Csekély értékű ajándék

Kérdés: A csekély értékű ajándéknak, amennyiben a minimálbér 10%-ának megfelelő összegű ajándékot adunk, nincs korlátozva a gyakorisága, vagyis egyszer vagy többször is adható egy évben?
Részlet a válaszából: […] ...a következők szerint:– munkáltató a munkavállalójának, elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának,– szakszervezet a tagjának, nyugdíjas tagjának és ezek közeli hozzátartozóinak,– volt munkáltató v. jogutódja nyugdíjas dolgozójának és ezek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Kereseti korlát megbízási szerződéssel foglalkoztatott nyugdíjas esetében

Kérdés: Intézményünknél megbízási szerződéssel foglalkoztatunk egy magánszemélyt, aki nyugdíjas, "nők negyvenéves öregségi nyugdíjában" részesül. Érvényesül-e esetében kereseti korlát?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jétől a saját jogú nyugdíjas, így a nők negyvenéves öregségi nyugdíjában részesülő is, aki munkaviszonyban áll, a munkaviszonya alapján nem válik biztosítottá. Biztosítottság hiányában nem beszélhetünk nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelemről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Magánszemély tulajdonában lévő tehergépkocsi költségtérítése

Kérdés: Saját személygépjármű hivatali célú használatát (költségtérítését) az Szja-tv. részletesen és egyértelműen szabályozza. Engem azonban a saját tehergépjármű hivatali célú használatának költségtérítése érdekelne. Ebben az esetben a 15 Ft/km normaköltség nem jár, de ha a munkáltató megtéríti az üzemanyagköltséget kiküldetési rendelvénnyel a NAV-norma szerint, akkor az a munkáltató és a munkavállaló részéről hogyan viselkedik a költségtérítés adózása járulékfizetés szempontjából? Adóköteles jövedelemnek számít? A forgalmiba tehergépjármű van bejegyezve, és az Szja-tv. értelmében sem számít személygépkocsinak, mivel az össztömege meghaladja a 2500 kg-ot.
Részlet a válaszából: […] ...a dolgozó összevont jövedelme lesz, tehát ugyanúgy kell a közterheket megállapítani, mint a munkabér esetén, vagyis le kell vonni szja-t, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, és a kifizetőt szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Munkavállalók képzésének adózása II.

Kérdés: Kolléganőnkkel tanulmányi szerződést köt a hivatal. Ő mérlegképes képesítést szeretne szerezni, erre nem kötelezzük, ez a végzettség nem feltétele a munkakör betöltésének. Ez szintén OKJ-s, iskolarendszeren kívüli képzés, úgy vélem. Itt is a hivatal fizeti a költséget a hivatal nevére kiállított számla alapján. Itt keletkezik a munkavállalónak bevétele, jövedelme, kell valami adót fizetni valakinek? (2019-re is vonatkozik a kérdés.)
Részlet a válaszából: […] ...iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély – ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Nyugdíjasnak minősülő közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Mennyi felmentési idő illeti meg, illetve megilleti-e azt a közalkalmazottat, aki 2019. május 23-ával szeretne nyugdíjba menni? (1955-ben született.) A közalkalmazotti törvény 33. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével nem egységes a vélemény, az is elhangzott, hogy nem illeti meg a felmentési idő. A dolgozó határozatlan időre kinevezett közalkalmazott, és az alábbi jogviszonyai voltak:
1973. 08. 22.-1977. 04. 14. SZOT Szanatórium,
1977. 04. 15.-1983 .02. 09. SZOT 4. sz. Üzemegység,
1983. 05. 16.-1983. 09. 15. SZOT 4. sz. Üzemegység,
1987. 10. 08.-1988. 12. 31. ÉPSZAK-JAVSZER Vállalat,
1989. 02. 20.-1989. 09. 20. ÁFÉSZ,
1991. 07. 12.-1995. 05. 15. Magánvállalkozó,
1999. 05. 01.-1999. 12. 31. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2000. 05. 15.-2000. 10. 15. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2001. 05. 01.-2001. 10. 31. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2002. 05. 08.-2002. 10. 31. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2003. 05. 01.-2003. 06. 30. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2003. 07. 01.-2018- Városi Művelődési Ház és Könyvtár
Részlet a válaszából: […] ...az érintett közalkalmazott 1955-ben született, akkor a 2019. évben, a 64. életéve betöltésével válik jogosulttá öregségi nyugdíjra (feltéve, hogy a szükséges szolgálati idővel is rendelkezik, ami a megadott adatok alapján teljesül).A munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Köztisztviselő esetében a szabadságmegváltás kifizetésének időpontja

Kérdés: Köztisztviselő a nők 40 éves öregségi nyugdíját vagy "rendes" öregségi nyugdíjat vesz igénybe. A szabadságmegváltást mikor kell kifizetni részére? A munkaviszonya megszüntetése előtt is ki lehet?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 107. §-a szerint a szabadságot főszabályként természetben kell kiadni, megváltani nem lehet. Kivételt képeznek ez alól a következők:A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése esetén, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, az arányos szabadságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Pedagógus téves besorolása

