3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Egy egyetemnek az oktatási tevékenységébe tartozó néhány testnevelési óráját korcsolyapályán tartották meg a hallgatóknak. 1000 db belépőjegyet vásároltak 350 000 Ft értékben. Kérem, tájékoztassanak a belépőjegyek elszámolhatóságáról! Dologi költségek közé el lehet-e számolni, és ha kellenek ilyenek, akkor milyen igazolások szükségesek?

Kérdés: Jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehető jogviszonyok beszámításával kapcsolatos a kérdésem. Központi költségvetési szerv vagyunk, a Kjt. hatálya alá tartozó intézmény. Dolgozónk kérdéses munkaviszonyai és közalkalmazotti jogviszonyai a következők:
Felszerelést Gyártó Ktsz. 1970. 11. 19.-1971. 05. 08. munkaviszony;
HÁÉ Vállalat 1971. 05. 17.-1982. 08. 15. munkaviszony, áthelyezés;
Ipari szakmunkásképző intézet 1982. 08. 16.-1998. 11. 29. közalkalmazotti jogviszony, közös megegyezés;
Kft. 1998. 12. 01.-2000. 12. 06. munkaviszony;
Kft. 2001. 03. 05.-2001. 05. 18. munkaviszony;
Javítóintézet 2001. 05. 21.-2012. 05. 12. közalkalmazotti jogviszony, nyugdíjazás.
Álláspontunk szerint az érintett nyugdíjba vonulásakor 27 év jubileumi jogosultsági idővel rendelkezik, ugyanis az áthelyezések "szakadatlan" láncolata a két kft.-nél megszakadt, így csak a szakmunkásképző intézetnél eltöltött időt tudtuk figyelembe venni. Hogyan állapítjuk meg helyesen a jubileumi jutalom idejét?

Kérdés: Önkormányzatunk tervezi ügyfélkártya bevezetését. Mivel nálunk ilyen még nem volt, szeretnénk segítséget kérni ahhoz, hogy milyen módon lehet ezt kivitelezni? Mik a feltételek, a bevezetés mikéntje, illetve a könyvelés módja? Önkormányzatunknak részben önálló intézményei vannak, melyek pénzellátása jelenleg elszámolásra kiadott elő­leggel megoldott. Ezenkívül saját dolgozók részére is így oldjuk meg a különböző célú vásárlási előlegeket. (Pl. a polgármester és jegyző reprezentációs kiadásai stb.) Pénzügyi osztályvezetőnk a házipénztár pénzforgalmának csökkentését tűzte ki célul, melynek egyik eleme lenne az ügyfélkártya bevezetése. Elgondolása a következő: Az érintettek, akik eddig az elszámolási előleget kapták, most egy limitált összegű ügyfélkártyát kapnának, mellyel készpénzfelvétel is lehetséges, illetve megoldható vásárláskor a kártyával történő fizetés is. Mivel én kezelem a házipénztárt, eddig az én dolgom volt az előlegek kiadása, illetve elszámolása. Kérdésem, hogy ha pl. az iskola igazgatója felvesz készpénzt az ügyfélkártyával, majd azt elkölti, milyen könyvelési tételek állnak elő? Nem ugyanazt kell végigvinni, mintha én vettem volna fel a készpénzt? (Készpénz-bevételezés a házipénztárba, majd a számlák ki­adásba helyezése?) Ha jól gondolom, ebben az esetben nem csökken a pénztárban a munka. A másik eset, amikor pl. az iskola igazgatója vásárlás esetén az ügyfélkártyájával fizet. Ilyenkor csak a bankszámlánkon jelenik meg a tranzakció. Itt viszont nem készpénzfelvételt kell könyvelni, hanem a számlát kell lekönyvelni, mint utalásnál. Milyen feltételekkel lehet bevezetni az ügyfélkártyát, jók-e a fenti elgondolások, illetve ahol használják már, ott hogyan működik, mi a tapasztalat?

Kérdés: Jelenleg karbantartóként napi 8 órában foglalkoztatott közalkalmazott munkaidejét a tervek szerint a közeljövőben napi 4 órára kívánjuk csökkenteni, jelenlegi munkaideje ugyanis nincs kihasználva. Kell-e ehhez a közalkalmazott bele­egyezése, illetve mi a helyzet abban az esetben, ha az új átsorolását nem írja alá? Ekkor milyen módon szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony, ha a közös megegyezés nem jön létre, illetve a közalkalmazott nem mond le a jogviszonyáról? Felmentés esetén ugyanis 8 hónap felmentési idő, továbbá ugyancsak 8 hónap végkielégítés illetné meg a közalkalmazottat, erre viszont pénzügyi lehetőségünk nincs. Milyen megoldást tudnak javasolni?

Kérdés: Intézményünk bevételének jelentős részét a 2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a, valamint az 57/2009. (XII. 30.) EüM rendelet alapján megfizetett eljárási díjak, illetve fenntartási díjak képezik, melyeket az eljárások megkezdése előtt kell a partnereinknek megfizetniük. Az engedélyezési eljárások bizonyos esetekben akár hónapokig is eltarthatnak, tehát éven túl is ki kell mutatnunk ezeket a tételeket a könyveinkben, mielőtt a kimenő számla elkészülne, és az eljárásnak megfelelő bevételi főkönyvi számlára könyvelhetjük (a kapcsolódó funkcionális elszámolással együtt) az eljárási díjakat. Segítségüket kérem a pénzügyi teljesítés és a tényleges teljesítés (számlakiállítás) közötti időszak helyes könyvelését illetően, illetve a pénzügyileg már teljesített, de ki nem számlázott eljárási díjak beszámolóban történő megjelenítésével kapcsolatban.

Kérdés: Idén alakult költségvetési intézmény vagyunk, vállalkozási tevékenységet nem folytatunk, bevételünk kizárólag állami támogatás. A hétvégén kihelyezett munkaértekezletet tartottunk, teljes ellátással: útiköltség, szállás, étkezés. Hogyan szabályos a munkaértekezlet számviteli elszámolása, adózása, járulékfizetése?

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónk a napi munkába járásához kétféle költségtérítést vesz igénybe. Bizonyos útvonalig sajátgépkocsi-használatot számol el 9 Ft-tal és a további utazásához pedig MÁV havibérlet térítést igényel. Jogszerűen fizetünk-e ki adómentesen egyazon napra gépkocsihasználatot és bérlettérítést is?

Kérdés: Az egyetem megbízásából végzett kutatásban részt vevő, irányító kutatódoktor eljárásának díja adóköteles juttatásnak minősül-e? (Reprezentációs bevételét az egyetem túllépte.)

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő és gazdálkodó közoktatási intézmény gazdasági vezetőjének 2011-ben ki a munkáltatója? Elválik-e ettől a kinevezésének, felmentésének, jutalmazásának, díjazása megállapításának joga? Ezeket ki gyakorolhatja felette?

Kérdés: Hogyan történik az apákat megillető munkaidő-kedvezmény elszámolásának kontírozása költségvetési szerv esetében?