950 talált cikk a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: 1979. augusztus 6-tól 1983. június 30-ig a Csepel Vas- és Fémművekben dolgoztam, majd áthelyezéssel kerültem a Vasas Szakszervezethez, ahol 1983. július 1-jétől 1986. június 14-ig tartott a munkaviszonyom. Onnan áthelyeztek a kerületi tanácshoz, ahol 1986. június 15-től 2011. május 24-ig dolgoztam. Közös megegyezéssel jöttem el, és 2012. május 25-től jelenleg is a települési polgármesteri hivatal a munkáltatóm. 25 éves jubileumi jutalmat 2004-ben, 30 éveset 2009-ben kaptam. Szeretném megtudni, megillet-e 2014-ben a 35 éves jubileumi jutalom?

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom egy idősek otthonában élelmezésvezetőként anyagi, személyi és tárgyi felelősséggel. 2002-2007 között – ugyanitt, ebben a munkakörben – kaptam vezetői pótlékot. A jelenlegi, 2011. október 1-jén létesített, szintén élelmezésvezetői munkaviszonyomban azért nem kapok vezetői pótlékot, mert az SZMSZ-ben nincs rögzítve az élelmezésvezető pótléka. Az akkori átszervezés miatt más gazdaságvezető van, szerinte az élelmezésvezetői munkakör nem számít vezetői munkakörnek. Jár-e a fenti munkakörhöz vezetői pótlék, ha igen, visszamenőleg igényelhetem-e? Ha jár a vezetői pótlék, és munkáltatóm ismét elutasítja kérésemet, érdemes-e munkaügyi döntőbírósághoz fordulni?

Kérdés: A Munka Törvénykönyvének 86. §-a szerint a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek. Közalkalmazottaknál, szociális területen, napi 8 órában dolgozó munkavállalók esetében a munkavállalók javára ettől el lehet térni? Tehát ha a közalkalmazotti tanács és a munkáltató írásban megállapodnak, hogy a munkaközi szünet tartamát a munkaidő részének tekintik, akkor jogszerűen járnak el? Esetleg ezen megállapodás lehetőségét eleve kizárja az a tény, hogy az Mt. 92. §-ának (4) bekezdése, illetve a 135. §-a a köz­alkalmazotti jogviszony tekintetében nem alkalmazható?

Kérdés: Jubileumi jutalom számítása esetén egy védőnői főiskolát végzett védőnőnél a 6 hónapos szakmai gyakorlat, amelyet kórházban töltött el, beszámítható a jubileumi jutalom számításánál?

Kérdés: A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. 91/A. §-ának (1) bekezdése szerint "a tizenötezer fő alatti lakosságszámú településeken – a feladatellátás veszélyeztetése nélkül – a települési önkormányzat a muzeális intézményekkel, a nyilvános könyvtári ellátás biztosításával és a közművelődés támogatásával összefüggő feladatait közös szervezetben láthatja el". A településünk lakosságszáma 3300 fő, ezért nem indokolt a külön költségvetési szerv (intézmény) létrehozása a fenti feladatok ellátására. A képviselő-testület azt tervezi, hogy 2013. január 1-jétől a nyilvános könyvtári feladatot önálló szakmai intézményegységként működteti az önkormányzat (nem a polgármesteri hivatal) költségvetésén belül. A muzeális intézmény továbbra is szakfeladatként szerepelne az önkormányzat költségvetésében. Azért nem a polgármesteri hivatal költségvetésén belül tervezi a nyilvános könyvtár bevételi és kiadási elő­irányzatait megtervezni, mert közalkalmazott felett a munkáltatói jogkört a jegyző nem gyakorolhatja, így a közalkalmazott személyi juttatása terhére történő kötelezettséget sem vállalhatja.
Kérdéseink:
1. A fenti megoldásnak van-e jogszabályi akadálya?
2. A nyilvános könyvtár intézményegység-vezetője vezető beosztásnak minősül-e, ha igen, a pályázatot a polgármester írja ki?
3. Településünk esetében – figyelembe véve a lakossági igényeket – nincs szükség napi 8 órában könyvtárosra. Lehet-e úgy teljes munkaidős közalkalmazottat kinevezni, hogy a dolgozó munkaidejének egy részében könyvtárosi (egyben vezetői) feladatokat, a fennmaradó munkaidejében más önkormányzati feladattal kapcsolatos ügyintézői munkát látna el?

