Szabadság kiadása

Kérdés: Német nyelvet tanító tanárnő 2005. szeptember 3-án szült. Helyettesítő tanárt vettünk fel, aki 2007. szeptember 1-jétől nem kíván már iskolánkban tanítani. Szeretnénk, ha 2007. szeptember 3-ától visszajönne tanítani a jelenleg GYED-en lévő tanárnő. 2007. szeptember 3-ától GYES-en lesz, mivel ekkor lesz a gyermek 2 éves, ettől az időtől ugye korlátok nélkül vállalhat munkát? De hogyan alakul a tanárnő szabadsága, ha 2007. szeptember elején munkába kell állnia, mivel nincs, aki a német nyelvet tanítsa, tehát 2007 szeptembere után már nem tudjuk kiadni részére a szabadságot, mivel szükség van rá?
Részlet a válaszából: […] A Cstv. 21. §-a szerint 2006. január 1-jétől a GYES-en lévőkismama időkorlátozás nélkül vállalhat munkát, akár eredeti foglalkoztatója,akár más munkáltató foglalkoztathatja a GYES folyósítása mellett.Az Mt. 130. § (2) bekezdése értelmében a munkaviszonyszülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 24.

Pedagógusok megbízása

Kérdés: Középfokú iskolánk a helyi főiskolával kötött együttműködési megállapodás keretében a főiskola szervezésében felsőfokú szakképzésben vesz részt, kiegészítő tevékenységként. Az intézményünk biztosítja a feladat teljesítéséhez szükséges kvalifikált szakembereket, a szellemi, anyagi, technikai erőforrásokat. Az oktatást külső és belső szakemberekkel oldjuk meg. Saját pedagógusainkkal köthetünk-e megbízási szerződést ebben az esetben, ha a pedagógus munkaidőkeretén felül történik ezeknek az óráknak a megtartása?
Részlet a válaszából: […]

A középiskola tanárai a munkaköri feladataiktól eltérő tevékenységre kapnak a kérdéses esetben megbízást. A kérdésben leírtak alapján az említett megbízási szerződés esetében nem áll fenn a színlelt szerződésre utaló tényállás.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Kötelezettségvállalás szabályai

Kérdés: Közművelődési megállapodás jogosultja a közművelődési megállapodásban felhatalmazható-e arra, hogy az önkormányzat nevében meghatározott szakfeladaton kötelezettséget vállaljon?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzatkötelezettségvállalásáról az Áht-vhr. 134. §-ának (2) bekezdése a következőkszerint intézkedik:"A helyi önkormányzat nevébenkötelezettséget a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy vállalhat;a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 14.

Belső ellenőr foglalkoztatása

Kérdés: Ismereteink szerint költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenység csak köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban vagy magánszeméllyel kötött megbízási szerződéssel látható el. A Pénzügyminisztérium által kiadott útmutató szerint: "Amennyiben a költségvetési szerv nem rendelkezik belső ellenőrzési egységgel, a költségvetési szerv vezetőjének ki kell jelölnie a szerv belső ellenőrzési tevékenységének külső erőforrások bevonásával történő megszerzéséért felelős belső ellenőrzési vezetőt." Köthetünk-e szerződést nem magánszeméllyel, hanem egy bt.-vel is? Ez esetben a dologi kiadás, és nem a személyi juttatás előirányzatot terhelné a kifizetés.
Részlet a válaszából: […] A 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet szabályozza aköltségvetési szervek belső ellenőrzésének kérdéseit. A hivatkozott rendelet 1.§-a határozza meg, hogy mely szervekre, szervezetekre terjed ki a hivatkozottutasítás hatálya. Amennyiben a kérdés olyan munkáltatóra utal, mely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 2.

