342 talált cikk a munkaidő kifejezésre

Kérdés: Intézményünkben éjjel-nappali portaszolgálat van. Négy portásunk van. Reggel 6-tól este 6-ig, este 6-tól reggel 6-ig látják el a feladatot, egymást váltva folyamatosan, hétvégeken és ünnepnapokon is. Mennyi a havi kötelező óraszámuk? Van-e ennek valamilyen számítási módja vagy egy fix óraszám?

Kérdés: Közalkalmazottnak 2011. szeptember 1-jétől öthavi felmentési idővel megszűnt a közalkalmazotti jogviszonya az önkormányzat által elrendelt létszámleépítés miatt. A felmentési idő letelte előtt két nappal megszakította a felmentési idejét, lemondott a végkielégítés kifizetéséről, és 2012. január 28-án újra alkalmazta az iskola más munkakörben. Az új jogszabályi változásoknak megfelelően előreláthatólag 2013. január 1-jétől az önkormányzat által elrendelt létszámleépítésre kerül sor, amibe beleesik a fent nevezett közalkalmazott is. Kérdésünk, hogy mi jár a részére? Jár-e ismét az öthavi felmentési idő, illetve végkielégítés?

Kérdés: Dolgozónk munkaidő-beosztása általában rendszeresen változik az Mt. 141. §-a alapján, tehát havonta a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdeti időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér. A legutóbbi hónapban azonban három hetet betegállományban töltött. Ebben az esetben a fennmaradó időszakra jár-e részére a műszakpótlék, ha abban az időszakban a napi munkaidőt több mint egyharmadában máskor kezdte, mint a többi alkalommal?

Kérdés: 2012. július 1-jétől hogyan alakul a műszakpótlék a szociális ágazatban? Beosztás reggel 7-től este 7-ig, este 7-től reggel 7-ig mindig azonos kezdettel, megszakítás nélküli beosztással.

Kérdés: Egyik kollégánknak van egy teljes munkaidős határozott idejű kinevezése (kutatói ösztöndíj). Mi részmunkaidőben, további jogviszonyban foglalkoztatjuk. Határozott idejű főállás mellett lehet-e a további jogviszony határozatlan idejű? A bérszámfejtést nálunk a MÁK végzi, és az ő programjuk nem biztosít erre lehetőséget.

Kérdés: Az új Munka Törvénykönyve alapján a munkavállaló csak akkor jogosult műszakpótlékra, ha a munkáltató tevékenysége több műszakos, és a munkavállaló beosztás szerinti napi munka­idejének kezdő időpontja rendszeresen változik, vagy akkor is, ha csak az utóbbi feltétel teljesül? Ha ez utóbbi a helyes, akkor ez azt jelenti, hogy ha a tevékenység nem több műszakos, akkor is járhat műszakpótlék?

Kérdés: A részmunkaidőben, kizárólag szombat-vasárnapi munkavégzésre felvett munkaerőnek az elrendelhető munkaidő hossza meghaladhatja-e a hat órát, ha igen, akkor hány órát dolgozhat maximálisan a munkavállaló?

Kérdés: Intézményünk alkalmazottai közül egy fő 2 évfolyamos gép- és gyorsírói bizonyítvánnyal rendelkezik (1986. 06. 18.). 1997. május 8-án elvégzett egy 160 órás megyei pedagógiai intézetben rendezett tanfolyamot, amelyen az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott 8925320 12 10 11 azonosító számú dajka szakképesítést igazoló bizonyítványt szerzett. Egy fő általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkezik, később 2002. december 15-én szintén 160 órás, egy intervenciós központ által kiadott Országos Képzési Jegyzékben meghatározott 318999 01 azonosító számú dajka megnevezésű szakképesítést igazoló bizonyítványt szerzett. Jelenleg B/9 közalkalmazotti kategóriába vannak besorolva. Illetményük a minimálbér. A jelenlegi besorolásuk helyes-e? Megilleti-e őket a garantált bérminimum a fent említett bizonyítványok alapján?

Kérdés: Aki a nyári szünetben nem tudja a teljes szabadságát kivenni, annak kiadhatók a téli, tavaszi szünetnapok is szabadságként?

Kérdés: A reprezentációval kapcsolatosan szeretném kérdezni, hogy a reprezentációs kiadások sokszor egy "bolti" blokk jellegű számlán szerepelnek. Üdítőt, kávét stb. vásárolnak intézményünk részére. Kérdésem: ilyen és más – éttermi számla esetében is – milyen dokumentum szükséges annak igazolására, hogy ezek a kiadások valóban reprezentációs kiadások, vagyis több szakmai, munkahelyi megbeszélés, szakmai tárgyalás alkalmával kerülnek felhasználásra, illetve milyen előírás vonatkozik ennek igazolására, a körülmények a dokumentálására? Az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja előírja, hogy mi a reprezentáció, de annak igazolására kérni szoktunk vagy egy nyilatkozatot az eseményről, vagy a számlára való feltüntetését az eseménynek. Jól járunk el? Kérdésem azért merült fel, mert sok esetben kérik ennek a dokumentálásnak a törvényi hivatkozását is! Vagy – tekintettel arra, hogy csak olyan számla kerülhet elszámolásra a könyvelésben, ami feltételezi a reprezentációs felhasználást – nem kell kérni semmilyen nyilatkozatot?