Kérdés: A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 39/K. § (1) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"A Pedagógus I. fokozatba besorolt
a) köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben,
b) nevelési-oktatási intézményben pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben,
c) a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus munkakörben
foglalkoztatott személy, akinek 2016. szeptember 1-jén a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzéséig hét év vagy annál kevesebb ideje van hátra, vagy öregségi nyugdíjra jogosult, 2017. január 1-jén Pedagógus II. fokozatba és a Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába kerül besorolásra, kivéve, ha korábban sikertelen minősítési eljárásban vett részt. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a 2017. január 1-jét követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetén is."
Fenti jogszabály alapján tévesen került besorolásra 3 óvodapedagógus a Pedagógus II. fizetési fokozatba, melyről a napokban kaptuk meg az Oktatási Hivatal állásfoglalását. Kérdésem, hogy visszasorolható-e a 3 pedagógus illetménye a Pedagógus I. fokozatba oly módon, hogy a bérük ezáltal csökken, vagy szükséges munkáltatói döntésen alapuló bérkiegészítést adni? A visszasorolásnak mi lehet a jogszabályi alapja, milyen jogszabályra hivatkozhatunk a munkáltatói határozatban?
Részlet a válaszából: […] Létezik olyan bírósági döntés, mely kimondta, hogy ha a közalkalmazott a törvényben szabályozott, különös feltételek alapján járó juttatásra a feltételek hiánya miatt nem jogosult, a juttatás egyoldalúan megvonható, és az illetmény összességében is csökkenhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 6.

Fordított áfás ügyletek kötelezettségvállalásba vétele

Kérdés: Intézményünknél fedezethiány jelentkezett. Kiderült, hogy fordított adózás alá eső beruházás áfáját nem vettük kötelezettségvállalásba. Hogyan kellene eljárnunk a fordított áfás számlák kötelezettségvállalásánál?
Részlet a válaszából: […] ...fordított áfás ügyletek: pl. vas-, acéláru-vásárlás, engedélyköteles építőipari szolgáltatás, munkaerő-kölcsönzés (ideértve a nyugdíjas- és diákszövetkezet ilyen szolgáltatását is).Közösségi és 3. országos igénybe vett szolgáltatások: pl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 6.

Képesítési követelmények változása a szociális ágazatban

Kérdés: Az ápoló munkakörű közalkalmazott egészségügyi szakközépiskolai érettségi bizonyítvánnyal és OKJ 54-140-02 pedagógiai és családsegítő munkatárs szakképesítéssel rendelkezik. A 257/2000. Korm. rendelet "C", "D", "E" fizetési osztályba engedi besorolni az ápolói munkakört. Az OKJ 54-es számú végzettséget az 1/2000. SzCsM rendelet 3. sz. mellékletében nem sorolja fel az ápolói munkakör betöltéséhez szükséges végzettségek között.
Ilyen esetben besorolható-e az ápoló "E" fizetési osztályba, vagy pedig csak az egészségügyi érettségi bizonyítvány vehető figyelembe, és "D" fizetési osztályba sorolható? A 2018. 01. 01. napjától hatályos 1/2000. SzCsM rendelet az ápolói munkakört "C", "D", "E" fizetési osztályba sorolja. A?dolgozó egészségügyi szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezik. A 2017-ben hatályos rendelet alapján az ápoló munkakört "B", "C", "D", "E" fizetési osztályba lehetett sorolni. Ez alapján az egészségügyi szakiskolai bizonyítvány "B" fizetési osztályba lett besorolva. A 2018. 01. 01-jei változás hatására át kell sorolni a szakiskolai végzettséggel rendelkező dolgozókat "C" fizetési osztályba? Van-e valami iskola-előírási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...E kötelezettség alól mentesül az a személy, akinek az új jogviszony létrejöttekor legfeljebb öt év van hátra a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig, és az, akinek új jogviszonya intézményátadás okán bekövetkező fenntartóváltozás miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Szociális intézmények ellátottainak pénzkezelése

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, megyei kirendeltségekkel. A kirendeltségek illetékességi körébe tartozó intézmények 5-80 km-es távolságban vannak. Az Áht. szerinti jogkörgyakorlások közül az érvényesítést és a pénzügyi ellenjegyzést felhatalmazás szerint a kirendeltségi munkatársak gyakorolják. A szociális intézmények ellátottainak bankban lévő pénzét és készpénzét az intézmény által kialakított gyakorlat és belső szabályzat alapján az intézményi munkatársak kezelik, vezetik az analitikus nyilvántartást. Az ellátottak pénzét vagy az ellátott nevére szóló bankszámlákon, vagy a Magyar Államkincstárnál vezetett letéti számlán tartják az intézmények. Miután nem költségvetési pénzről (ellátott saját pénze) van szó, kell-e a pénztárbizonylatokon a jogkörgyakorlásokat (érvényesítés, utalványozás) gyakorolni? Sok esetben az érvényesítés a kifizetést követő 1-2 héten, de minimum pár napot követően történik meg, így elveszíti a jogszabályalkotó szándéka szerinti ellenőrző funkcióját.
Részlet a válaszából: […] ...előírásai– Letétek kezelése– Az intézmény költségvetéséből történő kifizetések– Adományok kezelése– Ellátottak nyugdíjelszámolása, gondozási díjak befizetése– Ingatlan nyilvántartása– Szociális ügyintézéshez kapcsolódó pénzkezelésA...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.
1
12
13
14
56