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónk jogviszonya 1992. július 1-jét megelőzően áthelyezéssel keletkezett nálunk, és azóta is fennáll. Jogviszonya most felmentéssel fog megszűnni. Végkielégítés szempontjából mennyi időt kell figyelembe venni, illetve a végkielégítés számításánál közalkalmazottaknál figyelembe kell-e venni a sorkatonai szolgálat időtartamát? Lehetséges, hogy az áthelyezést a felmentési időnél figyelembe kell venni, a végkielégítésnél viszont nem?

Kérdés: Intézményünk két dolgozója kérte a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjjal (nők 40 éves jogosultsági idővel való nyugdíjba vonulása) történő nyugdíjba vonulására tekintettel közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését felmentéssel. Egyikük a kérelmet 2012. július 1. előtt, a másik dolgozó pedig 2012. július 1. után adta be. Mindkét dolgozónak több mint 35 éves jogviszonya van a jubileumi jutalomhoz, de nincs meg a 40 év. Megilleti-e őket a 40 éves jubileumi jutalom vagy sem? Aki az idei évben kezdi meg nyugdíjba vonulás miatt a felmentési idő letöltését, de nyugdíjas csak a 2013. évben lesz, milyen nyugdíjszabályok vonatkoznak rá? A 2012. évi, vagy ha esetleg módosul a szabály 2013-ban, akkor az?

Kérdés: Kistérségi társulás munkaszervezetének közalkalmazottja vagyok 2006-tól. Az utolsó társulási tanács ülésén született határozat szerint a munkaszervezet jogutód nélkül szűnik meg, illetve tevékenységét megszűnése miatt 2013. január 1-jétől nem folytatja. A munkaszervezet-vezető tájékoztatása szerint ebben az esetben a munkáltató a dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát nem felmentéssel szünteti meg, ezért nincs felmentési idő. Akkor hogyan szünteti meg? Amennyiben mégis felmentéssel szűnik meg a munkaviszony, nem jár felmentési idő 2013-ban?
A közalkalmazotti törvény 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A-30/B. §-aiban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták. Ez a jogszabályhely nem vonatkozik az én esetemre?

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy köztisztviselői jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló jubileumi jutalomra jogosító időinek beszámításánál mely időket lehet figyelembe venni! Egyik köztisztviselőnk munkaviszonya 1987. 09. 07.-1994. 10. 25-ig állt fent a városi tanács költségvetési üzemnél, mely 1991. július 1-jén városgazdálkodási kft.-vé alakult. 1994. 10. 26.-2007. 12. 31-ig a városgazdálkodási intézménynél (költségvetési szerv) dolgozott, munkaviszony-megszűnés a Kjt. 25/A. §-ának (1) bekezdése alapján. 2008. január
1-jétől a polgármesteri hivatalnál dolgozik. A városgazdálkodási kft. 1995. évben felszámolásra került, a dolgozó a jogviszony megszűnésének módját nem tudja igazolni (feltehetően közös megegyezés). Az bizonyos, hogy nem felmentés volt, hiszen a dolgozó a városgazdálkodási kft.-nél végzett feladatait vitte át a városgazdálkodási intézménybe, ahol folyamatosan, megszakítás nélkül, továbbra is ugyanazt a munkakört látta el. Végkielégítésben nem részesült. Jól gondoljuk-e, hogy mivel az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) hatálya alá tartozó munkáltató egy részének átadása az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) hatálya alá tartozó munkáltató számára 2003. július 1-jét megelőzően történt, ezért nem lehet a költségvetési üzemnél, illetve a városgazdálkodási kft.-nél eltöltött munkaviszony időtartamát a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időnek tekinteni jubileumi jutalom szempontjából? [1992. évi XXII. törvény 86/C § (4) bekezdés, 2003. évi XX. törvény 14 §, EBH 2007. 1632.]

Kérdés: Munkavállalónk 1986. július 1-jétől a költségvetési üzem alkalmazásában állt. A rendszerváltást követően a tanácsi fenntartású költségvetési üzem átalakult kft.-vé. Ez a kft. látta el az önkormányzat települési üzemeltetési feladatait. Dolgozónk munkaviszonya a jogutódlást (csak munkáltatói névváltozás) követő változás után nem szűnt meg a költségvetési üzemnél, csak 1994. március 29-én, amikor a kft.-t felszámolták. 1994. március 30-tól pedig az önkormányzat köztisztviselője a mai napig is. A köztisztviselői jubileumi jutalom számításánál figyelembe lehet-e venni a nagyközségi tanács VB költségvetési üzeménél eltöltött időt, valamint a költségvetési üzem átalakulása után a jogutód
kft.-nél eltöltött időt?