1125 talált cikk a magánszemély kifejezésre

Kérdés: 1. Az adóhatóság honlapján 2016. február 2-án megjelent "Gyakran ismételt kérdések a lakásértékesítés 5%-os adómértékével összefüggésben I." című tájékoztató 11. pontja szerint amennyiben a vállalkozási szerződés alapján megvalósuló társasházépítés megfelel az Áfa-tv. 10. §-a d) pontjában foglaltaknak, az 5%-os adómérték alkalmazható, feltéve hogy az átadásra kerülő ingatlan megfelel az Áfa-tv. 3. számú melléklete I. részének 50. vagy 51. pontjában foglaltaknak. Kérdésem az, hogy a társasházban kialakítandó/kialakított lakásoknál külön-külön kell-e megvizsgálni, hogy azok megfelelnek-e a 3. számú melléklet ide vonatkozó rendelkezéseinek?
2. Figyelemmel a lakóingatlan Áfa-tv.-beli fogalmára, mely szerint nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület, kérdés a következő ügylet megfelelő áfakezelése. Adott egy családi ház, melynek az alsó szintjén található egy garázs. A vevő a családi ház megvásárlásával a garázst is megveszi. Az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján beletartozhat-e a garázs a családi ház értékesítésének adóalapjába, s ezáltal adózhat-e 5 százalékos adómértékkel?
3. A Nemzetgazdasági Minisztérium "Lakásépítéshez igényelhető állami támogatásokról" címmel megjelent tájékoztatója a támogatás igénylésével összefüggésben az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja kapcsán akként fogalmaz, hogy abban az esetben, "ha az építtető magánszemély olyan kivitelezőnek ad megbízást, amely a felépítendő lakóingatlan használatbavételre és ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas állapotban való átadását vállalja a megrendelő részére, az a hivatkozott rendelkezés értelmében ingatlanértékesítésnek minősül, ezért arra a kedvezményes adókulcs alkalmazandó, adó-visszatérítés nem igényelhető".
Ezzel szemben az adóhatóság honlapján 2016. február 2-án megjelent "Gyakran ismételt kérdések a lakásértékesítés 5%-os adómértékével összefüggésben I." című tájékoztató 10. pontja kimondja, hogy a kivitelező által teljesített ügylet Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja szerinti megítélését "nem befolyásolja, hogy az adott, rendeltetésszerű használatba nem vett ingatlan félkész, szerkezetkész vagy befejezett ingatlan, továbbá azon körülmény sem, hogy az építési-szerelési munkával létrehozott ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba vétele nem az általa teljesített ingatlanátadással szoros összefüggésben, hanem további építési-szerelési munkák elvégzését követően történik meg. Mivel a kivitelező által teljesített ügylet termékértékesítésnek minősül, amennyiben az értékesített szerkezetkész lakóingatlan megfelel az Áfa-tv. 3. számú melléklete I. részének 51. pontjában foglaltaknak, az ügyletre 5%-os adómérték vonatkozik." Véleményem szerint a két álláspont ellentmondásban áll egymással. Kérem válaszukat, hogy a két álláspont közül melyik a helyes.

Kérdés: A helyi nemzetiségi önkormányzat vezető tisztségviselői (elnök, elnökhelyettes) és tagjai saját tulajdonú gépjármű használatával az önkormányzat tevékenységével összefüggő feladatokat látnak el.
A hivatali célból megtett kilométerekre belföldi kiküldetési rendelvény alapján a nemzetiségi önkormányzat elszámolja:
– a 60/1992 (IV. 1.) Korm. rendelet előírásai szerint meghatározott üzemanyag-mennyiség, valamint a NAV hivatalos honlapján közzétett, az adott hónapra érvényes üzemanyagár figyelembevételével meghatározott üzemanyagköltséget, továbbá
– a 9 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltséget.
A nemzetiségi önkormányzatok vezetői tisztségviselői és tagjai tiszteletdíj nélkül látják el tisztségüket. Tiszteletdíj hiányában a KIRA rendszerben jogviszony nem rögzíthető. Tiszteletdíj nélkül technikai jogviszony rögzítése lehetséges, azonban ebben az esetben a 45743 kódszámú, Útiköltség kiküldetési rendelvény alapján jogcím nem adható fel.
A fenti feltételek mellett a nemzetiségi önkormányzat milyen módon (milyen jogviszony és milyen jogcím rögzítésével) tud eleget tenni jelentési kötelezettségének a KIRA rendszerben?
Továbbá, szükséges-e jelenteni a KIRA rendszerben a belföldi kiküldetési rendelvénnyel elszámolt, a fent részletezett értékhatárokat meg nem haladó hivatali célú utazás költségét, tekintettel arra, hogy e költségek a Dologi kiadások között a K341-es Kiküldetések kiadásai rovaton kerülnek elszámolásra?
Szükséges-e a repülős utazás költségének jelentése a KIRA rendszerben, ha a polgármester külföldi hivatalos útjára repülővel utazik, és a repülőjegyről a légitársaság az önkormányzat nevére számlát állít ki, melyet a Dologi kiadások között a K341 Kiküldetések kiadásai rovaton számolunk el?

