Jubileumi jutalomra jogosító közszolgálati jogviszonyban töltött idő számítása

Kérdés: A jubileumi jogosultsági idő számításának elbírálásához szeretnék segítséget kérni. 33 év köztisztviselői jogviszony elismerésre került, azonban 2006. évtől egy többcélú kistérségi társulás munkaszervezetében a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó jogviszonyban dolgoztam. Munkaköröm belső ellenőr volt, a térségbe tartozó önkormányzatok pénzügyi ellenőrzését végeztem. Belső megállapodás alapján minden olyan juttatásra jogosultak voltunk munkaviszonyunk fennállásakor, amelyre a köztisztviselők. Jelenleg önkormányzati dolgozó vagyok, és a jubileumijutalom-jogosultsági idő elbírálásához kérdéses a többcélú kistérségben eltöltött munkaviszony.
Részlet a válaszából: […] ...melyformában működött – közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyt kellettvolna Önnel létesíteni, azonban elmondása szerint Ön munkaviszonyban állt.A jubileumi jutalom szempontjából a közszolgálati jogviszonybantöltött idő számításánál az 1992. július 1-je...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 14.

1992. július 1-je előtt vállalatnál eltöltött munkaviszony beszámítása jubileumi jutalomra jogosító időként

Kérdés: A Költségvetési Levelek 133. számában megjelent 2700. számú válasz kapcsán kérdésünket kiegészítenénk. Kérdésünk arra irányult, hogy jubileumi jutalom szempontjából beszámítható-e az 1980-tól 1987. 03. 16-ig a Finomposztó Vállalat Óvodájában dajkaként eltöltött munkaviszony. Az érintett ezután 23 évet dolgozott közalkalmazottként egy óvodában. Az érintett jogviszonya a vállalati óvodában "munkaviszonya megszűnt" bejegyzéssel szűnt meg, a vállalatnál megszűnt ez a feladat. A vállalatnál dolgozó dajkák és az óvodába járó gyerekek átmentek a Kölcsey Ferenc utcai Napköziotthonos Óvodába (Ganz Óvoda), ahol már közalkalmazottként lettek foglalkoztatva. Tehát a Finomposztó Vállalat nem jogutódlással szűnt meg, hanem megszűnt jogutód nélkül. Igaz, hogy a gyerekek és a dolgozók átmentek egy Kjt. hatálya alá tartozó óvodába dolgozni. Ezért nem egyértelmű számunkra a munkaviszony beszámítása a 30 éves jubileumi jutalomhoz.
Részlet a válaszából: […] ...nem is jogutódlás valósult meg, hanem jogutód nélkülimegszűnés. Ebben az esetben a vállalatnál 1992. július 1-je előtt eltöltöttmunkaviszony nem számítható be jubileumi jutalomra jogosító időként. Ugyanakkorkérdéses, hogy valóban jogutód nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugellátásra jogosító szolgálati idő és közszolgálati jogviszonyban töltött idő

Kérdés: Köztisztviselő besorolása a munkakönyve alapján 1970. 11. 20-tól megtörtént, ezen idők közszolgálati időként elismerésre kerültek. Időközben szolgálati idő elismerése révén a nyugdíjigazgatóság 1970. II. 20-át megelőzően is mutatott ki 1967-től évente változóan ledolgozott napokat (25, 4, 27, 77 napok). Ezeket is figyelembe kell venni a besorolásnál és a 40 éves jubileumi jutalom számításánál? A köztisztviselő 2 évig egy TSZ-nél pénzügyi ügyintéző volt. Ez a jubileumi jutalom szempontjából munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak (szövetkezeti tagsági viszony) számít?
Részlet a válaszából: […] ...töltött időnek minősül.A besorolásnál a következő időtartamok vehetők figyelembeközszolgálati jogviszonyban töltött időként:– munkaviszonyban, – állami vezetői szolgálati jogviszonyban,– közszolgálati jogviszonyban,– közalkalmazotti jogviszonyban,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Vizsgáztató utazási költsége

