979 talált állásfoglalás a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: 1973. 09. 06.-1974. 06. 30. között a Posta Központi Hírlap Irodánál előfizető ügykezelő voltam, ez szerepel is a munkakönyvemben. Úgy tudom, közalkalmazott voltam, s ezt a tényt nem tudom bebizonyítani, mivel 1992 óta nem tartoznak a postai dolgozók a közalkalmazottak közé. Volt MÁV vasúti igazolványom, de sajnos ez már nincs meg ennyi év után, s nem biztos, hogy ez elég bizonyíték lenne. A postai dolgozók közalkalma­zot­tak­nak számíthatók-e valóban 1973-ban és 1974-ben? Vajon hol található régi nyilvántartás? Abban az időben nem írtak munkaszerződéseket, csak nyilvántartásba vettek, s beírták a munkakönyvbe a munkavégzés időpontjának kezdetét és a végét. Nagyon fontos lenne ez a 9 hónap 25 nap számomra a jubileumi jutalomra jogosító közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításához.

Kérdés: Egyik dolgozónk 1984. május 1-jétől dolgozik polgármesteri hivatalunknál. A besorolás alapjául szolgáló közszolgálati jogviszonyban töltött idő számításánál figyelembe kell-e venni az alábbi időtartamokat?
1981. 07. 01.-1981. 09. 03. passzív TGYÁS,
1981. 09. 04.-1982. 04. 04. passzív GYES,
1982. 05. 25.-1984. 01. 15. passzív GYES.

Kérdés: GAMESZ-intézménynél könyvelő munkakörben foglalkoztatottnak az alábbi jogviszonyok közül mi számítható be közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek?
Munkaviszony gimnáziumban: 1995. 09. 11.-1999. 11. 14.
Munkaviszony banknál: 1999. 11. 15.-2000. 08. 18.
Munkaviszony postánál: 2000. 11. 16.-2001. 06. 30.
Kft.-alkalmazott: 2001. 07. 01.-2006. 11. 26.
Bt.-alkalmazott: 2004. 12. 01.-2006. 12. 31.
Általános iskola és gimnázium: 2005. 02. 01.-2006. 01. 31.
Általános iskola: 2006. 03. 27.-2012. 06. 30.
Polgármesteri hivatal: 2012. 07. 01.-2012. 10. 31.
GAMESZ: 2012. 11. 01.-2013. 03. 31.
KLIK: 2013. 04. 01.-2014. 04. 30.
Végzettségek és megszerzésük ideje:
érettségi: 1994. 06. 17.
mérlegképes könyvelő: 2004. 12. 08.

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő besorolás szempontjából történő meghatározásához kérünk segítséget. Közalkalmazottunk 2000. szeptember 1. óta dolgozik különböző kft.-knél, egyéni vállalkozóknál. Volt munkanélküli 4 hónapig, amit természetesen nem vettünk figyelembe a munkaviszony idejének meghatározásánál. 2010-ben OKJ-s szakképesítést szerzett kisgyermekgondozóként (54 761 02 0010 54 02 alap), majd 2012. január 1-jétől intézményünknél dolgozik. Az E-kategóriával nincs problémánk, de a fokozatnál a teljes (járulékfizetéses) munkaviszonyt vegyük figyelembe? Ekkor E/5 lenne, vagy ragaszkodjunk ahhoz, hogy 2010 óta eltelt idővel számoljunk, ekkor E/2 lenne a besorolása?

Kérdés: Milyen feltételei vannak a megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékos személyek foglalkoztatásának, a munkáltatót milyen kötelezettségek terhelik, ha ilyen személyt kíván foglalkoztatni?

Kérdés: 2015. év januárjában egyik dolgozónk megkapta a teljes havi fizetését. Közben kiderült, hogy táppénzen volt, ezért a táppénzes időre járó bérét jogosulatlanul vette föl. A következő hónapban már levonni nem tudtuk tőle, mert elment intézményünktől. A kilépéskor ez az összeg rákerült a MIL lapjára. Hogyan kell ezt az összeget a kétféle számvitelben kezelnünk?

Kérdés: Elszámolható-e a székhely és a telephely közötti munkába járás sajátgépkocsi-használattal, ha munkába induláskor napi feladatom volt, hogy előbb a lakásomhoz közel lévő postai hivataltól bérelt postafiókból felvegyem az értesítéseket, és intézzem a cég egyéb ügyeit (egyébként a cég székhelye a lakásom volt). A telephely viszont a város másik végén van. A napi munkába járásom a cég postaügyeinek rendezése, kb. 1,5 km a lakásomtól, és onnét mentem tovább a telephelyre dolgozni. Napközben is szükség volt az autóhasználatra, mivel a cég érdekében hivatalos helyeken ügyet kellett intézni. Hazafelé szintén feladatom volt a telephelyről a postára menni, aztán haza. Ebben az esetben milyen szabályok vonatkoznak a sajátgépkocsi-elszámolásokra? Munkaszerződésem egy mondatban kitér arra, hogy jogosult vagyok sajátgépkocsi-használatra.

Kérdés: Az intézményünk által ellátott feladatokat egy cég veszi át. Mire jogosult az a közalkalmazott, aki nem szeretne átmenni a céghez dolgozni? Jár-e részére felmentési idő, végkielégítés? Köteles-e a cég átvenni a dolgozókat? Mi történik azzal a dolgozóval, aki az átadás tervezett időpontját köve­tően jogosult lesz a nők negyvenéves öregségi nyugdíjára, ezért jogviszonyát felmentéssel szüntetnék meg erre tekintettel még az átadást megelőzően? Kinek kell kifizetni részére a járandóságokat, meddig terjed a felmentési ideje?

Kérdés: Hogyan kell számfejteni január hónapra az ülnök tiszteletdíját, ha egy fizetett ünnep van a hónapban? Az osztószám január hónapban 22 munkanap vagy eggyel kevesebb, 21 munkanap. Figyelembe kell-e venni azt, hogy az adott hónapban a munkaszüneti nap munkanapra vagy pihenőnapra esik?

Kérdés: Munkaruhapénz az óvónőknek, pedagógiai asszisztenseknek, dajkáknak jár-e? Ha igen, mennyi? Az illetékes önkormányzat köteles-e kifizetni, ha nem teszi meg, és jár az illetmény, milyen következményeket von ez maga után?