedélyével építették. 1969-ben földhasználati jogot jegyeztek be rá a mostani vásárló javára – az 1965. évi árrész utáni ún. "C" akció keretében az ártéren lévő telep felszámolása keretében. 1992-ben átszállással lett önkormányzatunk tulajdona a terület, melyen már állt a lakóingatlan. A lakás tulajdonosa most megvásárolta a hozzá tartozó területet. A szerződésben részletfizetési kedvezményben állapodtak meg a felek a következőképpen. Az első vételárrészt követően a vevő 60 hónapon át, minden hó 15. napjáig 5000 Ft-ot fizet. Az eladó önkormányzatunk a vételár maradéktalan kiegyenlítéséig tulajdonjog-fenntartással él. A szerződés áfatartalomról nem tesz említést. 2006 decemberében önkormányzatunk egy másik ingatlan értékesítése kapcsán 4 000 000 Ft-ot meghaladó adóköteles bevételhez jutott. Ezért be kellett lépnie az áfakörbe. Kérdéseink a következők: – Jól értelmezzük-e hogy a lakóingatlanhoz tartozó ingatlan értékesítése tárgyi adómentes? – Első értékesítésnek számít-e a jelen ügylet? – A teljesítés napja a teljes kiegyenlítés, illetve a tulajdonjog-fenntartás dátuma-e (2011. 05. 15.)? – Csak addig kell-e számlát kiállítani a törlesztőrészletekről, amíg az önkormányzat áfaalany? – Tárgyi adómentes-e ez az értékesítés, vagy ha nem, hogyan kezelhető a szerződés?

Kérdés: Társaságunk jelenleg közhasznú társasági formában tevékenykedik, nem végez vállalkozási tevékenységet, továbbá áfabevallásra és -fizetésre sem kötelezett. Kérdésünk, hogy milyen változást eredményez az adózás területén, ha társaságunk nonprofit zrt.-vé, vagy ha közhasznú nonprofit zrt.-vé alakul át?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 78. számában az 1691-es kérdés foglalkozik a lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezményével. Ott megelőlegező kölcsönről volt szó. Mi a két gyerekünkre tekintettel ún. "szocpol"-t kaptunk. A hiteltörlesztésünk ötödik éve 2005-ben volt. Az OTP azért nem ad a 2006-os évre igazolást a hiteltörlesztés összegéről, mert szerinte aki szocpolt kapott, annak a további évekre nem jár az adókedvezmény, hiába van két kiskorú eltartottja. Úgy érzem ez a büntetés, amiért nekünk már volt két gyerekünk az építkezéskor, és nem szerződést kötöttünk, hogy majd lesz. Mi az igazság?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó közoktatási intézmény a gyermekétkeztetést vásárolt élelmezéssel biztosítja. Önköltségi áron (nyersanyagnorma + rezsi + áfa) beszerzi az élelmiszert, és továbbszámlázza az azt igénybe vevő gyermekeknek nyersanyagnorma + áfa áron. A gyermekek egy része rászorultságára tekintettel kedvezményben részesül alanyi jogon. Részükre az étkezéshez normatív állami támogatás vehető igénybe. Az intézménynek tovább kell-e számláznia a térítési díj és a kedvezmény (50, illetve 100 százalék) különbözetét, melyre az állami támogatás nyújt fedezetet, vagy bevételeit azon a szinten tervezi és teljesíti, amit a kedvezmények igénybevétele reálisan jelent? Ha a különbözetet a fenntartó és az állami támogatást igénybe vevő önkormányzat számlára kifizeti az intézménynek, áfavonzata van, ami a visszaigényelhető áfát az egyéb feltételek teljesítése esetén csökkenti, mert így magasabb lesz a beszedett áfa. Ha nem kell a fenntartó és állami támogatást igénybe vevő önkormányzatnak a különbözet áfája nem kerül be a beszedett áfába. (Bár ez utóbbi esetben az állam a nyújtott támogatás "kvázi áfatartalmát" visszavonja.)

Kérdés: Dolgozónk az ELTE-n PhD-képzésen vesz részt. Intézményünk tanulmányi szerződést kötött vele. A konzultációs napokról kell-e igazolást hoznia, illetve mivel bizonyítja, hogy mely napokon jogos a távolléte, ha kell, az utólagosan elfogadható-e? Ha pl. tavaszi szünet van, elfogadható-e ezen időszakon belül igazolás, illetve ilyen esetben jogos-e a távollét utólag (a munkahely által felszólítás után hozott) igazolás? Ha egy nap több vizsgát tesz, mennyi tanulmányi szabadság illeti meg?