505 talált állásfoglalás a követelés kifejezésre

Kérdés: Napközi otthonos óvodánk főzőkonyhával rendelkezik, és igény esetén vendégétkezést is biztosít. Az elmúlt években az étkezési térítési díjak megfizetése utólag történt, hó végén. Ez azt eredményezte, hogy folyamatosan voltak hátralékos étkezők, akik nem fizették meg az étkezési térítési díjat. A mai napig is van néhány személy, akik viszonylag nagy összegű tartozást halmoztak fel. Az étkezési térítési díjak befizetése készpénzben történt az óvodában, melyről az élelmezésvezető készpénzes számlát állított ki. A nem fizető egyének esetében az elfogyasztott ételekről analitikus nyilvántartást vezetnek, ahonnan az elfogyasztott adag, valamint a fizetendő összeg kigyűjthető. Az óvoda önállóan működik, de nem önállóan gazdálkodik, az önkormányzat van megbízva a gazdálkodással. A követelések kimutatása a mérlegben (önkormányzat mérlegében) elismert vevői tartozás esetén lehetséges. Mi tehát a teendő, hogyan lehet "elismertetni" a tartozásokat a vevőkkel? Nyilatkoztatni kell az elfogyasztott étellel – dátum, összeg feltüntetésével – kapcsolatban? És ha nem ismeri el, illetve nem reagál a vevői elismerő nyilatkozatra, mi a teendő? Mi a teendő akkor, ha az illető külföldön dolgozik, tehát egyáltalán nem elérhető (itthoni tartózkodása bizonytalan)? Az elismerő nyilatkozatok megelőzik a felszólító levelet, vagy függetlenek egymástól?

Kérdés: Önkormányzat kisajátítási eljárás keretében beépítetlen, építési teleknek nem minősülő ingatlanokat értékesít gátak építésével összefüggésben. Az önkormányzat termékértékesítése kapcsán keletkező számlakibocsátási kötelezettsége során forgalmi adót kell-e áthárítania?

Kérdés: Önkormányzatunk önállóan működő intézménye a központi konyha. Az étkezési díjat készpénzzel és ebédcsekkel is lehet fizetni, mivel szerződést kötöttünk az utalvány kibocsátójával. A pénztárgépbe külön kódon ütik be az utalvány értékét. A hivatal pénztárába fizeti be a konyha a beszedett összeget, mely tartalmazza az utalvány értékét és a készpénzt is. Az utalvány értékét is bevételezhetjük a pénztárba? Hogyan könyveljük a konyha befizetését?

Kérdés: Önkormányzatunk ez év elején a szociális támogatások utalásakor két egymást követő hónapban téves folyószámlaszámra utalt egy szociális jellegű kifizetést. A tévedés kiderült, a jogosult személy visszamenőlegesen megkapta a támogatást, azonban az a személy, akinek a folyószámlájára tévesen történt az utalás, a felszólító levél ellenére sem fizette vissza a jogtalanul felvett támogatást. Milyen jogszabályi lehetőség van rá, hogy a tévesen kifizetett összeget az arra nem jogosult személytől visszavegyük? Az illető bejelentett munkahellyel rendelkezik, és szociális támogatásban nem részesül.

Kérdés: Önkormányzatunk a szociális étkezők részére más önkormányzat által működtetett konyháról vásárolja meg az ebédet. Az igénybe vevők normatív támogatással csökkentett intézményi térítési díjat fizetnek. Egyes jogosult rászoruló személyek részére további kedvezményt biztosítunk, illetve vannak, akik teljesen térítésmentesen kapják az ebédet. Milyen könyvelési tételek kapcsolódnak a beszerzés, a díjbevétel, illetve a támogatás (normatív és önkormányzat által nyújtott) főkönyvi elszámolásához?

