Európai uniós támogatás finanszírozó szervezeten keresztül

Kérdés: Központi költségvetési intézet EU-s pályázati pénzt kap hazai finanszírozó szervezeten keresztül. Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdésre kimerítő választ itt nem lehet adni, mert nagy terjedelemmel bír, de a teljesség igénye nélkül a legjellemzőbb gazdasági események bemutatásra kerülnek.Finanszírozási módja szerint az európai uniós pályázatok történhetnek hazai finanszírozó szervezeteken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.
Kapcsolódó címkék:  

Utalványozás

Kérdés: Körjegyzőséghez tartozó önkormányzat házipénztárából kifizetett, a Szoc-tv. alapján megállapított, alanyi jogon járó juttatásokat (időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, FHT, lakásfenntartási támogatás), melyek megállapítása a jegyző hatásköre, kinek kell a pénztárbizonylaton/utalványrendeleten utalványozni? Korábban a 292/2009. Korm. rendelet erre külön kitért, de a 368/2011. Korm. rendelet (Ávr.) szerint önkormányzat esetében alapvetően a polgármester jogosult utalványozni, bár a jogszabályban van meghatározott kivétel. Ez kivételnek minősül, és a jegyző utalványoz? Esetleg ha a jegyző megbízza az osztályvezetőt, akkor az osztályvezetőnek kell utalványozni? Más a helyzet a polgármesteri hivatal esetében, ahol a költségvetésében kell megtervezni, és ilyenkor egyértelműen a jegyző utalványoz, de önkormányzatnál – szerintünk – nem egyértelmű az utalványozás. A meghozott határozat kötelezettségvállalásnak minősül, melyet ellenjegyezni szükséges?
Részlet a válaszából: […] A helyi önkormányzat költségvetési bevételeinek és kiadásainak megtervezése az Áht. 23. §-ának (2) bekezdése, az Ávr. 24. §-ának (1)–(2) bekezdése, a Stabilitási tv., az Ötv. és az ágazati szabályok alapján történik.A helyi önkormányzatok tervezik meg a helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas személy foglalkoztatása

Kérdés: Egyik ügyfelem közalkalmazotti jogviszonyból 40 év szolgálati idővel 2011. december 15-én nyugdíjba vonult. Jelenleg nyugdíj mellett 6 órában dolgozik egy kft.-ben mint alkalmazott (nem közalkalmazottként). Kérdésem, hogy 2013. január 1-jétől dolgozhat-e tovább a kft. alkalmazásában? A törvénymódosítások következtében 2013-tól a nyugdíjas közalkalmazott dolgozhat napi 6 órában?
Részlet a válaszából: […] A válasz megírásának időpontjáig a közszférában dolgozó, nyugdíjban részesülő, illetve arra jogosult személyek foglalkoztatására vonatkozóan – az egyes közszférában fennálló jogviszonyok tekintetében eltérő jogviszony-, illetve személyi körre kiterje­dően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.
Kapcsolódó címkék:  

Központi költségvetési szerv többletbevételének felhasználása

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a központi költségvetési szervre a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) 35. §-át?
Részlet a válaszából: […] A 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 35. §-ának (1) bekezdésében leírtak szerint külön kell értelmezni a közhatalmi, külön a működési és külön a felhalmozási bevételeket az irányító szerv előzetes engedélykérése esetén, hiszen a törvényi szöveg nem írja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.
Kapcsolódó címkék:  

Pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés

Kérdés: Tájékoztatást kérnénk az önkormányzat és intézményei pénzügyi ellenjegyzőjének, valamint érvényesítőjének ugyanazon személy általi aláírási jogosultságára vonatkozóan.
Részlet a válaszából: […] Pénzügyi ellenjegyzésre az Áht. 37. §-a és az Ávr. 53-56. §-a alapján gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervek esetében a gazdasági vezető jogosult, illetve az általa írásban felhatalmazott, a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy, de az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.
Kapcsolódó címke:

Szakkönyvtári könyvek

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a szakkönyvtárba beszerzésre kerülő szakkönyveket és folyóiratokat?
Részlet a válaszából: […] A szakkönyv- és folyóirat-vásárlás, valamint a könyvtárba történő bevételezés úgy tekintendő, mint a raktárra vett készlet beszerzése. A könyvtári könyvek beszerzése a dologi kiadások között kerül elszámolásra a bankszámlával szemben, és a mennyiségben és értékben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.
Kapcsolódó címkék:  

Élelmiszerlánc-felügyeleti díj

Kérdés: A 2008. évi XLVI. tv. 47/B. §-a szabályozza az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat. Kell-e ilyen felügyeleti díjat fizetnünk, ha óvodai konyhánkon végzünk élelmiszer-előállítást, s ebből vállalkozási címen árbevételünk nem keletkezik? Természetesen gyakorlatilag közétkeztetést végzünk. Ha kell ilyen felügyeleti díjat fizetnünk, akkor ennek összegét hogyan számítjuk ki?
Részlet a válaszából: […] Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének szabályairól szóló rendelet alapján az éves nettó árbevétel alatt a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységéből befolyt árbevételét kell érteni. Ez alapján, ha egy költségvetési intézmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 8.
Kapcsolódó címke:

