Késedelmesen megfizetett követelések után felszámított kamat elszámolása

Kérdés: A késedelmesen kiegyenlített követelések után megküldött késedelmi kamat előírását tartalmazó kiértesítéseket hogyan lehet a követelések között feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...a késedelmesen megfizetett követelések után felszámított kamatot az adós (vevő) elismerte, a késedelmi kamatot is követelésnek kell tekinteni. A követeléseket a főkönyvi könyvelésben az analitikus nyilvántartások adataiból készített feladás alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.

Behajthatatlanná vált egyéb követelés leírása

Kérdés: Irodánk év végi beszámolójának (01 űrlap) mérlegjelentésében szereplő egyéb követelések (B/II./32.) sor egyrészt az iroda tevékenységéből adódó, másrészt a volt munkavállalókkal kapcsolatos peres ügyek lezárása után meghozott, jogerős bírósági ítéletekből eredő, részünkre megítélt és meg nem fizetett perköltségek, kártérítések összegét tartalmazza. Ezek esetenként 1500-10 000 forint körüliek, de előfordult már 1 000 000 forintos tétel is.Az analitikus nyilvántartás számítógépes programmal, adósonként (főként magánszemélyek) történik. Nagy részük felszólításaink ellenére sem fizeti meg a tartozását, ami több éven keresztül halmozódik és szerepel mérlegtételenként. Ezzel kapcsolatban a következőket szeretnénk megtudni:1. A mérlegben történő beállításhoz a bíróság által megítélt perköltséget el kell-e ismertetni az adóssal? 2. Ha a jogerős bírói ítélet ellenére is el kellene ismertetni, amit nem tudok végrehajtani, mert a legtöbb adós magánszemély, aki a levelet át sem veszi, akkor be lehet-e állítani követelésként?3. Jogi iránymutatás alapján a követelés érvényesíthető végrehajtással, de ha így sem térül meg, a végrehajtás összegével csak tovább növelem a költségeket (a 2000 forintos perköltség végrehajtása akár 20 000 forint is lehet). Ebben az esetben milyen összeghatártól lehet ezt az utat választani?4. Az érvényben lévő számviteli szabályok alapján milyen leírási vagy kivezetési lehetősége, illetve elévülése van a több éve húzódó, behajthatatlan, ilyen jellegű tartozásoknak?
Részlet a válaszából: […] ...A mérlegben történő kimutatáshoz bizonylatként elfogadható a bíróság jogerős határozata.2. Amennyiben a követelés megfizetésére, vagyis a jogerős határozat végrehajtására várhatóan nem kerül sor, akkor az Szt. és az Szt-vhr. vonatkozó előírásai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Követelés fejében átvett tárgyi eszközök

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és bizonylatolni a követelés fejében átvett kis és nagy értékű tárgyi eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből arra lehet következtetni, hogy a költségvetési szerv rendeltetésszerűen kívánja a követelés fejében átvett eszközöket használni. Ebben az esetben az eljárás a következő.A követelés fejében átvett tárgyi eszközöknél az állományba vétel alapbizonylata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Átutalási megbízás időpontja

Kérdés: Az átutalás végrehajtására rendszeresített (PF.1.) nyomtatványon szereplő megbízás kelte és annak a kincstári fiókhoz való beküldése korábbi, mint az átutalást alátámasztó pénzügyi műveletek végrehajtása (szakmai igazolás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés). Az átutalási megbízás kitöltését számítógéppel végezzük, mely a program szerint a kiállítás napjának időpontját tünteti fel a nyomtatványon, ez nem módosítható. A kiállított megbízás a hozzá tartozó bizonylattal, számlával együtt ugyanazzal a dátummal kerül a további pénzügyi műveletek végrehajtására (egyeztetés-ellenőrzés, igazolás, érvényesítés, utalványozás), ellenjegyzés elvégzésére, végül az átutalók aláírására az átutalási megbízáson. Előfordul, hogy a gazdálkodási jogkört gyakorlók távolléte miatt azon a napon nem kerülhet sor az igazolásokra, így azok dátuma későbbi, mint a korábban kiállított megbízásé, azonban a megbízás banki jogosultjainak aláírása és a beküldés is ezek után történik, amit a MÁK teljesítési időpontja tanúsít. Elfogadható-e az előbbi gyakorlat, és van-e olyan kiadvány, mely meghatározza az átutalási megbízás időpontjának tartalmát?
Részlet a válaszából: […] ...előirányzatokat terhelő fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállalása (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) vagy ilyen követelés (bevételi előirányzat teljesítése érdekében történő) előírása – törvényben meghatározott kivétellel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Költségvetési támogatás elszámolása

