Tanuló szakmai gyakorlaton kapott jövedelmének adózása

Kérdés: Társaságunk által könyvelt vendéglátási tevékenységet folytató társaságnál szakmunkás tanulók kötelező évközi szakmai gyakorlatukat töltik, melyre a társaság jövedelmet kíván részükre kifizetni, havi 7000 Ft-ot. A foglalkoztatásukra a felek tanulószerződést nem kötöttek, csak az iskolával együttműködési megállapodást. A témával kapcsolatos jogszabályok áttekintése során arra a véleményre jutottunk, hogy a tanulók részére ez a 7000 Ft havonta járulékmentesen, tisztán, levonás nélkül kifizethető, azaz a munkáltatót nem terheli, munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás, eho, a tanulóktól pedig nem kell levonni szja-előleget, munkavállalói járulékot, 8,5% nyugdíj-biztosítási járulékot, és az egészségbiztosítási járulékot sem (Szja-tv. 3. § 72. e) pontja, Tbj-tv. 20. § és 24. §).
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. § 72. e) pontja alapján adóterhet nem viselőjárandóságnak minősül a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulóta szakmai gyakorlat időtartamára megillető díjazás havi összegének a hónap elsőnapján érvényes havi minimálbér 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adókötelezettsége

Kérdés: Az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás összegét kell-e szerepeltetni az éves jövedelemigazoláson és a munkáltatói elszámoláson, és ha igen, akkor melyik sorban?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató által az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárbavagy az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba befizetett hozzájárulás összegenem haladja meg a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér öszszegét,akkor az nem számít a magánszemély bevételének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Reprezentáció – természetbeni juttatás

Kérdés: Reprezentációnak vagy természetbeni juttatásnak minősülnek-e az alábbiak: – Önkormányzat állami ünnepen (augusztus 20.) vendégül látja a külföldi testvérközség küldötteit. A rendezvényen részt vesznek az önkormányzat dolgozói és a képviselő-testület tagjai is. – Költségvetési intézmény fennállásának nevezetes évfordulója alkalmából vendégül látja a dolgozókat, az önkormányzat polgármesterét, képviselő-testületi tagokat, más község intézményvezetőit. – Az önkormányzat nyugdíjasnap alkalmából vendégül látja a község nyugdíjasait, ahol az önkormányzat dolgozói és a képviselő-testület tagjai is részt vesznek, mint kiszolgálószemélyzet. Amennyiben a fentiek reprezentációnak minősülnek, milyen módon igazoljuk a résztvevők azonosságát?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben felsorolt rendezvényeken vendégként részt vevő küldöttek, önkormányzati dolgozók, képviselők, valamint a meghívott nyugdíjasok és más személyek részére nyújtott vendéglátás egyaránt reprezentációnak minősül. Kivételt képeznek azok az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Pedagógus szakkönyvtámogatása

Kérdés: Általános iskolai tanár 2003. december 31-én nyugdíjba vonult, illetve pályakezdő tanító 2003. szeptember 15-én létesített munkaviszonyt. Járt-e nekik pedagógus-szakkönyvtámogatás 2004 áprilisában?
Részlet a válaszából: […] ...Ugyanakkor a kifizetés csak a munkavégzés évét követő évi április havi munkabér kifizetésének időpontjában esedékes.És itt jön a nyugdíjba vonuló pedagógusra vonatkozó kérdés, ő ugyanis a hozzájárulás kifizetése egyik feltételének megfelel – az adott évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Előrehozott öregségi nyugdíj

Kérdés: Női dolgozónk 1948-ban született. Elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba 58 éves korában 2006-ban, amikor 35 éves köztisztviselői munkaviszonya lesz majd? 3 gyermeket nevelt, így igénybe veheti-e a 3 gyermek után a szolgálati idő beszámítását?
Részlet a válaszából: […] ...Tny-tv. vonatkozó előírásai alapján az 1948-ban született nő 62. életéve betöltését követően jogosult öregségi teljes nyugdíjra, ha minimum 20 év szolgálati idővel rendelkezik. Ezt megelőzően már 57. életéve betöltését követően jogosult előrehozott öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Közalkalmazott nyugdíjazása

Kérdés: Iskolánkban közalkalmazottként foglalkoztatott takarítónő 2005. 1. 19-én lesz 60 éves, addigra 29 éves munkaviszonya lesz. Akkor szeretne nyugdíjba menni. Mit kell tennie a dolgozónak? Milyen időponttal és milyen jogcímen szüntethető meg munkaviszonya? Jár-e részére felmentési idő?
Részlet a válaszából: […] ...Vizsgáljuk meg tehát, hogy milyen konkrét lépéseket kell megtenni a dolgozónak a nyugellátás megállapíttatása érdekében.Az öregségi nyugdíj igénybevételéhez első lépésként a szolgálati időt kell megállapíttatni. A Tny-tv. vonatkozó előírásai szerint ez már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Végkielégítés visszakövetelése