Kérdés: A 20/2008. SZMM rendelet 4. §-a szerint a vizsgáztatót utazási költségtérítés illeti meg. A rendelet kimondja, hogy saját gépjármű használata az Szja-tv. 25. §, valamint a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésre vonatkozó jogszabály előírásai alapján történik. Kérdezem, hogy adómentesen csak a 9 Ft fizethető-e ki saját gépjármű használata esetén a vizsgáztatónak?
Részlet a válaszából: […] ...a megbízott vizsgáztatónaka vizsgáztatás helyére történő utazása hivatali, üzleti utazásnak minősül. Ha avizsgáztatást munkaviszony keretében látja el a magánszemély, és a vizsgáztatása munkaszerződésben meghatározott munkahelyétől eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Szokásosan telephelyen kívüli munkavégzés

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Felügyeleti szervünk ez év februárjában kiadta az alkalmazottak belföldi kiküldetése esetén fizetendő költségtérítés szabályait tartalmazó utasítását (Szabályzat). Abban úgy fogalmaz, hogy "nem minősül kiküldetésnek, ha az alkalmazott a munkáját – a munka természetéből eredően – kinevezési okiratában meghatározott szolgálati helyén kívül, de az érintett megye illetékességi területén végzi." Az érintett dolgozók igazságügyi alkalmazottak (tisztviselő, informatikus, villanyszerelő, asztalos, ellenőr... stb.), akiknek szolgálati helye Budapest. Kiküldetésüket eddig is Pest megye területén végezték, a fenti szabályozással azonban – a megye illetékességi területére hivatkozással – megszüntette a felügyeleti szerv a napidíj folyósítás lehetőségét, mondván, a megye területén szolgálati helyen kívül végzett munka nem minősül kiküldetésnek. Fenti szabályozás az ÁSZ szerint törvénytelen. Az Mt 105. §-a, valamint a Ktv. 49/C. §-a is utal arra, hogy nem minősül kiküldetésnek, ha a köztisztviselő a munkáját a "munka természetéből eredően" szokásosan a közigazgatási szerv székhelyén kívül végzi... Már csak az a kérdés mi értendő "a munka természetéből eredő" fogalom alatt? Csak tájékoztatásul jegyzem meg, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter 14/2009. (X. 2.) MeHVM utasítása a belföldi ... kiküldetéssel kapcsolatos kiadások elszámolásánál a következők szerint rendelkezik: "II. Belföldi hivatalos kiküldetés 5. Belföldi hivatalos kiküldetésnek minősül, amikor a MeH-nél állami vezetői szolgálati, közszolgálati, ill. munkaviszonyban álló személyek ... a jogviszonyukból adódó feladataikat Budapest közigazgatási határán kívül látják el." Fentiek alapján kérem szíves állásfoglalásukat, hogy a budapesti szolgálati székhelyű, de Pest megye területén munkát végző alkalmazott kiküldetést teljesít-e?
Részlet a válaszából: […] A kinevezésben meg kell határozni a munkavégzés helyét. AzMt. 76/C. § (2) bekezdés szerint, ha a munkavállaló a munkáját – a munkatermészetéből eredően – szokásosan telephelyen kívül végzi, akkor amunkaszerződésben állandó munkavégzési helyként a munkáltató azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.
Kapcsolódó címkék:  

Köztisztviselő keresetkiegészítése

Kérdés: Köztisztviselőt 2010. január 7-én munkahelyi baleset ért. Emiatt baleseti táppénzben részesült január 8-tól április 2-ig. Mennyi keresetkiegészítésre jogosult? Jól tudjuk-e, hogy a baleseti táppénz nem számít munkaviszony-szüneteltetésnek?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évikeresetkiegészítéséről szóló 316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet értelmében aköztisztviselő az eseti keresetkiegészítésre 2010. január és március hónaprajáró illetményének kifizetésével egyidejűleg, a 2010. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