Tankönyvforgalmazás adózása

Kérdés: Középfokú oktatási intézmény vagyunk, a diákok tankönyvforgalmazása az intézményen keresztül folyik. Megbízásos jogviszonyban 2 pedagógus látja el a tankönyvterjesztést a tankönyvforgalmazó és a diákok között. A megbízott tankönyvfelelősök befizetik az intézménynek a diákok által fizetett könyvek ellenértékét. Az intézmény, a nevére szóló számlák alapján, az összeget (áfás összeg) átutalja a tankönyforgalmazónak. Amikor befizetik az intézmény pénztárába, akkor az összeg áfatartalmát külön kell-e kezelni, befizetendő áfa keletkezik-e? Ha igen, akkor az intézménynek kétszeres áfafizetési kötelezettsége van, miután a tevékenysége nem jogosítja fel áfa-visszaigénylésre?
Részlet a válaszából: […] A leírtak alapján arra lehet következtetni, hogy nem egy másnevében és javára beszedett és a nyilvántartásban elszámolási kötelezettségkéntszerepeltetett összegről van szó, mely az Áfa-tv. 22. § (4) bekezdés b) pontjaalapján nem tartozna az adó alapjába, hanem inkább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Megbízási szerződés

Kérdés: Kérdés. Közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozóval köthet-e megbízási szerződést az intézmény vezetője munkakörön kívüli feladat elvégzésére (pl. takarítónő olyan ablaktisztítást vállal el, ami nem tartozik a munkakörébe vagy a portán plusz feladatot lát el, vagy pedagógus nem szakmai feladatához tartozó gépelésre kapna megbízást).
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 41-44. §-ai rendelkeznek arról, hogy a közalkalmazotta közalkalmazotti jogviszonya mellett, annak fennállása alatt létesíthet-e ésmilyen feltételekkel a saját munkáltatójával, illetőleg más munkáltatóvalvalamilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt. Amunkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 1.

Megbízási szerződés alapján munkavégző adózása

Kérdés: Intézményünknél a 7-es adószámmal rendelkező dolgozónak 50 százalékos költségnyilatkozat mellett számfejtjük a megbízási díjat. A dolgozó számlát ad. Mi a jelentősége a számlaadásnak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Gyakran előfordul, hogy a megbízási szerződés alapján munkát végző személy az Áfa-tv. alapján számla kiállítására kötelezett. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a leszámlázott munkadíjból a kifizetőnek nem kell – a költségnyilatkozatot is figyelembe véve – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 16.

Megbízási szerződés kötése saját dolgozóval

Kérdés: Köthető-e megbízási, illetve szolgáltatási szerződés a költségvetési szerv saját dolgozójával a munkaköri leírása szerint munkakörébe nem tartozó, alapfeladatként nem meghatározott feladat ellátására?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 41-44. §-ai rendelkeznek arról, hogy a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonya mellett, annak fennállása alatt létesíthet-e és milyen feltételekkel a saját munkáltatójával, illetőleg más munkáltatóval valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.

Megbízási szerződés

Kérdés: Az Áht-vhr. 59. § (9) bekezdése rendelkezik a saját dolgozó díjazásának lehetőségéről. Ennek értelmében a saját dolgozónak munkaköri leírásában nem szereplő, ill. a munkaköri leírása szerint számára nem előírható feladat elvégzéséért a megbízó és a megbízott között létrejött megbízási szerződés alapján, a munka elvégzését követően megbízási díj fizethető. Mit kell érteni megbízási szerződésen? Csak a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó megbízási szerződést, vagy a Ptk.-ban szabályozott valamennyi megbízási jogviszonyt? Ez utóbbi esetben ugyanis nincs kizárva, hogy a saját dolgozónak egyéni vállalkozóként, számla ellenében fizessünk megbízási díjat, ugyanakkor betéti társaság tagjaként már nem.
Részlet a válaszából: […] Az Áht-vhr. költségvetési szervről, mint megbízóról, és általában a megbízottról rendelkezik. Nem nevesíti külön, ill. nem határolja be, hogy a megbízott csak természetes személy lehetne, vagy akár egyéni vállalkozás is. A feltétel, amit meghatároz annyi, hogy előzetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.

Képzési díj fizetése, ill. tanulmányi szerződés kikötése megbízási szerződésben

Kérdés: Művészeti oktatás szakfeladaton megbízásos jogviszonyban óraadó pedagógust alkalmazunk. Részére fizethetünk-e képzési díjat? Ilyen jogviszonyban köthetünk-e vele tanulmányi szerződést?
Részlet a válaszából: […] A polgári jog által szabályozott megbízási szerződés jött létre a munkáltató, mint megbízó, és a munkavállaló, mint megbízott között. Ezt a megbízási szerződést, az azzal járó jogosultságokkal és kötelezettségekkel együtt élesen el kell határolni a közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.
1
3
4
5
6