3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Az Áfa-tv. 3. sz. mellékletében szereplő levonási hányad képletének adattartalmával, illetve alkalmazásával kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni, az intézmény belső ellenőrzésekor felmerült kérdésben.

Kérdés: Kórházunk az INTERREG Közösségi Kezdeményezés Programok keretei között meghirdetett pályázatot nyert, amelynek finanszírozása utólag a szerződésben meghatározott szakaszonként történik, vagyis meg kell előlegezzük a pályázatban foglaltak megvalósításához szükséges pénzeszközöket. Hogyan kell könyvelni a megtérülésig teljesített kiadásokat, és hogyan kell szerepeltetni a költségvetési beszámolóban? (A pályázat megvalósulási időtartama több év.)

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény a járulék maradványát mire használhatja fel? Kérhet-e átcsoportosítást például a táppénz 1/3 maradványa terhére dologi kiadás növelésére?

Kérdés: 0-ra leíródott tehergépkocsit értékesítünk. Hogyan kell szabályosan kivezetni és a mérlegben szerepeltetni a tételt?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2005. 03. 16. számában az 1023-os kérdés foglalkozott a tankönyvek értékesítésével, az a könyvelésre nem tér ki. Az OM-tájékoztató szerint a tanulói támogatás átutalása a forgalmazó részére nem értékesítés, tehát nem jön létre közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó értékesítés. Kérdésünk, hogyan és milyen bizonylat alapján kell az iskolának könyvelnie a tankönyvforgalmazó részére átutalt támogatást? Államháztartáson kívülre átadott pénzeszközként a 38-as számlaosztályba, vagy az 58-as számlaosztályba, mint ellátottak juttatása? Az 58-as számlához fűzött magyarázat szerint ebbe a számlacsoportba a felsőoktatási jegyzettámogatás tartozik, a közoktatási tankönyvtámogatást nem nevesíti itt a számlatükör és a PM-tájékoztató sem.

Kérdés: Önkormányzati képviselők részére a tiszteletdíjak – a jogszabályi előírások alapján – az alakuló ülésen, majd a mindenkori költségvetés elfogadásával megállapításra kerülnek. Hogyan járjon el az önkormányzat annak a képviselőnek az esetében, aki már a döntéshozatalkor (tiszteletdíj megállapításakor) nyilatkozik: A) Le kíván mondani tiszteletdíjáról úgy, hogy nem ajánlja fel meghatározott célra. Kérdés: Ha már tudjuk a költségvetés tervezésekor, hogy az egész évit nem kívánja felvenni, és nem ajánlja fel, meg kell tervezni a költségvetésbe? Amennyiben igen, év közben hova könyveljük a fel nem vett és fel nem ajánlott tiszteletdíjat? Amennyiben nem kell megtervezni, és év közben változtatja meg nyilatkozatát, miből biztosítjuk a fedezetét? B) Lemond a tiszteletdíjáról úgy, hogy fel kívánja ajánlani valamilyen alapítvány, önkormányzati intézmény javára. Kérdés: a) A költségvetésbe megtervezett bruttó összegű tiszteletdíj és az utána betervezett egyéb járulékok összegét kell átutalni a megjelölt alapítvány számlájára, vagy csak a számfejtett (leadózott) nettó tiszteletdíjat ajánlhatja fel és utalhatja az önkormányzat a megjelölt alapítvány számlájára? b) Könyveléstechnikailag hogyan kell eljárni az önök által helyesnek minősített esetben?

Kérdés: Intézményünk vállalkozási tevékenységet végez. A vállalkozási tevékenység eredményét következő évben alaptevékenység ellátására használja fel. A 2005. évi eredménykimutatásunk sorai az alábbiak: Előző év Tárgyév 16. sor Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye 6036 43 17. sor Vállalkozási tevékenységet terhelő értékcsökkenési leírás 516 43 19. sor Alaptevékenység ellátására felhasznált előző év(ek) eredménye 75 5113 20. sor A tárgyévet követő évben alaptevékenység ellátására, felhasználására tervezett eredmény 5113 21. sor Pénzforgalmi eredményt külön jogszabály-módosító tétel -332 22. sor Vállalkozási tevékenység módosított pénzforgalmi eredménye -5113 24. sor Tartalékba helyezhető összeg 5961 -5070 Kérem, hogy a 2005. éves nyitástól a zárásig, a visszaforgatással együtt a könyvelési tételeket szíveskedjék megadni!

Kérdés: Több képviseletünkön az ingatlan üzemeltetését gazdasági társaság végzi, így a közüzemi díjakat, illetve a közös területek bizonyos költségeit a hivatal által használt hasznos alapterület arányában számlázzák tovább hivatalunknak. A szerződésben megfogalmazott "közös tulajdonban lévő részeket érintő egyéb javítási, karbantartási, felújítási jellegű költségek"-en belül szereplő karbantartási költségek alatt a gazdasági társaság a karbantartó bérét érti. Ezért a cég kiszámlázza "karbantartási költség" címén a hivatalnak a tb-járulékkal, munkaadói járulékkal, étkezési utalvány értékével és az eho-val megnövelt bruttó bér arányos részét úgy, hogy az szerepel nettó értékként a számlán, és erre még rászámolják a 20 százalék áfát. Helyes-e, hogy a kiszámított bérköltségre áfát számítanak fel? Milyen jogszabályi alapja van a számlázásnak? Ilyen esetben mi szerepeljen számlamellékletként, lehet-e bérösszesítőt mellékelni? 1.

Kérdés: Egy költségvetési szerv élt a Ket. 153. § (2) bekezdés 11. pontjában szereplő hatóság részéről felmerülő költség mint egyéb eljárási költség megtéríttetésével. A könyvelésben melyik főkönyvi számlára kell könyvelni?

Kérdés: A költségvetési szervnél az "alaptevékenység szakfeladaton elszámolt pénzforgalmi bevétel"-ébe beleszámít-e az OEP-től az egészségügyi tevékenység ellátásáért kapott finanszírozás? Kórház vagyunk, és szeretnénk meghatározni az adómentes reprezentációs keretünket. Az OEP-finanszírozáson kívüli bevételünk a költségvetési támogatás, ezen túli bevételünk elenyésző, vállalkozási tevékenységünk nincsen.