1260 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Intézményünk néhány dolgozót részmunkaidőben foglalkoztat. A részmunkaidős alkalmazottak is ugyanazokra a juttatásokra voltak jogosultak az elmúlt években, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak. Így ők is kaptak étkezési juttatást, üdülési csekket. 2006. évtől adómentessé vált a helyi bérlet juttatása, így a lehetőségeinkhez képest a helyi bérlet megvásárlását is szeretnénk támogatni. Kérdésünk, hogy a 2006. január 1-jétől hatályba lépett új rendelkezésben meghatározott, az egyes adómentes juttatásokra vonatkozó 400 000 forintos korlátot a részmunkaidősök esetében a munkaidejükkel arányosan csökkentenünk kell-e?

Kérdés: A nem állami oktatási intézmény munkavállalóira az Mt. rendelkezései az irányadók, de legalább a Kjt.-ben megállapított illetményrendszerre vonatkozó feltételeket biztosítani kell. Különböző tartalmú tájékoztatókat kaptunk arra vonatkozóan, hogy jár-e az itt foglalkoztatott pedagógusok számára a 13. havi juttatás.

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arról, hogy a közigazgatási határon kívüli lakóhelyemről gépkocsival történő munkába járás után a munkáltató milyen költségtérítést fizethet ki?

Kérdés: Melegkonyhával rendelkező intézmény vagyunk. Dolgozóink sajnos (fenntartók elvonása miatt) nem részesülnek étkezési támogatásban, konyhánkon egy ebéd nyersanyagnormája 183 Ft (áfásan). Felmerült a polgármester részéről, hogy a dolgozók a fenti összegért egy ebédet kapjanak, a rezsiköltséget "elnyeli" a konyha. Kérdésünk, hogy lehet-e így eljárni, illetve ha nem, akkor a fenti összeg mellett a rezsiköltséggel hogyan kell elszámolni? Jelenleg egy ebéd ára a dolgozóknak 300 Ft, vendégeknek 350 Ft. Mennyi a rezsiköltség alapja: 350-183 vagy 300-183 Ft? Dolgozók esetén lehet-e kétféle térítési díjat kérni ugyanazért az ebédért?

Kérdés: Az ételbeszállítótól rendeli meg az intézmény naponta a dolgozók részére az ebédet. Egyhavi összevont számlát nyújt be a beszállító, ami átutalással lesz kiegyenlítve. A dolgozó havi 9000 Ft természetbeni étkezési hozzájárulásban részesül. Kérdés, ha a dolgozó nem dolgozik egész hónapban, például csak 8, 10 vagy 15 napot, és az étkezési hozzájárulás és az elfogyasztott havi ebédek mértéke kevesebb, mint a hozzájárulás mértéke, akkor a különbséget a dolgozó részére ki kell-e fizetni? Például az egyik dolgozó január hónapban 9000 Ft étkezésre jogosult. 8 napot étkezik, akkor az 8x401 Ft = 3208 Ft. A dolgozónak a különbséget, 5792 Ft-ot ki kell-e fizetnem?

Kérdés: Folyamatosan működő idősek otthona vagyunk, ahol a dolgozók a beosztásuk szerint a hét minden napján dolgozhatnak. Amennyiben a munkaszüneti nap ( pl. 2006. jan. 1.) vasárnapra esik, jár-e pluszdíjazás a dolgozónak?

Kérdés: Az önkormányzat alkalmazásában állt mezőőr munkaviszonya 2005. december 31-én közös megegyezéssel megszűnt. A megegyezés alapján a volt mezőőrnél maradt a részére 2005 szeptemberében vásárolt több – 24 hónap kihordási időre szóló – munkaruha, illetve a munkakörének betöltéséhez szükséges és szintén az önkormányzat által megvásárolt fegyver. Kérdésünk az, hogy a munkaviszony megszüntetésekor részére térítés nélkül átadott ezen tárgyak után ki és mennyi adót, járulékot köteles fizetni?

Kérdés: Intézményünk egy budapesti pedagógus- és nővérszálló, egy telephellyel üzemel, folyamatosan megszakítás nélkül. Ebből adódóan vannak olyan munkakörök, amikor a kollégáknak telefonkapcsolatban kell állniuk, valamint a mobiltelefon biztosítja az azonnali elérhetőséget rendkívüli berendelések esetén. Igazgatói engedéllyel ezek a kollégák a saját tulajdonú, nem előfizetéses, hanem kártyás mobiltelefonjukba feltöltő kártyát vásárolhatnak. Egy kollégánk az intézmény tulajdonában lévő mobiltelefont használja, ugyancsak feltöltő kártyával. Intézményünk előfizetéses mobiltelefonokkal is rendelkezik, melyet az igazgató asszony és a két épület gondnokai használnak. A telefonok üzemeltetésével kapcsolatos költségeket a dolgozók szempontjából hogyan kell figyelembe venni, személyijövedelemadó-mentes vagy adóköteles juttatásként?

Kérdés: Egy volt munkatársunk munkaviszonyának felmondása miatt bírósághoz fordult. A bíróság a munkaviszony jogellenes megszüntetését állapította meg, és visszamenőlegesen az elmaradt munkabér, továbbá kéthavi átlagkereset megfizetésére kötelezte a hivatalt. Értelmezésünk szerint ez a kéthavi átlagkereset is bérjövedelem, amelyből le kell vonnunk az adóelőleget.

Kérdés: Munkáltatóként az intézetünk vezetőire életbiztosítást kötöttünk. Ezekben a szerződésekben szerződő fél az intézet, biztosított a munkavállaló, elérési kedvezményezett az intézet. A szerződéseket lejárati időre kötöttük. Mi a teendő, ha lejárati idő előtt az intézet átengedi ezeket a szerződéseket a munkavállalónak? (Szerződő fél is a munkavállaló lesz?) Milyen adó- és járulékterhe lesz a munkáltatónak, munkavállalónak? – Milyen adóterhe lesz a dolgozónak, ha lejárati idő előtt, és milyen, ha lejárati idő után veszi fel az így átadott biztosítást? – Ha kockázati (halál) eseményre kötött élethosszig tartó biztosítást kötöttünk, hogyan kell eljárni kifizetőként, amikor ezeket a szerződéseket átengedjük dolgozóinknak? – A biztosítás kockázati jellegét (melyre az Szja-tv. többször hivatkozik) kell-e kifizetőként bizonyítanom, illetve milyen feltételeknek kell eleget tennie ezeknek a biztosításoknak, hogy adómentesen átadhatók legyenek? (Mit jelent az Szja-tv. VII. számú melléklet 2. pontjának utolsó mondata?)