3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Intézményünk PHARE-programra pályázott sikeresen. A kapott támogatást még 2005-ben lekönyveltük, mint átvett pénzeszközt, és elkülönített bankszámlán kezeljük. Most lehetőség volt arra, hogy a program során felmerült rezsiköltségek egy részét elszámolhassuk a program terhére. Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy az elkülönített bankszámláról az intézmény fő bankszámlájára átutaltuk az összeget. Miként könyveljük ezt az átutalást? Bevételként? Ha igen, akkor áfaköteles, vagy -mentes? Vagy egyszerű átvezetésként a két bankszámla között? Milyen könyvelési tételekkel könyveljük le a gazdasági eseményt?

Kérdés: A BKV a nyugdíjas- és diákszelvényekről nem állít ki számlát a polgármesteri hivatalunk részére, csak a magánszemély nevére. A BKV által megadott jogszabályi hivatkozás ezen gyakorlata szerintünk nem megfelelő. Önök szerint mi az indoka a fenti gyakorlatnak? Az előbbi kérdéshez kapcsolódóan hogyan lehet ezt a belső szabályozásban jól átvezetni? Hivatalunk a fenti gyakorlat miatt teljes árú bérletet adott nyugdíjasainak, amit szeretnénk jól leszabályozni. További kérdésünk azzal kapcsolatos, hogy polgármesteri hivatalunk szociális helyzet alapján gyermekétkeztetés támogatására más kerületeknek utal át összeget. Milyen szakfeladaton helyes elszámolni ezen tételeket?

Kérdés: Költségvetési szerv másolási és nyomtatási feladatait bérelt berendezésekkel látja el. A havonta fizetendő bérleti díj meghatározott mennyiségű példányszámot, a gépek karbantartását, festékkel való ellátását is magában foglalja. A többletpéldányokat a szerződésben megállapított áron "bérleti szervizalapdíj" megnevezéssel számlázza ki a szolgáltató. Ez tartalmában a papír kivételével a nyomtatási/másolási költséget jelenti. Melyik költségnem számlára/alszámlára kell könyvelni a bérleti szervizalapdíjat?

Kérdés: Önkormányzati intézmény által – kht. – fenntartott iskolának nyújtott étkezési szolgáltatás tárgyában kérek állásfoglalást az alább közölt információk figyelembevételével. A korábban önkormányzati fenntartású településünkön működő általános iskola fenntartását a 2006. oktatási évtől kezdődően, közoktatási megállapodás keretében közhasznú társaság végzi. A továbbiakban az önkormányzat által fenntartott óvodai intézmény nyújtja az étkezési szolgáltatást a kht. által fenntartott iskola számára. Jelen körülmények között a következőkre várom válaszukat, illetve törvényi útmutatásukat: – az étkezési szolgáltatásunkat a továbbiakban milyen törvényi keretek között folytathatjuk (vállalkozási tevékenység keretében)? – a számlázott étkezési díjra létezik megszorítás (nyersanyagköltség, rezsidíj átháríthatósága)?

Kérdés: Önkormányzati finanszírozásból az általános és középiskolában tanulókat tanulmányi verseny díjaként könyvutalvány formájában, könyvjutalomban részesíti az iskola. A tanulmányi verseny keretében kapott könyvjutalom az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.22 b) pontja alapján adómentes. A megvásárolt könyvutalvány összegét melyik főkönyvi számlán kell a költségvetési szervnek elszámolnia?

Kérdés: A munkáltatónak a dolgozó által vásárolt kedvezményes, 50 százalékos jegy 86 százalékát, vagy annak teljes összegét kell-e költségtérítésként megfizetnie?

Kérdés: Jogutód nélküli munkaviszony megszüntetését követően az addig határozott, illetve határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott dolgozót milyen juttatások illetik meg? A munkaviszony megszüntetésének időpontjáról mennyivel előbb kell tájékoztatni az intézmény dolgozóit?

Kérdés: Egy önkormányzat 100 százalékos tulajdonát képezi a Rendezvénycsarnok Kft. Részére az önkormányzat támogatást nyújt működési célra. A támogatás bejelentési kötelezettség alá tartozik-e a PM Támogatásokat Vizsgáló Irodája részére, a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet alapján? Bejelentési kötelezettség fennáll-e, amennyiben az önkormányzat részben vagy egyáltalán nem tulajdonosa egy támogatott gazdasági társaságnak?

Kérdés: Költségvetési szervünk a cégtelefonra vonatkozó törvényi rendelkezést az alábbiak szerint értelmezi: 1. A magánhasználatról nem vezetünk nyilvántartást, ebben az esetben a telefonszolgáltatással kapcsolatos kiadás 20%-a számít adóköteles bevételnek (mint természetbeni juttatás), amely után költségvetési szervünk – mint kifizető – megfizeti a közterheket (54% szja, 3% munkaadói járulék, 11% eü-járulék, 18% nyugdíjjárulék). 2. A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk (intézményünknél a telefonkészüléken külön kódot kell használni a magán- és hivatali beszélgetéseknél), ebben az esetben két választási mód lehetséges, véleményünk szerint: a) A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások magáncélúhasználat-értékének meghatározásával. A magánbeszélgetések összegét nem számlázzuk ki a munkavállalók felé, hanem költségvetési szervünk megfizeti az Szja-tv. szerinti (mint természetbeni juttatás után) 54% szja + járulékokat tárgyhót követő hó 12-éig. b) A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk a forgalomarányos kiadások elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások magáncélúhasználat-értékének meghatározásával. A nyilvántartás szerinti összegeket kiszámlázzuk a munkavállalók részére. Ekkor az Szja-tv. értelmében a kifizetőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. A közvetített szolgáltatással kapcsolatban az Áfa-tv. szerint keletkezik adófizetési kötelezettségünk (tárgyhót követő hó 20-áig). Kérjük szíves állásfoglalását, hogy választhatjuk-e – mint költségvetési szerv – a 2/a pontban leírt módszert, és nem ütközik-e a 217/1998. (XII. 30.) "az államháztartás működési rendjéről" szóló kormányrendelet (Áht-vhr.) 57. § (12) bekezdésével, mely szerint: "A költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével." Továbbá a 2/a pontban megfogalmazottak szerint a magánszemélynek szerepeltetni kell-e a személyijövedelemadó-bevallásában a magánbeszélgetésként kimutatott összeget (mint adóköteles bevételt), vagy a kifizető nyilatkozik a munkavállaló felé, hogy a magáncélú beszélgetés után megfizette a törvény által előírt közterheket?

Kérdés: Általános iskola igazgatóhelyettese 2006. augusztus 1-jétől 4 hónapig munkában töltendő felmentését kezdte meg nyugdíjkorhatár betöltése miatt. Ezt követően december 1-jétől 4 hónapig mentesül a munkavégzés alól. Az iskola igazgatója a folyamatos munkavégzés miatt megbízhat-e egy másik pedagógust igazgatóhelyettesi munkával, és ha igen – mivel egy iskolának egy igazgatóhelyettese (illetve pótlékja) lehet –, ki kapja december 1-jétől az igazgatóhelyettesi pótlékot?