Kifizetés adószámos magánszemély részére

Kérdés:

Költségvetési szerv adószámos magánszemélytől (aki maga a könyv szerzője) 2 db könyv értékesítéséről kapott átutalásos számlát. Az adószámos magánszemély részére szóló kifizetések esetében főszabály szerint az adóelőleget meg kell állapítania és le kell vonnia a kifizetőnek. A költségvetési szerv hogyan jár el helyesen? Jogszabályi kötelezettségünk teljesítéséhez milyen személyes adatokra van szükségünk? Kérjük, hogy a jogszabályi helyet is szíveskedjenek megjelölni! Adószámos magánszemélyként termékértékesítést (könyvértékesítés) is végezhet?

Részlet a válaszából: […] ...megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Postai közreműködői díj

Kérdés:

Egy helyi önkormányzat a Magyar Posta Zrt.-vel a helyi posta üzemeltetésére vonatkozóan szerződést kötött, mely szerint a zrt. részletes havi teljesítésigazolása alapján az önkormányzat (az önkormányzat az épület tulajdonosa, a közüzemi díjak fizetője; a postai alkalmazott önkormányzati munkavállaló) "postai közreműködési díj" jogcímen számláz a zrt. felé. A kiszámlázott díj pontosan mely rovatra, kormányzati funkcióra könyvelendő (közvetített szolgáltatás, vállalkozási tevékenységnek minősül-e?), továbbá, mivel veszteséges, nem kötelező önkormányzati feladatellátásról van szó, van-e egyéb feladata az önkormányzatnak (törzskönyvi nyilvántartás módosítása stb.)?

Részlet a válaszából: […] ...A helyi önkormányzat által végzett minden tevékenységet alaptevékenységnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy abból származik-e nyeresége.Az önkormányzat a posta üzemeltetését alaptevékenységként végezheti a következők figyelembevételével. A Mötv. 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Alapítványi bölcsődések étkeztetése

Kérdés: Önkormányzatunk polgármesteri hivatala konyhát működtet, melyben a bölcsődéseknek, óvodásoknak és iskolás gyermekeknek főznek. Önkormányzatunk területén nyílik egy alapítványi bölcsőde, mely tőlünk szeretné a gyermekek részére a napi négyszeri étkezést biztosítani. Intézményünk vállalhatja-e a konyha szabad kapacitása terhére alaptevékenységként az alapítványi gyermekek étkeztetését, vagy vállalkozási tevékenységként lehet csak megoldani? Amennyiben alaptevékenységnek minősülhet, és módosítjuk ezzel az alapító okiratunkat és az SzMSz-t, akkor milyen COFOG-on könyvelhetjük a bevételt és a kiadást erre a tevékenységre?
Részlet a válaszából: […] ...kívüli forrásból végzik, a tevékenységből bevétel származik, és ez haszonszerzésnek minősül akkor is, ha esetleg tényleges nyeresége nincsen.(Kéziratzárás: 2024. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Értékpapír kimutatása a mérlegben

Kérdés: Alapítványunk 6 havi lejáratú diszkontkincstárjegyet vásárolt augusztus hónapban, lejárat 2024. január hó. Vásárláskori érték 17 300 Ft, lejáratkori névérték 18 000 Ft. A bank által kiállított értékpapírszámla-kivonat szerint nyilvántartott értékpapír-állomány december 31-én várhatóan 17 800 Ft. Milyen értéken kell a mérlegben szerepeltetni az értékpapírt? El kell-e számolni a vásárlás és a fordulónap közötti árfolyamnyereséget, kell-e időbeli elhatárolásba vonni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 32. §-ának (2) bekezdése alapján aktív időbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni a (kamat-bevételekkel szemben elszámolt) névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont – hitelviszonyt megtestesítő, befektetett vagy forgóeszközként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Közszolgáltatási szerződés alapján közfeladatot ellátó társaság adózása

Kérdés:

Önkormányzatunk gazdasági társaságával (egy nonprofit zrt.-vel) közszolgáltatási szerződést kötött közfeladatok ellátására (parkfenntartás, útkarbantartás, ingatlan-karbantartás stb.). A közszolgáltatási szerződésben a közszolgáltatás nyújtásáért az önkormányzat kompenzációt nyújt. A kompenzációt két típusban határozta meg: számlás típusú kompenzációt (ahol a gazdasági társaság a tevékenységek ellátásáról áfás számlát állít ki az önkormányzat felé), illetve támogatás típusú kompenzációt, mellyel éves szinten el kell számolnia a társaságnak. A támogatás típusú kompenzáció felhasználását a társaság által benyújtott áfanyilatkozat szerint számolja el az önkormányzat, esetünkben a nyilatkozat szerint a kompenzált gazdasági tevékenységek tekintetében a társaság az áfát visszaigényli, tehát az önkormányzat a nettó költségeket veszi figyelembe, csak azt finanszírozza meg a társaság számára. Fontos körülmény, hogy a társaság egy-egy tevékenységét (egy-egy közszolgáltatást) mind számlás típusú, mind támogatás típusú kompenzálásban részesít az önkormányzat. Tehát mindegyik gazdasági tevékenységüknek van adóköteles bevétele. Helyesen jár-e el a gazdasági társaság, ha a közszolgáltatási tevékenységei érdekében felmerült áfát teljes egészében visszaigényli, mivel minden tevékenysége érdekében keletkezik adóköteles bevétele?

