Szakértői tevékenység

Kérdés: Az igazságügyi szakértői tevékenység 2003. január 1-jétől kikerült az áfakörből. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság, bíróság, más hatóság által kirendelt szakértők díjait ezentúl csak számla ellenében lehet kifizetni, a díjjegyzék nem elegendő? Mi a szakértő státusa az áfa szempontjából? Mely esetben állítja ki a számlát az intézet, és mikor az alkalmazásában álló szakértő? Mi a szakértői díjról kiállított számlán a teljesítési időpont, mivel a szakértés időpontjában a díj még nem ismert, arról az eljáró hatóság később hoz határozatot? Lehet-e gazdasági társasági formában folytatni a szakértői tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...Az itt dolgozó igazságügyi szakértők igazságügyi alkalmazottak, jogviszonyukat az Iat. rendezi. Alkalmazottként, napi 8 órás munkaidőben, munkabérért végeznek szakértői tevékenységet.a) A 3/1986. IM rendelet alapján az intézet az elvégzett munkáról díjjegyzéket állít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatás

Kérdés: Szakképző intézmény vagyunk. Szíveskedjenek tájékoztatni, hogy tanulóinknak van-e adózással kapcsolatos teendőjük a tanulószerződés alapján fizetett pénzbeli juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...tanulószerződés alapján szakképzéssel összefüggésben adott pénzbeli juttatás havi összegéből legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 30 százalékát meg nem haladó rész.Az Szja-tv. 2003. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
Kapcsolódó címke:

Juttatások nyugdíjba vonuláskor

Kérdés: Nyugdíjba vonuláskor a felmentési időre járó átlagkeresetet a felmentési idő lejártakor érvényes garantált illetményből számítják-e ki, vagy a felmentési idő kezdetekor érvényes illetményből? Ez az összeg 2002. évben, az 50 százalékos béremelés miatt jelentősen eltér például, ha 2002. augusztus 1-jétől szűnt meg a munkaviszony, illetőleg kezdődött a felmentés, amely 2003. április 30-án ért véget. Jár-e a különbözet a nyolc hónapra (kb. bruttó 400 000 Ft a különbözet)?
Részlet a válaszából: […] ...az Mt. 152. § (4) bekezdése tartalmazza, mely szerint az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak. Az átlagkereset-számítás főszabálya értelmében nem azt kell vizsgálni, hogy a munkavállaló a kiesett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
Kapcsolódó címkék:  

Munkáltató által tévesen megállapított személyi jövedelemadó helyesbítése

Kérdés: Meghatározott körülmények esetén a munkáltató állapítja meg a dolgozója jövedelemadóját. Hogyan korrigálható, ha esetleg tévedett?
Részlet a válaszából: […] ...együttes összege nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a munkáltató a fent jelzett szabályra tekintettel nem tudja egy összegben a levonást érvényesíteni, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
Kapcsolódó címkék:  

Saját dolgozónak adott ajándékutalvány

Kérdés: A reprezentációban kell-e elszámolni a saját dolgozónak adott évi 500 forintos adómentes ajándékutalványt? A TÁH jutalom jogcímen terheli vissza.
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése értelmében a nem önálló tevékenység bevételének a pénzben megszerzett vagyoni érték minősül a természetbeni munkabér kivételével, amin az Mt. szerinti természetben adható munkabér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címkék:    

Munkavállalói járulék változása

Kérdés: 2003. évre vonatkozóan módosult-e, és mely jogszabály alapján a munkavállalói járulék?
Részlet a válaszából: […] ...miszerint a munkavállalói járulék mértéke 1 százalék, amit a munkavállaló a munkaviszonya(i) alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset) után köteles fizetni.E csökkentett mértékű munkavállalói járulékot a 2003. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 18.
Kapcsolódó címke:

Költségtérítés és életbiztosítás munkaadói járuléka

Kérdés: A költségtérítés és az szja-köteles életbiztosítás után kell-e a költségvetési szerveknek munkaadói járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...sem. Az Flt-tv. nem tartalmaz értelmező rendelkezést arra vonatkozóan, hogy milyen kifizetések tartoznak az "elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset)" fogalmába, ezért a KSH által kiadott kereset és egyéb munkajövedelmekkel kapcsolatos sajátos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
26
27