Munkába járás gépkocsival a bérlet árának megtérítése mellett

Kérdés: Több dolgozónk olyan környékbeli településről jár be munkahelyére, ahonnan tömegközlekedési eszközzel nem lehet eljutni a városba. Alkalmazásuk feltétele volt ezért a saját gépjármű használata. Folyamatos munkarendben dolgoznak, közlekedésüket azonban nem tudják összehangolni. A munkába járás jelentős többletköltséggel jár, amely az Szja-tv. szerinti 3 Ft/km megfizetésével nem térül meg számukra. A munkáltató fizetheti-e a tömegközlekedési eszközre megállapított térítést (80 vagy 86 százalék) a bérletjegy leadása nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...való elszámolás ellenében köteles az utazási bérlet árának 80 vagy 86 százalékát megtéríteni. A 78/1993 Korm. rendelet szerint a munkavállalónak az Szja-tv.-ben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
Kapcsolódó címke:

Munkába járás komppal

Kérdés: Önkormányzatunkhoz a Duna túlsó partján lévő településről egyik dolgozónk autóbusszal és komppal jár be dolgozni. Megtéríthetjük-e számára a kompközlekedés díját is, vagy csak az autóbuszbérlet árát fizethetjük ki?
Részlet a válaszából: […] ...viszont a személyi jövedelemadó megfizetése nélkül. Ha a munkáltató megtéríti ezt a kiadást dolgozója részére, a kapott összeg a munkavállaló összevonás alá eső jövedelmének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
Kapcsolódó címke:

Önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetés

Kérdés: Amennyiben dolgozóink részére önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, mint munkáltató befizetést teljesítünk, akkor a befizetés összegét figyelembe kell-e venni az adójóváírásra való jogosultság megállapításánál? Érvényesíthet-e a munkavállaló valamilyen adókedvezményt a befizetés után?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés k) pont rendelkezése alapján a munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár(ak)ba fizetett munkáltatói hozzájárulás összegéből azt a részt, amely nem haladja meg havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Munkáltató által biztosított internethasználat

Kérdés: Munkavállalóink számára kívánunk otthoni internet-hozzáférést biztosítani. Az Szja-tv. adómentesnek minősíti a munkáltató által lehetővé tett internethasználatot. Ebbe a körbe tartozik-e a munkavállalók lakásán használt internet-hozzáférés és az ehhez kapcsolódó költségek megtérítése?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú melléklet 7.11. pontja a magánszemély adómentes bevételeként említi a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználatot. Az internethasználatot érintő költségek vonatkozásában az Szja-tv. csak kiemeli a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
Kapcsolódó címkék:  

Dolgozóknak közvetített mobilszolgáltatás adókötelezettsége

Kérdés: Központi költségvetési szerv a központosított közbeszerzés keretein belül kedvezményes mobilszolgáltatást vesz igénybe. Ezt a dolgozói részére is biztosítja oly módon, hogy a munkáltató az előfizető, a dolgozó a számlafizető. Keletkezik-e a munkáltatónak adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalók a szolgáltató számlájában feltüntetett áfát is tartalmazó érték figyelembevételével teljes egészében megtérítik a mobilszolgáltatás előfizetésével, igénybevételével kapcsolatban felmerült kiadásait az intézménynek, akkor nem állapítható meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Külföldi vendégtanár

Kérdés: Egyetemünkön külföldi vendégtanárokat foglalkoztatunk. Hogyan kell adóztatni a Németországból érkezett oktatók jövedelmét, tekintettel arra, hogy a magyar-német egyezmény – szerintünk – nem ad elegendő útmutatást erre nézve? Jelen esetben a két év már lejárt, és az oktatás befejeződik június 30-án. Ismételt foglalkoztatás csak szeptember 1-jétől lesz. A két év adómentesség újra alkalmazható-e?
Részlet a válaszából: […] Az 1979. évi 27. tvr. 20. cikke alapján, Magyarországon adómentes a német illetőségű magánszemélynek az a jövedelme, amelyet a nem nyereségérdekelt magyar intézményben legfeljebb két éven keresztül folytatott oktatási tevékenységéért külföldről kap. Ez egyúttal azt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Közalkalmazottak délutáni pótléka

Kérdés: Intézményünkben a takarítónők – közalkalmazottként – délután 14.00-22.00-ig tartó munkarendben dolgoznak. Kell-e részükre délutáni pótlékot fizetni, s ha igen, mennyi a pótlék mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...visszautal az Mt. szabályaira. E szerint a több műszakos munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár. A délutáni műszakban történő munkavégzés – a több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
Kapcsolódó címke:

Közalkalmazott tanulmányi szabadsága

Kérdés: Hány nap tanulmányi szabadság illeti meg azt közalkalmazottat, aki munkája mellett esti tagozaton végzi gimnáziumi tanulmányait, vagy aki felsőfokú (nem főiskola) levelező tagozatra jár, illetve aki főiskola levelező tagozatának hallgatója?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre adandó válasz attól függ, hogy a munkáltató kötött-e tanulmányi szerződést a munkavállalóval vagy sem.Ha a két fél között nincs tanulmányi szerződés, akkor a közalkalmazottak esetében is az Mt. 115. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
Kapcsolódó címkék:  

Üzemanyag-megtakarítás

Kérdés: Költségvetési szerv fizethet-e üzemanyag-megtakarítás címén a gépjárművet vezető alkalmazottjának?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell figyelembe venni azt az összeget, amelyet a munkáltató az üzemeltetésében lévő gépjármű vezetéséhez alkalmazott munkavállalójának (az általa teljesített kilométer-távolság alapulvételével) üzemanyag-megtakarítás címén fizet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
Kapcsolódó címke:

Természetbeni étkezési hozzájárulás mértéke

Kérdés: Főzőkonyhával rendelkezünk, dolgozóink természetbeni étkezési hozzájárulásban részesülnek. A hozzájárulás mértéke 2003. január 1-jétől 2200 Ft-ról 4000 Ft-ra emelkedett, de a dolgozóknak nem kell kevesebbet fizetniük, a térítési díj változatlan maradt. Az élelmezésvezető szerint a nyersanyagnorma nem változott, ezért nem látszik a fizetendő térítési díjon a hozzájárulás mértékének változása. Jogos-e a dolgozók reklamációja? Hogyan érvényesíthető a hozzájárulás emelése, hogy a dolgozók ne érezzék magukat hátrányban?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató arra, hogy az adómentes értékhatárig ingyenes étkezésről gondoskodjon a dolgozói számára. Más kérdés persze, ha a munkavállalóval kötött megállapodásban (munkaszerződésben) vagy a kollektív szerződésben a munkáltató ilyen kötelezettséget vállalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
1
121
122
123
125