Polgármesterek öregségi nyugdíja – sajátos köztisztviselői jogviszony megszűnése

Kérdés: Polgármesterünk 1951-ben született nő, 1990-től minden ciklusban ellátta ezt a tisztséget. 1970-től folyamatos – közszolgálati jogviszonynak számító – munkaviszonya van, 1990-től tisztsége miatt köztisztviselői álláshelyéről fizetés nélküli szabadságon van. Ősszel nyugdíjba szeretne menni. Mi a helyes eljárás a munkaviszonyának megszüntetésekor, és milyen járandóságok illetik meg, egyrészt mint leköszönő polgármestert, másrész mint felmentett köztisztviselőt, illetve el kell-e választani a két jogviszony megszüntetését?
Részlet a válaszából: […] A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és azönkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (Pttv.)1-2. §-ai alapján a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony aképviselő-testület és a polgármester között választással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő a felmentési idő és a jubileumi jutalom szempontjából

Kérdés: Az intézményünk alkalmazásában álló mérnök-tanár kollégánk (férfi) előrehozott nyugdíjba szeretne menni a 60. életévében. Kérdésem, hogy a felmentési idő, illetve a jubileumi jutalom kiszámításánál mely időszakok vehetők figyelembe? 1. 1969. 07. 15.-1971. 10. 26. Ércbányászati Vállalat – munkaviszonya megszűnt. 2. 1971. 11. 01.-1983. 06. 30. Autóközlekedési Tanintézet Bp. – áthelyezve. 3. 1983. 07. 01.-1988. 01. 31. Megyei Közlekedési Felügyelet – áthelyezve. 4. 1988. 02. 01. -1990. 08. 31. Cipőkereskedelmi Vállalat – áthelyezve. 5. 1990. 09. 01.-1996. 06. 30. Tanács Közlekedési Felügyelet – megszűnés közös megegyezéssel. 6. 1996. 07. 01.-2001. 01. 31. Autóközlekedési Tanintézet Kft. – megszűnés közös megegyezéssel. 7. 2001. 02. 01.- jelenleg is gimnázium és szakközépiskola.
Részlet a válaszából: […] ...afelmentési idő számítása során figyelembe vehető időtartamok a következők:<br>– a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban,közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő (ideértve az 1992. július 1-jén márfennállt és olyan munkáltatónál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

Közalkalmazotti besorolás

Kérdés: Közalkalmazottként milyen besorolási osztályba tartozik az az 1965-ben született férfi, aki hivatásos jogosítvánnyal (B, C, E kategória, PÁV II. vizsga) és nehézgép-kezelői OKJ-s vizsgával rendelkezik? Az érintettnek 27 éves munkaviszonya van, jelenleg gépkocsivezetőként alkalmazzák.
Részlet a válaszából: […] ...vagy érettségivel az OKJ-s végzettségkapcsán), illetve OKJ-s végzettség esetén annak száma,<br>– a 27 év munkaviszonyt pontosan hol, mely szerveknél,mettől meddig töltötte el az érintett, és ott hogyan szűntek meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

Képernyő előtti munkavégzés

Kérdés: Oktatási intézményben heti 10 órás részmunkaidőben (heti 2 alkalommal 5-5 óra) foglalkoztatott könyvtáros, aki mellesleg ugyanitt megbízási jogviszonyban heti 6 órában számítástechnikát tanít, főfoglalkozásként egy másik intézményben oktat, megilleti-e a könyvtárosi munkakörben foglalkoztatása után a képernyő előtti munkavégzéshez az éles látást biztosító védőszemüveg? Ha megilleti, mi módon fizethető ki a munkáltató nevére kiállított számla után a költségtérítés: 100%-ban, vagy a munkaidő arányos részével 25%-ban? Ha a dolgozó saját nevére szól a számla, és a munkaviszonyok alapján arányosítani kell, kérheti-e ugyanazon számla után a főfoglalkoztatójától is a 75%-os költségtérítést (amennyiben mindkét helyen eléri a napi 4 órás képernyő előtti munkavégzést)?
Részlet a válaszából: […] ...keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, továbbá arraa munkáltatóra, amely őt alkalmazza.Szervezett munkavégzésnek minősül a munkaviszonyban, aközszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában,az igazságügyi alkalmazottak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.
1
55
56
57
95