974 talált cikk a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szervként EU-s pályázati támogatással szakmai továbbképzéseken vesznek részt néhányan. A pályázatban a tandíjak dologi költségként vannak tervezve. A képzésben részt vevőkkel tanulmányi szerződést kötött intézményünk. Az átvállalt tandíj (nem iskolarendszerű, illetve iskolarendszerű képzés esetében) összege béren kívüli juttatásnak minősül-e? A tanulással kapcsolatban gyakran van útiköltség-elszámolás, szállás- és étkezési díj. Hogyan könyveljük ezeket, K1107/K1113 személyi rovatokra, vagy K341 dologi kiadásként egyben mindent a tandíjjal vagy külön-külön? A tanulmányi szerződést rögzítsük előzetes kötelezettségvállalási dokumentumként, vagy a képzést folytató intézménnyel kötött megállapodást? Ha mindkettőt rögzítjük, akkor duplán jelenik meg pl. a tandíj költsége mint lekötött keret. A kifizetőt terheli-e valamilyen kifizetői járulék ezzel kapcsolatban (a továbbképzés a munkáltató érdekében merült fel)? Amennyiben a dolgozó nem tölti le a tanulmányi szerződésben vállalt időt, tőle mely költségek követelhetők arányosan?

Kérdés: Szeretném megkérdezni, ha egy munkavállaló a főállásában megkapja a havi 8000 forint értékű Erzsébet-utalványt és további munka­viszonyt létesít, vajon a második munkaviszonyában a munkavállalónak nyilatkoznia kell-e, hogy más cégnél is kap-e béren kívüli juttatásként Erzsébet-utalványt? Illetve csak egy helyen, a főállású jogviszonyában kaphatja az Erzsébet-utalvány-juttatást kedvezményes adózással, vagy a második munkahelyen is kaphat Erzsébet-utalványt kedvezményes adózással?

Kérdés: Önkormányzatunknál 1 fő szociális segítő munkakörben, 6 órás közalkalmazotti jogviszonyban, a szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat látja el. A szociális étkeztetést az önkormányzat nem költségvetési szerv útján, hanem önkormányzati feladatellátásban (szakfeladat) látja el. Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv, a konyha működtetése is az óvodai feladatellátásban történik. Az óvodai élelmezésvezető nyugdíjba vonulása miatt a szociális segítő munkakörben alkalmazott önkormányzati feladatellátásban szereplő szociális segítő látná el közalkalmazotti jogviszonyban az óvodai élelmezésvezetői feladatokat is. A munkáltatói jogokat a szociális segítő esetében a képviselő-testület, az élelmezésvezető esetében pedig az óvodavezető gyakorolja. A fenti esetben hogyan járhat el a jogszabályoknak megfelelően az önkormányzat? Hogyan lehet egy embernek két munkahelye? Ki lesz a munkáltató? A költségvetési létszámkeretben hol kell szerepeltetni, az önkormányzatnál, az intézménynél vagy mindkettőnél? A Kjt. mely végrehajtási rendeletei vonatkoznak rá? Probléma még az is, hogy az illető élelmezésvezetői végzettséggel nem rendelkezik.

Kérdés: Önkormányzatunk támogatni kívánja a dolgozók közép- és felsőfokú képzésben részt vevő, iskoláskorú gyerekeit szeptemberben. Milyen lejelentési, fizetési kötelezettsége keletkezik az önkormányzatnak ezzel kapcsolatban?

Kérdés: Év közben megszűnt egy dolgozónk munkaviszonya. Cafeteriát időarányosan többet vett igénybe, mint amennyi járt volna neki. Munkaviszonya megszűnésekor a túligénylését levontuk munkabéréből. Hogyan kell helyesen lekönyvelni a gazdasági eseményt?

Kérdés: 30 éves jubileumi jutalomra való jogosultság mikor vált/válik esedékessé a következő esetben? Jelenleg köztisztviselőként pénzügyi főelő­adó munkakörben dolgozó munkatársunk 1983. 08. 01.-1984. 10. 03. napjáig egy települési mezőgazdasági termelőszövetkezetnél kezdett munkaviszonyt, majd 1984. 10. 04.-2001. 06. 30. napjáig a települési nagyközségi tanács vb. GAMESZ-nél szintén pénzügyesként dolgozott. 2001. 07. 02.-2008. 09. 03. napjáig a települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál pénzügyes munkakört töltött be, majd a szomszéd település többcélú kistérségi társulás koordinációs irodájánál közalkalmazotti jogviszonyban, pénzügyi munkakörben 2008. 09. 04.-2012. 10. 31-ig dolgozott. 2012. november 1-jétől jelenleg is köztisztviselőként dolgozik önkormányzatunknál. Hogyan kell számolni a jubileumi jutalomra jogosító időket?

Kérdés: A polgármester jogviszonya különleges foglalkoztatási jogviszony, és adójogi szempontból az Szja-tv. 25. §-ának hatálya alá tartozik. A Mötv. 71. §-a alapján a polgármester költségtérítésre jogosult, azonban a hivatalnál is keletkeznek a feladatellátásához kapcsolódó kiadások, például a hivatali számítógép-használat, a hivatali utazás szállásköltsége, a hivatali gépjármű használata. A kérdés az, hogy a hivatal hogyan számolja el a polgármester általi hivatali gépjármű-használatot? Megoldás lehet-e az, ha a képviselő-testület megállapít a polgármester részére egy éves kilométerkeretet a hivatali gépjármű személyes használatára, és a polgármester havonta elszámolólapot állít ki a kilométeróra állásáról, a cégautóadó-fizetési kötelezettség megfizetése mellett? Az Szja-tv. 1. sz. melléklete szerint adómentes a személygépkocsi magáncélú használata. Általános szabály, hogy ami után szja-t nem kell fizetni, az után más járulékot sem. A cégautóadó megfizetése mellett a kilométerek nyilvántartásának vezetése az üzemanyag-felhasználás miatt szükséges.

Kérdés: Munkaviszonyom 1976. július 1-jén kezdődött az állami biztosítónál. 1984. 06. 01. napjával áthelyezéssel átkerültem a Tanács Vb. szakig. szervéhez. Azóta a munkaviszonyom folyamatos, csak a változások miatt a neve lett más.
Jelenleg 2013. 01. 01. naptól átkerültem a megyei kormányhivatal járási hivatalához, azóta is ott dolgozom. 2016. július 1-jétől a "nők 40 éves nyugdíjazását" szeretném igénybe venni. Kérem tájékoztassanak, jár-e nekem a jubileumi jutalom (40 éves), mivel az áthelyezés folyamatos munkaviszonynak számít, és megszakításom nem volt?

Kérdés: Az önkormányzatok a közmunkaprogram keretében a közmunkában foglalkoztatottak részére terményt adnak. Milyen adó és járulék terheli ezt a juttatást?

Kérdés: Új költségvetési intézményként átvett közalkalmazottaink személyi anyagait felülvizsgáltuk. A fizetési fokozat megállapításához a munkanélküli-ellátás időtartamának beszámítására többféle példát láttunk, ezért kétség merült fel:
– jogszerző idő-e az 1992. július 1-je előtti munkanélküli-ellátás időtartama a fizetési fokozat szempontjából?
– jogszerző idő-e a fizetési fokozat szempontjából a munkanélküli-ellátás időtartama 1992. július 1-jétől 1992. december 31-ig a 6 hónapos szabályra tekintettel?