Találati lista:
221. cikk / 241 Mit kell bevonni az arányosításba?
Kérdés: Önkormányzatunk fenntartása alatt működik egy közös igazgatású közoktatási intézmény (általános iskola és óvoda), mely gazdálkodási jogkörét tekintve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, önálló adószámmal és pénzintézetnél vezetett bankszámlaszámmal rendelkezik. Az intézmény adóköteles az iskolai étkeztetést tekintve, és emellett tárgyi adómentes tevékenységet (oktatás) is végez. Az adóköteles tevékenység költségei tételesen elkülöníthetők, de a közüzemi díjak nem. Az intézmény bevétele az iskolai étkeztetésből, pedagógiai szaktanácsadásból, egyéb saját bevételekből (pályázat útján nyert támogatások) és az önkormányzat által intézményi finanszírozásként nyújtott támogatásból tevődik össze. A tételesen elkülöníthető iskolai étkeztetési tevékenységhez tartozó előzetes áfa egészében levonható-e, ha igen, a tételesen el nem különíthető, arányosításra kerülő beszerzésekhez a levonási hányad számításánál mit kell a számlálóba és a nevezőbe belevenni? A fenti tevékenységet illetően mi tartozik az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 2. A) és 2. B) pontjához, nevesítve a mi példánkban?
222. cikk / 241 Közoktatásban részt vevő tanulók kirándulásának költségei
Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontja nevesíti mint adómentes természetbeni juttatást a közoktatásban részt vevő tanulók részére a kirándulások szállás-, étkezési költségeit. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók részére a felsőoktatási intézmény által biztosított gólyatábor, gólyabál, tanulmányi kirándulások étkezési és szállásköltségeinek, a versenyek díjazása, könyvjutalmak, uszodabérletek stb. nevesítését, illetve annak adójogi megítélését nem találtam meg a jogszabályban. Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy ezen juttatások után milyen kötelezettsége van a felsőoktatási intézménynek. Tekintettel arra, hogy az állami támogatások között is szerepel sport-, illetve kulturális célokra juttatott rész, ezek kirándulásra, táborozásra történő felhasználásának adójogi megítélése számomra nem egyértelmű.
223. cikk / 241 Pedagógusok szakképzésének kiadásai
Kérdés: Közoktatási támogatás a pedagógusok szakképzésére fordítható normatíva. Ennek terhére azonban a tandíj (részvételi díj) 80 százaléka számolható csak el. Milyen kiadásként (személyi vagy dologi) könyvelhető a fennmaradó 20 százalék, amelyet az intézmény saját költségvetése terhére kíván fizetni, s nem térítteti meg a továbbtanuló pedagógussal?
224. cikk / 241 Élelmezésvezető pótléka
Kérdés: Intézményünk oktatási intézmény. Saját konyhával rendelkezünk, ez az alapító okirat szerint nem külön szervezeti egység. A konyha működtetésével kapcsolatos tevékenységet az élelmezésvezető végzi. Kell-e neki vezetői pótlékot megállapítani?
225. cikk / 241 Megtérített képzési költségek adózási szabályai
Kérdés: A hivatal tanulmányi szerződést kötött az egyik vezető köztisztviselőjével. A vezető munkatárs az ELTE Jogi Karán másoddiplomás képzésben vesz részt, melynek költségeit a tanulmányi szerződés alapján a hivatal megtéríti. Kérdésünk, hogy ebben az esetben a 2004. évi szabályok alapján keletkezik-e adókötelezettsége a hivatalnak vagy esetleg a köztisztviselőnek?
226. cikk / 241 Beiratkozási díj áfája
Kérdés: Középfokú oktatási intézmény a tanév elején a tanulóktól beiratkozási díj címén pénzt szed, melyről SZJ 80.2 számmal tárgyi mentes számlát állít ki. A díjból fedezik a tanulók papírszükségletét, hangversenybérletét, versenyekre utaztatást, jutalomkönyveket stb. Mi a véleménye erről?
227. cikk / 241 Szakmai fejlesztési feladatok köre
Kérdés: A költségvetési törvény figyelembevételével a 2003-as évben taneszköz-előirányzatunk van. Ezt a taneszköz-normatívát fel lehet-e használni a már meglévő padok, székek felújítására?
228. cikk / 241 Saját vállalkozásban megvalósított beruházás áfája
Kérdés: Központi költségvetési szerv központi beruházást valósít meg, amit külső kivitelezővel végeztet, de egy része saját kivitelezésében készül. A beruházás a költségvetési szerv alapfeladatainak ellátását szolgálja, forrása törvényi soron megjelenő központi támogatás. Megvalósításának ideje általában több év.Saját kivitelezés megvalósítása részben saját munkaerővel, részben pedig külső szolgáltatás igénybevételével történik. Az üzembe helyezés időpontjától függetlenül az elvégzett munkák és külső számlák fedezetét lekérjük a kincsártól. Az így megvalósított saját kivitelezés saját rezsis beruházásnak minősül-e?A megvalósításhoz igénybe vett külső szolgáltatások beérkezett számláinak áfája visszaigényelhető-e?Amennyiben saját rezsis beruházás, akkor áfaköteles-e? És ha igen, akkor a teljesítés időpontjának az üzembe helyezés időpontja számít-e?Visszaigényelhető-e a megvalósításhoz konkrétan kapcsolódó beérkező számlák áfatartalma az üzembe helyezést követően (esetleg több év múlva)? Be kell-e fizetni a fizetendő áfát?
229. cikk / 241 Milyen termékekre vonatkozhat az iskolakezdési támogatás adómentessége?
Kérdés: Az intézmény gazdasági vezetése úgy döntött, hogy az iskolás gyermeket nevelő dolgozóinknak utólag megtéríti a tanévkezdéshez vásárolt termékek árát az intézmény nevére kiállított készpénzfizetési számla alapján, gyermekenként és szülőnként legfeljebb 10 ezer forint értékben. Milyen termékekre szóló számlát fogadhatunk el úgy, hogy a juttatás adómentes legyen?
230. cikk / 241 Magyarországon működő külföldi iskola oktatási tevékenységének áfakötelezettsége
Kérdés: A Magyarországon működő külföldi iskolákra vonatkozik-e 2003. július 1-jétől a tárgyi mentesség?
