2623 talált cikk a költségvetés kifejezésre

Kérdés: 2015. év januárjában egyik dolgozónk megkapta a teljes havi fizetését. Közben kiderült, hogy táppénzen volt, ezért a táppénzes időre járó bérét jogosulatlanul vette föl. A következő hónapban már levonni nem tudtuk tőle, mert elment intézményünktől. A kilépéskor ez az összeg rákerült a MIL lapjára. Hogyan kell ezt az összeget a kétféle számvitelben kezelnünk?

Kérdés: 1. Az Nvt. az önkormányzati költségvetési intézmények ingó és ingatlan vagyonelemeire vonatkozik-e? Lehet-e az önkormányzati költségvetési intézménynek olyan tulajdonjogilag és könyvvitelileg elkülönült saját ingó és ingatlan vagyona, amely nem tartozik a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá?
Az Nvt. 1. §-ának (2) bekezdése szerint
"Nemzeti vagyonba tartozik:
a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog".
Az Áht. 3. §-ának (3) bekezdése szerint "az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik
a) a helyi önkormányzat, [...]
e) az a)-d) pontban foglaltak által irányított költségvetési szerv."
Azaz az Áht. külön definiálja a helyi önkormányzatot és az irányított költségvetési szervet, míg az Nvt. helyi önkormányzatot említ.
2. Fenti kérdésből kiindulva egy tekintet alá esik-e az önkormányzati költségvetési intézmény részére az önkormányzat mint alapító által rendelkezésére bocsátott ingó és ingatlan vagyon az önkormányzati költségvetési intézmény által saját forrásából beszerzett ingó és ingatlan vagyonnal?
3. Önkormányzati költségvetési intézmény által beszerzett és a könyveiben nyilvántartott ingó és ingatlan vagyonról rendelkezhet-e egyoldalú alapítói döntéssel az önkormányzat, azaz elvonhatja-e az intézmény ilyen vagyonát egyoldalúan?
4. Az Nvt. alapján az önkormányzat költségvetési intézménye a nemzeti vagyonban nyilvántartott saját tulajdonú ingó és ingatlan tárgyi eszközét milyen feltételek mellett értékesítheti vagy adhatja ingyenes tulajdonba?
5. Az önkormányzat költségvetési intézménye adhat-e ingó és ingatlan vagyont az államháztartáson kívülre (pl. közfeladatot ellátó gazdasági társaságnak)?
6. Az Nvt. 11. §-ának (13) bekezdése alapján az önkormányzat költségvetési intézménye átadhat-e közfeladat ellátására ingyenesen ingó és ingatlan vagyont (államháztartáson kívülre)?

Kérdés: Saját előállítású könyv (kiadvány) önköltségének és eladási árának meghatározásával kapcsolatosan létezik-e olyan jogszabály, amely meghatározza, hogy nem lehet alacsonyabb az eladási ár, mint a megállapított önköltség?

Kérdés: Mely szerv minősül közhatalmi költségvetési szervnek az államigazgatás területén?

Kérdés: Önkormányzat és intézményei integrált számviteli-pénzügyi programja a nyitási műveleteket az éves zárlati munkák teljes elkészültét követően, várhatóan 2015. március második felében hajtja végre. Megfelel-e mindez az államháztartási számviteli elvárásoknak, mert – a fentiekből fakadóan – a költségvetési év nyitásáig az önkormányzat és intézményei csak a 2015. évi kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó gazdasági eseményeket könyvelhetik? A 2014. évi követelésekhez, kötelezettségvállalásokhoz és végleges kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó gazdasági eseményeket nem könyvelhetik.

Kérdés: Önkormányzatunk 2008 óta követelésként tart nyilván 102 ezer Ft-ot víz- és csatornadíj meg nem fizetése miatt egy partnerünkkel szemben. A díjak behajtására nem tett intézkedést, és időközben az adós 2011-ben meghalt. Mivel a követelés a partner halálával nem behajtható, ezért azt 2014-ben behajthatatlan követelésként számoltuk el, és a könyveinkből kivezettük. A behajthatatlanság tényét dokumentumban rögzítettük és testület határozatban döntött a behajthatatlan követelés mérlegből való kivezetéséről. Megalapozza-e a kötelezett halála a behajthatatlanság tényét?

Kérdés: 2014. december hónapban megrendeltünk informatikai eszközöket, melyeket még de­cemberben tárgyévi költségvetést terhelő előzetes kötelezettségvállalásként lekönyveltünk. Az eszközök 2015. 01. hóban a mérlegkészítésig megérkeztek, megtörtént a bevételezésük, a számla 2015. 01. hónapban kifizetésre is került. A megrendelés tehát 2014. évi, a 2014. évi költségvetés terhére, viszont a számlán szereplő teljesítés dátuma és a számlakiállítás dátuma 2015. 01. hó. Mivel a számla megérkezett, és kifizettük a mérlegkészítés időpontjáig, helyesen jártunk-e el, ha végleges kötelezettségként is elszámoltuk 2014. évre?

Kérdés: Idősek otthonának lakója jelentős összeggel szeretne hozzájárulni a költségvetési szervként működő intézményünk működési kiadásaihoz. Elfogadhatjuk-e az összeget, ha igen, hogyan könyveljük, és van-e adófizetési kötelezettsége az ajándékozónak vagy az intézményünknek?

Kérdés: Önkormányzatunk a 2015. évi költségvetésében az általános tartalék és működési céltartalékok mellett felhalmozási céltartalékot is képezett, azonban tartalék csak a K512 Tartalékként (működési kiadásként) szerepel a számlatükörben. Felhalmozási kiadásként a K6-8 rovatoknak nincs tartalék sora. A mérlegben ezért a felhalmozási kiadások és bevételek, valamint a működési kiadások és bevételek egyensúlya felborul. A K512 Tartalékban szereplő felhalmozási céltartalékot hol tudnám elhelyezni a felhalmozási kiadások között?

Kérdés: 1. Önkormányzataink megállapodást kötöttek egy másik önkormányzat költségvetési szervével, hogy az általuk kiadott, havonta megjelenő időszaki laphoz (önkormányzati laphoz) "szerződési támogatást" biztosít a kiadó részére, számla alapján. A megállapodásban szerepel, hogy a ki­adó vállalja, a megjelenő lapból havonta az önkormányzat részére példányokat biztosít, melyet egy társaság terjesztésében eljuttat a község valamennyi háztartásába. A fentiek alapján az önkormányzatoknak kell-e a kifizetett "támogatási összeg" után egészségügyi hozzájárulást, valamint kifizetői (szja) adót fizetni?
2. Az önkormányzatok olyan ingatlanokkal is rendelkeznek, amelyet bérbe adnak (vállalkozásnak, magánszemélynek). Előfordul, hogy az egész épületet, van, amikor csak egy-egy épületrészt, helyiséget hosszú távra, illetve eseti jelleggel. Mikor számít vállalkozási tevékenységnek a bérbeadás? Ha az önkormányzat vállalkozási tevékenységet végez, akkor társasági adót is kell fizetni?