710 talált cikk a megállapodás kifejezésre

Kérdés: Úgy értesültünk, hogy nem csak a pénzben kapott előleg után kell áfát fizetni. Milyen esetre vonatkozik ez?

Kérdés: A 2015. évi jogszabályi módosítások alapján rendelkezhet-e a költségvetési szerv gazdasági szervezettel, ha munkavállalói létszáma nem éri el a 100 főt? Mikortól kell alkalmazni ezt a szabályt, és hogyan kell számítani a 100 főt, mikori dátummal kell nézni?

Kérdés: 2009-ben olyan munkáltatóikölcsön-megállapodás került aláírásra a munkáltató és a munkavállaló között, amelyben a munkáltatói kölcsönben részesített dolgozót a folyamatosan eltöltött jogviszonyának ideje alapján bizonyos összegű kedvezmény illeti meg, amely a kölcsön futamidejét is arányosan csökkenti, továbbá a kölcsön megállapított törlesztési idő lejárta előtti egyösszegű visszafizetéskor fennálló tartozás összegének 40%-a, de legfeljebb a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban meghatározott adómentes határig terjedő engedmény illeti meg. Hogyan kell a 2014-ben esedékes engedményeket lekönyvelni?

Kérdés: Jubileumi jutalmat mely napon kell kifizetni? Például ha a munkavállaló 1974. 08. 22-én kezdte a közalkalmazotti jogviszonyát, akkor 2014. 08. 22-én vagy 23-án? Ha a munkavállaló elismert közalkalmazotti jogviszonyának kezdete a jubileumi jutalom figyelembevételéhez 1984. 08. 21., akkor 2014. 08. 21-én vagy 22-én kell kifizetni a jubileumi jutalmat?

Kérdés: Önkormányzati társulásunk közfeladat ellátása céljából közbeszerzés útján szerződést kötött egy üzemeltető céggel, aki többségi önkormányzati tulajdonú. A társaság jelezte, hogy önhibáján kívül jelenleg fizetésképtelen, kéri türelmünket. Társulásunknak mint vagyonkezelőnek van-e lehetősége irányító szervi határozata alapján a késedelmi kamatról teljes egészében vagy részben lemondani? Az üzemeltetésre átadott vagyon európai uniós támogatással valósult meg. Az eszközök pótlására elkülönített pénzösszeg fedezete ez az üzemeltetési díj. Az üzemeltetési szerződés a régi Ptk. hatálya alatt íródott.

Kérdés: Bérelt ingatlanon a bérlő által a bérleti díj fejében végzett felújítás elszámolása tárgyában szeretnék kérdést feltenni. 2013-ig az volt a szabály, hogy a bérlő által a bérleti díj fejében elvégzett felújítás összegével azonosan a bérbeadó leszámlázta a bérleti díjat, a bérlő pedig kiállította a számláját a bérbeadónak a felújításról.
A számla alapján könyveltük bérletidíj-bevételként és felújítás kiadásaként, függetlenül attól, hogy pénzforgalommal nem járt a gazdasági esemény. 2014-től a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet III. Fejezet J) cím részletezi a bérbe adott eszközön a bérlő által bérleti díj fejében végzett felújítás elszámolását.
A) Ennek alapján le kell számlázni a bérleti díjat előre az elvégzendő felújítás összegével azonosan, és könyvelni kell:
költségvetési számvitel szerint:
T 094022 – K 0041
pénzügyi számvitel szerint: T 3514 – K 913
Áfaalanyok vagyunk, a bérleti díjról kibocsátott számlát a könyveléssel egy időben nyilvántartásba kell venni.
B) Ha a bérlő elvégezte a felújítást, a már kiszámlázott bérleti díjat nem kell megfizetnie, a felújítás összegét könyvelni kell:
költségvetési számvitel szerint:
T 0041 – K 094022 (fordítottja az első lépésnek)
pénzügyi számvitel szerint:
T 121-141 – K 3514
Kérdéseink:
1. A bérlőnek kell a felújításról számlát kibocsátania? Amennyiben nem, milyen dokumentum alapján könyveljük a B) pontban szereplő tételeket?
2. Van-e jelentősége annak, hogy a bérbeadó és a bérlő is áfaalany? Ha igen, változik-e a könyvelés?
3. Mi lesz a bérleti díjról szóló számla sorsa? Nem lesz pénzügyi teljesítés, hogyan jelenik meg a számlanyilvántartásban, hogy az teljesült? Vagy helyesbíteni kell?

Kérdés: Állami épületek, amelyeknek a közüzemi számlái az önkormányzathoz érkeznek, részben vagy egészében (az általuk használt arányban) továbbszámlázásra kerülnek, más állami intézmények részére (másik kisebbségi önkormányzat, gondozási központ, óvoda, könyvtár, Klebelsberg). Áfa szempontjából hogyan számlázom tovább? Járulékos vagy 27%-os rászámítással (miközben nem bérletről van szó), és hó vége a teljesítési idő? Vagy a kapott szolgáltatást változatlan formában (ahogyan a telefonszámlánál), és a teljesítési idő is a fizetési határidő?

Kérdés: Egy GESZ, gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv több köznevelési intézmény működését látja el, továbbá biztosítja az irányító szerv által a GESZ-hez rendelt gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek pénzügyi, gazdasági, karbantartási, munkaügyi feladatait. A GESZ és az irányító szerv között munkamegosztási megállapodás jött létre. Milyen funkció­kódon történik a működtetett intézményekben, általános iskolában, gimnáziumban, kollégiumban, szakszolgálatnál, az ott dolgozó munkatársak személyi juttatásának elszámolása? Milyen funkciókódon kell könyvelnünk a GESZ-nél dolgozó munkatársak személyi juttatásait?

Kérdés: Hogyan történik a fizetési határidő szabályos meghatározása a számlán (8 banki nap, naptári nap, munkanap)?

Kérdés: Amennyiben a közalkalmazottat a felmentési idő felére mentesítjük a munkavégzés alól, erre az időszakra figyelembe kell-e venni a díjazásnál a vezetői pótlékot, keresetkiegészítést? Meg lehet ezeket vonni a munkavégzés alóli mentesítés napjával? Ha igen, ezek beleszámítanak a távolléti díjba?