Kérdés: Dolgozónk közalkalmazotti jogviszonyát – óvodai csoport megszűnése miatt – felmondtuk. 62. életévét még nem töltötte be, de az előrehozott nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezett, és mivel nyugdíjazását külön nem kérvényezte, így a fenti okok miatt "felmentéssel" szüntettük meg munkaviszonyát. Részére végkielégítés, felmentési időre járó bér kifizetésére került sor. Munkaviszonyának tényleges megszűnésekor nyugdíjazási kérelmet nyújtott be, amit az ONYI visszamenőleges hatállyal meg is állapított. Visszakövetelhető-e a felvett végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] ...megszüntetési lehetőségeit. A kérdés alapján a közalkalmazott még nem töltötte be 62. életévét, az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez szükséges szolgálati idővel – vélelmezhetően 38 év – rendelkezett, ezért munkáltatója felmentette....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Munkavállalónak juttatott feltöltőkártya adókötelezettsége

Kérdés: Kaphat-e telefonkártyát az intézmény saját dolgozója, ha a telefonkészülék a dolgozó saját tulajdonát képezi?
Részlet a válaszából: […] ...iskolai tanulók, kötelező szakmai gyakorlatuk ideje alatt a hallgatók, továbbá – volt munkáltatóként (annak jogutódjaként) – nyugdíjban részesülő magánszemélyek részére juttat az említettek szerint adóköteles bevételt.A 69. § (1) bekezdés e) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Közalkalmazott besorolása

Kérdés: Az Országos Képzési Jegyzékről szóló, 2003. 12. 30-ig hatályban lévő 7/1993. MüM rendelet alapján (jelenleg a 2004. jan. 1-jétől hatályos 37/2003. OM rendelet) az 54-es számmal kezdődő képzések emelt szintűek. A 138/1992. Korm. rend. 12. § (4) bekezdése szerint, ha a közalkalmazott az OKJ-ben szereplő emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik, besorolásakor a felsőfokú szakképesítésre vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni. Ez alapján a Kjt. 61. § (1) bek. e) pontja szerint "E" fizetési osztályba sorolandó. Így tehát az 54-es számmal kezdődő OKJ-s képzés középfokú vagy felsőfokú?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzésére nyitva álló határidőt. A végleges mentesítést jogszabályok általában akkor engedik meg, ha az öregségi nyugdíj megszerzéséig kevesebb mint 5 éve van hátra a közalkalmazottnak.A Kjt., mint a közalkalmazotti jogviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Kamatmentes vagy kedvezményes munkáltatói lakáscélú hitel

Kérdés: Az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének f) pontja, illetve az 1. számú melléklete 2.7. pontjának alkalmazásával kapcsolatban kérjük szíves véleményüket a következő kérdésben. Az Szja-tv. szerint a kamatmentesen vagy kedvezményesen nyújtott munkáltatói lakáscélú hitel, illetve a munkáltató által adott vissza nem térítendő támogatás "adómentességének" feltétele, hogy a hitel, illetve a támogatás felhasználásával megszerzett lakás ne haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét. Ezzel összefüggésben az a kérdés, hogy ki minősül a méltányolható lakásigény szempontjából együtt költöző családtagnak? A 12/2001. Korm. rendelet 3. §-a szerint a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vehető családtagok: a házastárs, az élettárs, a kiskorú gyermek, valamint – jövedelemtől függetlenül – a 7. §-ban meghatározott családtag. A 7. §-ban felsorolt családtagok esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vehető személyek szempontjából a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelmi korláton kívül minden más feltételnek teljesülnie kell? Például az építtető vagy házastársának szülője, nagyszülője és testvére csak akkor vehető figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásánál, ha a nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette? Szükséges-e, hogy az együtt költöző személyek már egy éve közös háztartásban éljenek [7. § (2) bekezdés a) pont]? További kérdés, hogy fiatal házaspár (a házastársak egyike sem töltötte be a 35. életévét) esetén gyermekteleneknél két, egygyermekes fiatal házaspárnál további egy gyermek figyelembe vehető-e a méltányolható lakásigény meghatározásakor?
Részlet a válaszából: […] ...lakik);g) az építtető, a vásárló vagy házastársa szülője (mostoha- és nevelőszülője), nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy a munkaképességét legalább 67 százalékában elvesztette, és az építtetővel, a vásárlóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.
1
48
49
50
55