Kérdés: Számos belföldi és külföldi rendezvényen a helyi nemzetiségi önkormányzatot az önkormányzat által támogatott, a nemzetiségi értékeket közvetítő csoport képviseli (fúvószenekar, tánccsoport). A nemzetiségi önkormányzat a rendezvényeken fellépő csoportok utazását busz bérlésével oldja meg. A buszos utazások kiadását mely rovaton kell elszámolni?

Kérdés: Önkormányzati képviselő év elején adóelőleg-nyilatkozatot tett, amely szerint a 10%-os költséghányad levonását kérte tiszteletdíjából. Év közben adóelőleg-nyilatkozatát módosítani szeretné, amely szerint a tételes költségelszámolást kívánja igénybe venni. Év közben változtatható-e az év elején tett adóelőleg-nyilatkozat?

Kérdés: 1. Partnerünk egy külföldi, de az Európai Unió egyik tagállamában letelepedett webáruház (a továbbiakban: külföldi társaság), amely távolsági értékesítést végez Magyarországra a honlapján megrendelhető termékekből, főként magánszemélyek részére. Ezeket egy magyar raktárba kamionnal beszállítja, ahonnan társaságunk alvállalkozói a termékeket felveszik, majd szortírozás után a futáraink viszik ki házhoz vagy egyéb átvevőponthoz a csomagokat. Értesüléseink szerint a külföldi társaság a magyar magánszemélyek részére már magyar áfa felszámításával számláz, magyar áfa regisztrációval rendelkezik, de magyar letelepedettsége, telephelye nincs, és erről írásos nyilatkozatot is adott ki társaságunk számára.
Kérdésünk, hogy a futárpostai szolgáltatást számlázhatjuk-e a külföldi társaságnak áfa hatályán kívüli szolgáltatásként az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján, továbbá befolyásolja-e az áfapozíciót az, hogy az áruk eladása áfásan történik harmadik fél viszonylatában, illetve hogy az árut egy magyar raktárban kell felvennünk és kiszállítanunk a webáruház vevői részére?
2. A külföldi társaság azt tervezi, hogy bevezet olyan szolgáltatást, mely abból áll, hogy más, főként magyar cégek termékeinek megrendelhetőségét is elérhetővé teszi a honlapján, azaz megteremti a kereslet-kínálat találkozását (marketplace szolgáltatás). Tehát aki meglátogatja a honlapját, nemcsak a saját, hanem más vállalkozók termékeiből is rendelhet. A termékek kiszállítása azonban továbbra is a külföldi társaság megrendelésével történne, társaságunk megrendelője továbbra is ez a külföldi webáruház. A külföldi társaság a futárszolgáltatás költségét vagy továbbszámlázza a magyar partner webshop felé, vagy beépíti a szolgáltatása árába, viszont a fuvarozás indulási helye tipikusan Magyarország lenne, magyar vásárlók felé.
Ebben az esetben is számlázhatjuk a futárpostai szolgáltatás díját a külföldi társaság részére az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján áfa hatályán kívüli szolgáltatásként, amennyiben rendelkezünk a külföldi társaság nyilatkozatával, mely szerint nincs magyar letelepedettsége?

Kérdés: Önkormányzatunk közmunkaprogramok során zöldségeket termeszt, melyet helyi piacon értékesít. Szeretnénk ezt szabályosan megtenni, kérem tájékoztatásukat, milyen számviteli és egyéb szabályokat szükséges az értékesítés során betartani?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk, amennyiben névadóra 1-3 ezer forint értékben ajándékot vesz a gyermek részére, minek minősül? Anyagként elszámolható, vagy üzleti ajándéknak számít?

Kérdés: Egy közös önkormányzati hivatal köztisztviselője vagyok. A hivatalhoz 8 település tartozik. A kinevezésemben a munkavégzés helyeként a székhely önkormányzati hivatala került rögzítésre. Jár-e kiküldetés, amennyiben munkámat végezve a többi településre, illetékességi területen belül saját gépkocsival közlekedem hivatali ügyeket intézni?

Kérdés: Partnerünk szakfordítást végez nekünk. A számlában a fordítás díján felül postázási költséget is feltüntet fizetendő díjként. Szakmai utasításokban, rendeletekben iránymutatást nem találtunk arra vonatkozóan, hogy egyéb költségtérítési kötelezettségünk állna fenn. A partnerrel vállalkozási szerződésünk sincs, amiben külön szabályozva lenne a fordítási díjon felüli költségtérítés. Kérdésem, hogy jogosan állít-e be a számlán a saját költségeinek fedezetére vonatkozó tételt, ha igen, a számlához csatolni kell az összeget alátámasztó bizonylat hiteles másolatát?

Kérdés: Az iskola tanulmányi versenyt rendez, és az 1-3. helyezést elérő diákokat, illetve az őket felkészítő tanárokat ajándékutalvánnyal díjazza. Jó helyre könyveljük-e a tételeket, ha a tanulók díjazását a K355-re (adómentes juttatás), a tanárok részére adott juttatást pedig K1107 (saját dolgozó) vagy K123 (külső dolgozó) ERA kódokra terheljük, adóköteles juttatásként?