Kérdés: A földhivatalokban a térképészeti adatszolgáltatás bevételének 50 százalékát jogszabály alapján a minisztérium elvonja, amit alaptérkép készítésére fordítanak. Az elvonást az állami támogatás utólagos csökkentésével érvényesítik. Ki kell-e mutatni kötelezettségként a mérlegben a tárgyévben nem rendezett támogatáselvonást?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési támogatás elszámolásával kapcsolatban sem követelést, sem kötelezettséget a mérlegben nem szabad kimutatni. A tárgyévben beérkezett térképészeti adatszolgáltatási bevétel 50 százalékát ebben a konstrukcióban olyan kiadások teljesítésére kell fordítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Mérleggel kapcsolatos gyakorlati kérdések

Kérdés: A 2002. évi beszámolóban mérlegtételként kell-e szerepeltetni az önkormányzati költségvetési intézményeknél a következőket: - ki nem utalt költségvetési támogatás, - olyan rövid lejáratú kötelezettség, amelyről legfeljebb írásos megrendelője van az intézménynek, - a pénzmaradványt terhelő elvonás várható összege. Nálunk az év végi zárást felbontatták, s az utolsó percben e tételeket pótlólag a 0-s számlaosztályon kívül követelésként és tartozásként is lekönyveltették, melynek eredményeképpen a mérleg jelentősen torzult.
Részlet a válaszából: […] ...követelés és a kötelezettség fogalmát az Szt. vonatkozó előírásai pontosan meghatározzák, így ennek alapján egyértelmű a mérlegben történő bemutatás is. Ebből következik, hogy helytelen volt a kérdésben feltett esetekben a mérlegben történő kimutatás: ki nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár

Kérdés: Alanyi adómentes tevékenység választása esetén milyen bevételek számítanak a 2 millió forintos bevételi határba? Beszámítanak-e pl. a bérleti díjak, a kártérítési díjak, az árfolyamnyereség, a kamatbevételek? Vagy nem is vonatkozik ránk a 2 millió forintos értékhatár, mert óvodánk saját konyhát üzemeltet?
Részlet a válaszából: […] ...az ellenértékét, illetve már a 61. napot megelőzően is akkor, ha az ellenértéket kifizették számára, vagy ha a szóban forgó követelést engedményezi, illetve adóalanyként megszűnik.A jelzett összeghatárba a 49. §, illetve 51. § szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Bérleti díj ellenértékének biztosítékául kapott óvadék áfakötelezettsége és nyilvántartása

Kérdés: Bérbeadásra óvadékot szedünk. Jár-e ez áfakötelezettséggel és számlázással? Költségvetési szerv esetében hogy kell az óvadékot nyilvántartani, illetve könyvelni? Az óvadék a bérleti díjak ellenértékének biztosítékául szolgál. Ha előlegként kell nyilvántartani, hová kell bevételként könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség biztosítására óvadékot nyújtanak, a jogosult a szerződés nemteljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadékösszegből közvetlenül kielégítheti. A 271. § (1) bekezdése szerint az óvadékot csak a kielégítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő feladás

Kérdés: A 249/2000. Korm. rendelet 51. § b) pontja a következő rendelkezést tartalmazza: "Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait, illetve a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő feladás adatait a gazdasági művelet megtörténte után, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kell rögzíteni." Az összesítő bizonylat (feladás) azt jelenti, hogy hónap végén az analitikából egy összegben feladják pl. az adósok (térítésidíj-hátralék) összegét, majd ezt a következő hónap végén szintén egy összegben történő feladás alapján korrigálva kell lekönyvelnem (növekedés, illetve csökkenés), vagy tételesen, adósonként fel kell vinni a főkönyvi könyvelésbe a tőkeváltozással szemben az összes, hó végén fennálló tartozást? Hasonlóan kell eljárni a vevők esetén is, vagy elegendő-e a hónap végén fennálló vevőállományt rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] ...Szt-vhr. 2003. január 1-jétől hatályos előírása szerint a követelések állományváltozásait a folyamatosan mennyiségben és értékben vezetett analitikában kell rögzíteni. Az analitikus nyilvántartást a negyedév végén zárni kell, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Az alanyi adómentesség értékhatárának megállapítása

Kérdés: A befolyt bevételt vagy a kiszámlázott összeget alapul véve kell-e kiszámolni az alanyi adómentesség értékhatárát? Milyen tételek számítanak az értékhatárba?
Részlet a válaszából: […] ...ellenértékét, illetve már a 61. napot megelőzően is akkor, ha az ellenértéket kifizették számukra, vagy ha a szóban forgó követelést engedményezik, illetve adóalanyként megszűnnek.A jelzett összeghatárba az Áfa-tv. 49. §, illetve 51. § szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
1
39
40
41