256 talált cikk a könyvvezetés kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzatunk által épített kerékpárút egy része tévesen más tulajdonában lévő telken megy át. A bíróság megállapította a tévedést, önkormányzatunkat kötelezte perköltség, illetve a kerékpárúti ingatlanon való megszüntetéséig havonta fix összegben megállapított használati díj fizetésére. A kerékpárút tervek szerint áthelyezésre kerül, a kifizetett költségek (perköltség, használati díj) az új bekerülési értékének részét képezik-e vagy sem? Ha nem, hogyan kellene könyvelni?

Kérdés: Közhatalmi szerv szakértőkkel végeztet el engedélyezési feladatokat. A törvény engedi a szerv számára, hogy a szakértői költségeit megtéríttesse a kérelmezővel. Vannak olyan szakértők, akik megbízásos jogviszonyban látják el a tevékenységüket. Tehető-e ez a megbízási díj 555-be, továbbszámlázott szolgáltatások közé, lévén, hogy ezt megtéríttetjük a kérelmezővel?

Kérdés: A 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 78. és 72. paragrafusa alapján biztosan állítható-e, hogy utalványozási joga csak önállóan működő intézmény vezetőjének, vagy az általa megbízott és a szerv állományába tartozó alkalmazottnak van? Egy "GAMESZ" típusú intézményben jelentős szervezést igényel az utalványozás, ha az előbbi állítás igaz. Van-e lehetőség arra, hogy az önállóan működő és gazdálkodó szervezet munkavállalója utalványozzon?

Kérdés: Önkormányzatunk 2009. évben több EU-s pályázatot bonyolított le hazai finanszírozó szervezetek közreműködésével. Támogatási program előlegében részesültünk, melynek bevételét a 46-os számlaosztályban könyveltük le. Az előleg azon részét, melyet már felhasználtunk, de a finanszírozó szervezet még nem ismert el, a 4491. főkönyvi számlán a mérlegben kötelezettségként mutattuk ki. Az előleg azon részét viszont, melyet még nem használtunk fel, kötelezettséggel terhelt pénzmaradványként mutattuk ki. Kérem tájékoztatásukat, hogy helyesen jártunk-e el, vagy a mérlegben kötelezettségként a 4491. főkönyvi számlán ki kellett volna mutatni az összes támogatási program előlegét, függetlenül attól, hogy felhasználtuk-e vagy sem? Kérem, ha lehet, az alábbi számszerűsített példa alapján szíveskedjenek tájékoztatni, hogyan kellett volna lekönyvelni, illetve mit kellett volna a mérlegben kimutatni! Példa: Támogatási program előlege 30 M Ft, ebből felhasznált, de még a finanszírozó szervezet által el nem ismert összeg 5 M Ft, fel nem használt összeg 25 M Ft.

Kérdés: Az önkormányzat intézményének közvetlen szomszédságában egy ingatlan található, beépítetlen terület megnevezéssel és külön helyrajzi számon. Az ezen a területen kialakított parkolót a képviselő-testület döntése alapján az intézmény hasznosítja. A terület szilárd burkolattal ellátott, az ingatlankataszterben egyéb építményként, és az intézmény nyilvántartásában szerepel. Ezzel szemben maga a földterület a polgármesteri hivatal nyilvántartásában van. Kérdésünk az volna, hogy helyesen tartjuk-e nyilván a parkolót mint egyéb építményt és külön a földterületet? Hogyan kell helyesen eljárni, illetve milyen értékcsökkenési kulcsokat kell alkalmaznunk?

Kérdés: Egy költségvetési intézményben dolgozom, mint pénzügyi, gazdasági ügyintéző. Mostanra az egyre növekvő feladatok között titkárnői feladatokat is el kell látnom, mint pl. jegyzőkönyvvezetés, iratok rendszerezése, postázás összefogása stb. Jelenlegi besorolásom "D". Iskolai végzettségeim: – képesített könyvelő (közgazd. érettségi) 1980, – alapfokú államilag nyelvvizsgához kötött irodavezető (54-3439-01) 2003. Kérdésem, kérhetem az "E" osztályba sorolásomat?

Kérdés: A módosult szabályozás szerint mi a további kötelezettség abban az esetben, ha valaki a Közgazdasági Egyetemen 1986-ban szerzett közgazdászdiplomával együtt biztosított mérlegképes képesítést szerzett ipari szakon, regisztrált, és így a könyvviteli szolgáltatásra engedélye van, majd államháztartási szakirányon évenként továbbképzésen vett részt, önkormányzatnál dolgozik? Kell-e újra regisztrálnia, kell-e ehhez valami újabb valamit elvégeznie?

Kérdés: A gazdasági vezetők képesítési követelményével kapcsolatban lenne kérdésem. Számomra furcsa, hogy az igazgatásszervező vagy jogász szakképzettség nem elegendő a munkakör betöltéséhez. Főleg annak tükrében, hogy e két végzettség feljogosíthat arra, hogy akár könyvelőket, akár gazdasági vezetőket ellenőrizzen, tehát belső ellenőri, valamint adóellenőri munkához ezen képesítések elegendőek. Érdekesnek találom azt is, hogy szimplán ezen végzettségekkel az új jogszabály szerint még mérlegképes könyvelőnek sem lehet jelentkezni, szükséges ehhez egy "közbeiktatott" OKJ képzés is. Nincs itt némi ellentét?

Kérdés: Az étkeztetéssel kapcsolatos szakfeladatok milyen elvek szerint határozhatók meg?

Kérdés: A munkáltatói célú vissza nem térítendő lakástámogatás könyvelési tételeit, valamint az ehhez kapcsolódó KTK-rendezést szeretném megkérdezni.