3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: A Költségvetési Levelekben már többféle megvilágításban is olvastam az áfa arányosításáról. Számomra mégsem egyértelmű a támogatás figyelembevétele az arányosításnál. Ha pl. egy általános iskolát, színházat veszek alapul, ami elsősorban állami támogatásból működik, a bér jellegű kiadások és a hozzá kapcsoló járulékok összegét figyelembe kell-e venni a nevezőben? Úgy gondolom, hogy a nevezőben csak a termékbeszerzésre fordított támogatást kell figyelembe venni, mivel az Áfa-tv. 38. §-a a termékbeszerzéshez kapcsolódó támogatást vonja be az arányosításba. A működés során felmerült személyi kiadásokat és járulékaikat nem kell az arányosításnál figyelembe venni, mivel az klf. adó formájában visszafolyik az államháztartás kasszájába. Ha figyelembe vesszük, nemcsak szja-t, tb-t, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot fizetünk utánuk, hanem áfát is. Kérem, hogy a fentiekben kifejtett eszmefuttatásomat véleményezni szíveskedjenek, illetve kérem válaszukat, hogy az áfabevallás elkészítésénél figyelembe tudjam venni.

Kérdés: Polgármesteri Hivatalnál, költségvetési területen dolgozom. Munkakörömhöz középfokú iskolai végzettség az előírás. Felsőfokú szakképesítést szereztem (mérlegképes könyvelő), átsorolható vagyok-e az ügyintéző II-ből az ügyintéző I-be? 2005. június 30-ával jogosult leszek előrehozott öregségi nyugdíjra. Szeretném a nyugdíjamat megállapíttatni, de nem szeretném a jogviszonyomat megszüntetni, csak 2 év múlva. Kiadható-e a rekreációs szabadság és felmentési idő 2006 júliusától?

Kérdés: Intézményünk a szlovák határ mellett működik. Egy szlovák állampolgár dolgozónk a határtól 15 km-re lakik, és naponta jár autóbusszal dolgozni a határállomás szlovák oldaláig. Onnan már gyalog jön be a munkahelyére. Mennyi utazási költségtérítést számolhatunk el részére, ha ebben a viszonylatban nincs autóbuszbérlet, a buszjegyek árát pedig szlovák koronában fizeti? Számolhatunk-e a magyar oldalon érvényes 15 km-es bérletjegy árából kiindulva? Mi a követendő jogszabály ebben az esetben?

Kérdés: Köztisztviselői rendeletünk 15. § c) pontja alapján a köztisztviselő részére rendkívüli pénzbeli szociális segély adható. A képviselő-testület ennek fedezetét minden évben a költségvetési rendeletben biztosítja. Adómentesen adható-e ez a juttatás? Milyen módon kell a juttatást elszámolni a dolgozónak? Milyen nyilvántartás és dokumentáció szükséges ehhez?

Kérdés: Önkormányzatunkhoz tartozó önálló költségvetési intézményként működik az oktatási intézményeket összefogó, ún. koordináló intézmény. A normatív szociális étkezési kedvezményt az intézmény áfával együtt vagy anélkül számlázza az önkormányzatnak? Intézményfinanszírozás címén átadhatja-e az önkormányzat?

Kérdés: Több szakfeladatot ellátó költségvetési intézménynek van olyan tevékenysége, ahol az áfát tételesen el tudja különíteni. A többi tevékenységnél csak arányosítás alapján lehetséges az adó viszszaigénylése. Az arányszám számításánál a számlálóban, illetve a nevezőben figyelembe kell-e venni a már tételesen elkülönített bevételeket? Tevékenységenkénti körönként az intézmény számolhat-e és használhat-e több arányszámot?

Kérdés: Nem világos számomra, hogy a jelenlegi szabályok szerint (az állami támogatás miatti arányosítás okán) lehet-e tételes elkülönítést végezni a beszerzési áfára, és ennek mi a módja.

Kérdés: Költségvetési intézménynél a mennyiségben nyilvántartott kis értékű szellemi termékekre (szoftvertermékek) alkalmazható-e a csoportos nyilvántartás? Ha igen, akkor feltétel-e, hogy egyidejűleg beszerzett, azonos beszerzési árhoz tartozó, azonos paraméterekkel rendelkező, egyidejűleg használatba vett szoftvertermékekről legyen szó?

Kérdés: Az étkezési térítési díjat tanulóink nem minden esetben tudják befizetni. Többször kénytelen az iskola ajánlott levélben felszólítani a szülőket/gondviselőket, hogy rendezzék tartozásukat. Mi a helyes eljárás a behajthatatlanná vált követelésekkel szemben?

Kérdés: Intézményünkhöz tartozó, részben önálló szakiskola gazdálkodási feladatait is ellátjuk. Aszakiskola alapítványi pályázaton külföldi szakmai gyakorlati foglalkoztatásra (a nyári gyakorlati idő letöltésére) támogatást nyert utazásra, biztosításra, megélhetési költségekre, a kedvezményezettek és a kísérők tekintetében is. A diákok adómentesen a minimálbér 10%-át kapják itthon a gyakorlati oktatás során végzett munkájukért, az étkeztetésért a nyersanyagnorma 50%-át kell előre fizetniük az iskola részére. Akollégiumi elhelyezés itthon ingyenes. A kísérők megkapják itthon az étkezési utalványt, vagy a természetbeni étkeztetést veszik igénybe a helyi konyhán. Helyes-e, ha a kísérő pedagógus a szállás, a biztosítás költségeiről számlát hoz az iskola nevére? Amennyiben az utazás saját gépkocsival történik, akkor az üzemanyagköltséget az APEH-normával vagy az üzemanyag számlája alapján +3 Ft/km öszszeggel számoljuk el. Ha a tömegközlekedést veszi igénybe, az intézmény nevére szóló számlát fizetjük ki részére. Az étkeztetése a külföldi napidíj elszámolásával megoldott. A külföldi gyakorlati munkavégzés esetén nem tudjuk, mi a helyes eljárás a diákok költségeinek elszámolhatóságát illetően. Ez esetben is felvetődik az utaztatás, a biztosítás, a helyi közlekedés, a szállás, az étkeztetés költsége. Mi számolható el a diákok részére adómentesen, és mely költségek minősülnek adóköteles kifizetésnek? A gyakorlati képzés helye Németország.