Kérdés: Megyei fenntartású oktatási intézmény vagyunk. Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézmény. Tavaly 2009. május 31-vel a gazdasági vezető lemondott. Ezután az intézményvezetőnek a fenntartó azt az utasítást adta, hogy a gazdasági vezető kinevezése a fenntartó által történik, ami azóta sem történt meg. Az intézmény vagy a fenntartó kötelessége a gazdasági vezető pótlása, kinevezése, és ki gyakorolja a munkáltatói jogokat? A másik kérdés, hogy tavaly decemberben létszámleépítésként – miután a gazdasági vezetői álláshely hosszabb ideje nem volt betöltve – szóbeli tájékoztatásban erre hivatkozással a fenntartó elvonta ezt az álláshelyet. A közgyűlési határozatban azonban nem volt megnevezve az elvonni kívánt munkakör, csak az, hogy 1 fő szakmai létszámmal csökkenti az intézményünk engedélyezett létszámát. Az idei költségvetést már e munkakör bére nélkül terveztük. Így az idén az anyagi fedezet sem áll rendelkezésre, hogy helyettesítéssel vagy megbízással ennek a munkakörnek a feladatát valaki hivatalosan elvégezhesse. Beszámolókat, bevallásokat a könyvelők elkészítik, és aláírás nélkül adják be a fenntartónak tavaly május 31-óta. Kinek és hogyan kellene feloldani ezt a szabálytalan és jogellenes működést?

Kérdés: Önkormányzatunk egy telek értékesítéséről szerződést kötött külföldi befektetővel. Az ügylet később meghiúsult, de az ellenérték egy részét számunkra a külföldi befektető megfizette. Később találtunk vevőt az ingatlanra, aki magyar társaságként megvette a külföldi befektető követelését, és beszámítással élt az ellenérték megfizetésénél. Kérdésünket a magyar társaság szempontjából tesszük fel, a társaság tekintetében az Áfa-tv. szerinti megfizetettség szabály, mely előfeltétel az áfa visszatérítésénél, teljesül-e a beszámítással?

Kérdés: Önkormányzatunk és egy mélygarázs építésére vállalkozó cég között megállapodás jött létre 2006-ban. Ennek semmisségét később a bíróság jogerősen megállapította. (Az ügy szempontjából lényegtelen a per pontos tárgya.) Erre való tekintettel meg kívántunk állapodni a semmis szerződésben foglaltaknak megfelelően megépített létesítmény tulajdonjogának megszerzése miatt az önkormányzat vagyonában beállt jogalap nélküli gazdagodás ellentételezésében, mely a mélygarázst építő cég javára állt be. Vita tárgyává vált ugyanakkor, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó szabályai szerint a cég által megfizetendő összeg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alkalmazásában ellenértéknek minősül-e vagy sem, és ezáltal általánosforgalmiadó-köteles ügylet valósul-e meg az ingatlan átadásakor. Kérem segítségüket az ügy tisztázásában!

Kérdés: A gazdasági vezetők képesítési követelményével kapcsolatban lenne kérdésem. Számomra furcsa, hogy az igazgatásszervező vagy jogász szakképzettség nem elegendő a munkakör betöltéséhez. Főleg annak tükrében, hogy e két végzettség feljogosíthat arra, hogy akár könyvelőket, akár gazdasági vezetőket ellenőrizzen, tehát belső ellenőri, valamint adóellenőri munkához ezen képesítések elegendőek. Érdekesnek találom azt is, hogy szimplán ezen végzettségekkel az új jogszabály szerint még mérlegképes könyvelőnek sem lehet jelentkezni, szükséges ehhez egy "közbeiktatott" OKJ képzés is. Nincs itt némi ellentét?

Kérdés: Egy községi önkormányzat jegyzőjeként fordulok Önökhöz. Korábbi alkalmazottunk 2006. március 1-jétől áthelyezéssel került egy kistérségi társuláshoz családgondozóként. Volt alkalmazottunk most jelezte igényét egy korábbi (2005. május 16-ával esedékes) 2 havi jubileumi jutalomra. Kinek kell kifizetnie a jubileumi jutalmat? Amennyiben a jelenlegi munkáltatónak (a kistérségnek), akkor nekünk, mint korábbi munkáltatónak van-e fizetési kötelezettségünk feléjük?