Részlet a válaszából: […] ...közszolgáltatási kötelezettségek végrehajtása során felmerült szükséges költségeket, figyelembe véve a bevételeket és az észszerű nyereséget.4. Ha a kiválasztás nem közbeszerzés alapján történik, akkor egy átlagos, jól vezetett és a szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Támogatási előleg kamata

Kérdés: Pályázat keretében elnyert állami támogatásra előleg került kifizetésre a kedvezményezett részére. Az előleget a kedvezményezett betétbe helyezte. A támogatási szerződés erre vonatkozó tiltó vagy korlátozó rendelkezést nem tartalmazott. A pályázat keretében elnyert támogatási összeget nem használta fel a kedvezményezett, annak felhasználásáról lemondott, a támogatásra kapott előleg visszautalásra került. A kamat a kedvezményezettnél maradt. Ebben az esetben tekinthetjük-e a kamatot pénzügyi műveletekből elért bevételnek?
Részlet a válaszából: […]

A kapott kamatot a B408. Kamatbevételek és más nyereségjellegű bevételek rovaton javasoljuk elszámolni.

(Kéziratzárás: 2024. 01. 05.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Pótbefizetés, osztalék

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló gazdasági társaság (100%-ban áll az önkormányzat tulajdonában) egyszerűsített végelszámolással megszűnik. A várható bevételeket és kiadásokat számításba véve előreláthatólag közel 40 millió forint vagyona marad a kft.-nek, amelyből a pótbefizetéseket (amelyet az önkormányzat mint tulajdonos az évek során befizetett) "visszakapja" az önkormányzat. A pótbefizetések visszafizetése után maradt nyereség, amely körülbelül 2 millió forint, osztalék címén kerül az önkormányzathoz. Milyen módon kell könyvelni ezen tételeket, és terheli-e az önkormányzatot az osztalék után befizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A pótbefizetést annak nyújtásakor az önkormányzatnál a K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre rovaton kellett elszámolni, és egyidejűleg a gazdasági társaság visszafizetési kötelezettségét mérlegen kívüli tételként mint függő követelést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Rendezvényen felmerülő előzetesen felszámított áfa levonhatósága

Kérdés: Zenés rendezvényen karszalagos beléptetés lesz, fogjuk tudni mérni az ingyenes, illetve a tiszteletjegyes belépők számát. Jól gondolom, hogy ha ezen létszámra vonatkozóan megfizetjük, bevalljuk a fizetendő áfát, mintha jegyet vagy bérletet vettek volna, akkor a rendezvény teljes szervezésével kapcsolatban felmerült előzetesen felszámított áfa – többek között színpad, hangtechnika, sátrak, mobil vécé, kordon bérlése, biztonsági szolgálat díja, fellépők díjazása, egyéb felmerülő anyag és szolgáltatás – teljes egészében levonható, függetlenül attól, hogy az elért jegybevétel nem fogja fedezni a rendezvény teljes költségét, és ebből kifolyólag a levonható áfa is több lesz, mint a fizetendő?
Részlet a válaszából: […] ...áfa nem nyereség, hanem forgalomalapú adónem. Ez azt jelenti, hogy az értékesítési láncolat minden eleménél meg kell fizetni az áfát, ugyanakkor az előzetesen felszámított áfa levonásba helyezhető. Az áfa a végső fogyasztót terheli, vagyis azt, aki nem hárítja tovább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Ingatlaneladásból származó jövedelem adózása

Kérdés:

Önkormányzatunk alkalmazottja egy 2019-ben vásárolt ingatlan értékesítését tervezi 2023-ban. Ha elad egy ingatlant, és azt a pénzt egy másik ingatlan megvásárlására fordítja, akkor is be kell fizetnie az előző ingatlan eladásából származó nyereség utáni személyi jövedelemadót? Vagy létezik-e mentesség, ha a magánszemély az eladási árból másik ingatlant vesz magának lakhatási célra?

Részlet a válaszából: […] Az ingatlan átruházásából származó jövedelem és adójának megállapításáról az Szja-tv. 59–64. §-ai rendelkeznek. Az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet a bevételből kiindulva, a költségek és a tulajdonban tartás időszakát figyelembe véve szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Önkormányzati közszolgáltatás áfája

Kérdés:

A szippantottszennyvíz-szolgáltatást saját eszközeinkkel és dolgozóinkkal végezzük a település lakosai számára. Ennek a közszolgáltatásnak az árát a 2013. évi CXIV. törvény a 2013. évben érvényes szinten fixálta. Önkormányzatunknál ennek a szolgáltatásnak az önköltségi ára azóta a máig érvényes szolgáltatási díj sokszorosára nőtt! A szolgáltatási díj megállapítása 2013-ban önköltség számításával történt, amelyből különböző kedvezmények adásával alakult ki a végső szolgáltatási díj, minden esetben önköltségi ár alatt, de sohasem ingyenesen. Az árakat önkormányzati rendeletben szabályoztuk. Az önkormányzat e szolgáltatás tekintetében áfakörbe tartozik, ezért az eladási ár és az önköltség közötti eltérésre évek óta megfizetjük az áfa összegét. Helyesen járunk-e el, hogy az adott kedvezmények után megfizetjük az áfát? Vagy ez nem is lenne kötelező? Véleményünk szerint, bár eredetileg az önkormányzat saját belátása szerint adta ezeket a kedvezményeket, jelenleg már az ár kizárólag a rezsicsökkentés kötelezettsége miatt ilyen alacsony, tehát a kedvezményt nem saját hatáskörben adjuk a természetes személyek részére.

Részlet a válaszából: […] ...§-a szerint levonásba helyezhető az az előzetes áfa, amely adóköteles bevételszerző tevékenység érdekében merült fel. Az áfa nem nyereség, hanem forgalomalapú adónem. Nincs olyan szabály, hogy nem lehet adott tevékenységgel kapcsolatban magasabb a levonható áfa, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.
1
2
3
13