Támogatás elszámolása

Kérdés: Intézményünk 2011. évi pénzmaradványból TÁMOP 5.3.3-082-2009 pályázathoz kapcsolódóan elő­leg fel nem használása miatt visszafizetett 4287 ezer Ft-ot és 518 ezer Ft kamatot az NFÜ-TÁMOP lebonyolítási számlájára. Hová számoljuk el kiadásként és kötelezettségként, hol jelenik meg a "0"-s számlaosztályban? 2012-ben az Emberi Erőforrások Minisztériumától kapott 6500 ezer Ft-ból 11 ezer Ft-ot nem fogadott el az elszámolásnál. A vissza­utalást hol számoljuk el kiadásként, és a kötelezettség hol jelenik meg a "0"-s számlaosztályban?
Részlet a válaszából: […] Amikor elnyerték a TÁMOP 5.3.3-2009 pályázatot, akkor a támogatási programra előleget kaptak. Ekkor a kapott támogatást a 4491. Támogatási program előlege miatti kötelezettségek között kellett kimutatni akkor, ha a szerződés szerint a kedvezményezett előlegben részesült, azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 8.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzattal közalkalmazotti jogviszony létesítése

Kérdés: A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. 91/A. §-ának (1) bekezdése szerint "a tizenötezer fő alatti lakosságszámú településeken – a feladatellátás veszélyeztetése nélkül – a települési önkormányzat a muzeális intézményekkel, a nyilvános könyvtári ellátás biztosításával és a közművelődés támogatásával összefüggő feladatait közös szervezetben láthatja el". A településünk lakosságszáma 3300 fő, ezért nem indokolt a külön költségvetési szerv (intézmény) létrehozása a fenti feladatok ellátására. A képviselő-testület azt tervezi, hogy 2013. január 1-jétől a nyilvános könyvtári feladatot önálló szakmai intézményegységként működteti az önkormányzat (nem a polgármesteri hivatal) költségvetésén belül. A muzeális intézmény továbbra is szakfeladatként szerepelne az önkormányzat költségvetésében. Azért nem a polgármesteri hivatal költségvetésén belül tervezi a nyilvános könyvtár bevételi és kiadási elő­irányzatait megtervezni, mert közalkalmazott felett a munkáltatói jogkört a jegyző nem gyakorolhatja, így a közalkalmazott személyi juttatása terhére történő kötelezettséget sem vállalhatja.
Kérdéseink:
1. A fenti megoldásnak van-e jogszabályi akadálya?
2. A nyilvános könyvtár intézményegység-vezetője vezető beosztásnak minősül-e, ha igen, a pályázatot a polgármester írja ki?
3. Településünk esetében – figyelembe véve a lakossági igényeket – nincs szükség napi 8 órában könyvtárosra. Lehet-e úgy teljes munkaidős közalkalmazottat kinevezni, hogy a dolgozó munkaidejének egy részében könyvtárosi (egyben vezetői) feladatokat, a fennmaradó munkaidejében más önkormányzati feladattal kapcsolatos ügyintézői munkát látna el?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdése alapján a Kjt. hatálya a Ktv. hatálya alá nem tartozó (közigazgatási szervnek, államigazgatási szervnek nem minősülő) állami és helyi önkormányzati költségvetési szervekre, az ott foglalkoztatottak jogviszonyára, valamint a helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 8.
Kapcsolódó címke:

Munkába járás költségtérítése

Kérdés: Költségvetési szerv munkavállalói részére a heti egyszeri hazautazást – a 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében szabályozottakon felül – saját, illetve nem saját tulajdonban lévő gépjármű igénybevétele költségének megtérítésével is elszámolja. A munkavállaló kiküldetési rendelvény alkalmazásával számol el az alábbiak szerint.
Alapadatok: havonta négyszer utazik haza, a megtett út oda-vissza 480 km, benzinár 448 Ft/liter, a gépjármű-üzemanyag normája 8,6 liter/100 km. Számítás: Adóköteles rész 4 x 480 (8,6/100 x 448 Ft/l) = 73 974 Ft (bruttó) > nettó 42 258 Ft. Adómentes rész 9 Ft/km-rel számolva 4 x 9 Ft/km x 480 km = 17 280 Ft. Összesen: 59 538 Ft. A 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében szabályozottakon felül a munkáltató megtérítheti-e a munkavállalónak a gépjárművel történő – a bemutatott számítás szerinti – heti egyszeri hazautazását? A gépjárművel történő hazautazás költségei­nek megtérítése esetén is alkalmazni kell-e a 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (3)–(4) bekezdései szerinti maximálisan kifizethető összeghatárt (2012. évben ez 32 700 forint)? Ha a munkavállaló nem a saját tulajdonában levő gépjárművel utazik haza, abban az esetben is elszámolható-e a fenti összeg?
Részlet a válaszából: […] A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. §-ának (3) bekezdése azt szabályozza, hogy a munkáltató milyen mértékig köteles megtéríteni a hazautazás költségeit. A rendeletben előírt költségtérítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 8.
Kapcsolódó címkék:  
1
84
85
86
159