183 talált állásfoglalás a létszám kifejezésre

Kérdés: A költségvetési törvény 3. számú melléklete kiegészítő szabályok 10. f) pontban foglaltak alapján: "Azoknál a jogcímeknél, ahol a létszám megállapítása a c) pont szerinti egyéb tanügy-igazgatási dokumentumokra, illetve analitikus nyilvántartásokra épül, az ezek alapján – tanévenként, költségvetési éven belül – számított mutató a tervezés és az elszámolás alapja. Azoknál a jogcímeknél, ahol a mutatót éves átlaglétszámra számítva kell meghatározni, a képletben mindkét tanévre azonos mutató szerepel." Melyek azok a konkrét jogcímek, amikre a fentiek szerint kell a létszámadatot meghatározni, illetve figyelembe venni? Mit kell az alatt érteni, hogy "a képletben mindkét tanévre azonos mutató szerepel"?

Kérdés: Cégünk értéknövelő felújítást végeztetett saját ingatlanunkon. A kivitelezést szerződések alapján külső vállalkozások végezték. A kivitelezés során előfordul, hogy a kivitelezők az anyagok vásárlásakor a mi cégünk nevére vásároltak. Ezeket a számlák alapján megtérítettük részükre. Ilyen esetben a felújítás (beruházás) hogyan számolható el? Saját termelésű eszközként vagy egyszerűen beruházásként kell elszámolni, vagy mindkét megoldás megfelelő? Ha saját termelésű eszközként számoljuk el, a teljes beruházást kell-e figyelembe venni, vagy csak a vásárolt anyagokat?

Kérdés: Intézményünk többcélú közoktatási intézmény (összetett iskola), gimnáziumi, szakközép-iskolai képzést folytatunk, és szakfeladatként 2007. július 1-jétől alapfokú művészetoktatással bővült tevékenységünk. Az intézményben 7-13. évfolyamon 20 osztály vesz részt középfokú képzésben. A zeneiskolába iratkozott tanulók létszáma 240 fő. Mennyi a zeneiskola igazgatóhelyettesének kötelező óraszáma? A közoktatási törvény 1. sz. melléklet harmadik rész 3. pontja szerint (középiskolában, szakiskolában és gyakorlóiskolában), vagy a 4. pont (alapfokú művészetoktatási intézményben) címszó alatt leírtak szerint kell megállapítani a zeneiskolai igazgatóhelyettes kötelező óraszámát? A 3. pont szerint 4, a 4. pont szerint pedig 10 óra lenne a zeneiskola igazgatóhelyettesének kötelező óraszáma.

Kérdés: 1953. december 17-én születtem. 25 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezem, létszámleépítésre kerül sor, mikor léphetek be a prémiumévek programba?

Kérdés: Az általános iskola igazgatója kinevezése 2008. augusztus 31-ig szól. 2005. évben nyugdíjba ment, de ugyanúgy dolgozik tovább, most 61 éves. Az iskola intézménytársulásra kényszerül az alacsony létszám miatt. Az iskola igazgatójának közalkalmazotti munkaviszonya 42 év. Hány hónap felmentési idő jár neki, és jár-e a végkielégítés, mivel még nem járt le a kinevezése? Ha igen, akkor hány hónap?

Kérdés: Iskolánk vegyes típusú, gimnázium és szakközépiskola. Szakmai képzést közgazdasági szakközépiskolai orientációs képzéssel és érettségi utáni felsőfokú számviteli szakügyintéző képzés keretében folytatunk. Gimnáziumi osztályainkban minden évfolyamon folyik számítástechnikai oktatás. A szakmai képzés terén a beiskolázásunk az utóbbi években kevésbé sikeres, illetve a szakképzés struktúrája jelenleg átalakítás alatt van, ezért ebben az időszakban a bizonytalanság miatt a váltással célszerű lenne kivárni. Fogadhat-e az intézmény szakképzési hozzájárulást fejlesztési megállapodás alapján, ha csak gimnáziumi képzést folytatunk? Az intézménynek a technikai fejlesztésre más forrása nincs.

Kérdés: Helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó, önállóan gazdálkodó (teljes jogkörű) közoktatási intézmény vagyunk. Hozhat-e a fenntartó olyan döntést, hogy az előrehozott nyugdíjban részesülők munkaviszonyát szüntessük meg, és helyettük fiatalabb munkaerőket alkalmazzunk? A döntéshez nem kapcsolódik létszámcsökkentés, mert azt már végrehajtottuk. Az előírt létszámot leépítettük, a Kjt. változásaira tekintettel, ebben is voltak nyugdíjasok. Ezenfelül még vannak nyugdíjas közalkalmazottak (58, 59 évesek), munkájukra szükség van. El kell-e őket azért küldeni, mert nyugdíjat is kapnak?

Kérdés: Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdés b) pontja értelmében természetbeni juttatásnak minősül a több magánszemély számára szervezett rendezvény keretében nyújtott vendéglátás, ha az nem minősül reprezentációnak (mert pl. nem minősül hivatali tevékenységhez kapcsolódó rendezvénynek), és nem lehet megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevétel összegét. Ilyenkor a kifizetőnek 44%-os mértékű szja-t kell fizetnie. A Tbj-tv. alapján a biztosítottak (munkavállalók) részére nyújtott ilyen természetbeni juttatások után 29%-os mértékű tb-járulékot is kell fizetni, melynek alapja a személyi jövedelemadóval növelt adóalap. Nem biztosítottak (külső vendégek, hozzátartozók) esetében azonban az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdés ba) pontja alapján 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Hogyan kell/lehet eljárni a járulék-, illetve eho-fizetési kötelezettség alapjának megállapítása során, amennyiben a rendezvényen biztosítottak, illetve nem biztosítottak is rész vesznek, és értelemszerűen az általuk igénybe vett vendéglátás mértékét nem lehet megállapítani? Megengedett-e a meghívottak létszámának arányában megosztani a kiadásokat, és a biztosítottakra jutó összeg után a 29%-os tb-járulékot, míg a nem biztosítottak arányának megfelelően az eho-t fizetni?

Kérdés: Az 1/2000. Korm. rend. alapján létszámarányosan 2 fő osztályvezető ápolót kellene foglalkoztatnunk, melyből az egyik vezető, a másik helyettes. Pótlékaikkal kapcsolatban adódik a kérdés, hogy helyes-e, ha munkahelyi pótlék címén 22 680 Ft-ot, vezetői pótlék címén 28 350 Ft-ot, összesen 51 030 Ft-ot állapítunk meg mindkét osztályvezető ápolónak külön-külön?

Kérdés: 1952-ben született, 35 év munkaviszonynyal rendelkező közalkalmazott – 1986 óta önkormányzatnál dolgozik – 2006. évben részt vehet-e a "prémiumévek" programban, vagy csak a létszámleépítés által érintett közalkalmazottak részére lehetőség a program? A program résztvevője a heti 12-20 órát a jelenlegi munkáltatónál is ledolgozhatja, vagy igények alapján vezényelhető az adott intézményen kívül? A részmunkaidőre szóló munkabér nyugdíjalapot képez?