244 talált cikk a nyugdíjazás kifejezésre

Kérdés: Jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehető jogviszonyok beszámításával kapcsolatos a kérdésem. Központi költségvetési szerv vagyunk, a Kjt. hatálya alá tartozó intézmény. Dolgozónk kérdéses munkaviszonyai és közalkalmazotti jogviszonyai a következők:
Felszerelést Gyártó Ktsz. 1970. 11. 19.-1971. 05. 08. munkaviszony;
HÁÉ Vállalat 1971. 05. 17.-1982. 08. 15. munkaviszony, áthelyezés;
Ipari szakmunkásképző intézet 1982. 08. 16.-1998. 11. 29. közalkalmazotti jogviszony, közös megegyezés;
Kft. 1998. 12. 01.-2000. 12. 06. munkaviszony;
Kft. 2001. 03. 05.-2001. 05. 18. munkaviszony;
Javítóintézet 2001. 05. 21.-2012. 05. 12. közalkalmazotti jogviszony, nyugdíjazás.
Álláspontunk szerint az érintett nyugdíjba vonulásakor 27 év jubileumi jogosultsági idővel rendelkezik, ugyanis az áthelyezések "szakadatlan" láncolata a két kft.-nél megszakadt, így csak a szakmunkásképző intézetnél eltöltött időt tudtuk figyelembe venni. Hogyan állapítjuk meg helyesen a jubileumi jutalom idejét?

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?

Kérdés: Általános iskolai tanár vagyok. Prémium­éveim lejárnak októberben. Betöltöm 59. évemet, így előrehozott öregségi nyugdíjba megyek. Megvan a 40 év szolgálati időm (a főiskolát nappali tagozaton végeztem). A jegyző úr legutóbbi tájékoztatása szerint nem jár nekem a 40 éves jubileumi jutalom, mivel áprilisban életbe lépett egy olyan törvény (rendelet), amely ezt a jogosultságomat eltörli. Az a kérdésem, hogy valóban nem illet meg engem ez a jutalom?

Kérdés: Óvodavezetőnk nyugdíjazás miatt felmentési átlagbért kap (jelenleg utolsó négy hónapját tölti), a munkavégzés alól mentesítve van. Erre az időszakra az egyik óvodapedagógus látja el az óvodavezetési feladatokat. Helyes lenne-e, ha részére megbízási szerződés alapján megbízási díjat fizetnénk az új vezető kinevezéséig?

Kérdés: 40 éves közalkalmazotti szolgálati idővel, felmentéssel szeretnék nyugdíjba menni. Munkáltatóm (költségvetési háttérintézmény) a Kjt. 30. § (1) bekezdésének f) pontjára hivatkozik, és nem járul hozzá. A törvény az előrehozott öregségi nyugdíjas esetét vizsgálja, és nem tér ki a 40 éves szolgálati idővel nyugdíjba vonulókra, így nem értem a munkáltatómat.

Kérdés: A köztisztviselő 40 év munkaviszony után nyugdíjazását kéri, mennyi felmentési időre jogosult? A felmentési idő lejártát követő naptól lesz nyugdíjas?

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézménynél a gazdasági vezető 1983. 10. 01. óta dolgozik ebben a munkakörben, előreláthatóan még négy éve van a nyugdíjkorhatár betöltéséig. Érettségivel és államháztartási mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkezik, a felsőfokú tanulmányait nem kezdte meg 2011. január 1-jéig. Az intézménynél felsőfokú pénzügyi végzettséggel csak az intézményvezető rendelkezik. Betöltheti-e továbbra is a gazdasági vezető a munkakört? Ha nem, akkor az intézményvezető lehet-e egyben gazdasági vezető is?

Kérdés: Közalkalmazottként 7 hónap felmentési idő illetne meg, de a fenntartó önkormányzat véleménye szerint – hivatkozva a Kjt.-re – nem jár, csak adható annak a felmentési idő, aki 40 év munkaviszony után nyugdíjba kíván menni. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy pusztán anyagi okok miatt ezt megteheti-e?

Kérdés: 2011-ben 40 éves szolgálati idővel rendelkező köztisztviselő számára, aki az 59. évet csak 2012-ben tölti be, van-e bármilyen lehetősége arra, hogy még 2011-ben korkedvezményes nyugdíjba vonuljon (vállalva akár az 59. év betöltéséig a járulék megfizetését is)?

Kérdés: Köztisztviselő vagyok, jegyzői beosztásban. Az 59. életévemet 2011. július 29-én töltöm be. Felvetődött a nyugdíjazásom gondolata. A polgármesterrel 2011. júliusig dolgoznánk együtt, és esetleg utána igénybe vehetném a nyugellátást. Amikor ez felvetődött, akkor még a felmentési idő 8 hónap volt. Gondolkodás után én elfogadtam az ajánlatot, és úgy számoltam, hogy 2011. február 1-jétől felmentési időmet töltöm, majd azt követően kérem a nyugdíjazást. De időközben a jogszabály lényegesen változott, amire én nem gondoltam, és nem voltam kellően előrelátó, hogy még a múlt évben éltem volna a lehetőséggel. A megváltozott kéthavi felmentési időre tekintettel megegyeztünk, hogy 2011. március 1-jétől szabadságra megyek, és június, júliusban pedig felmentésre. Én a Ktv. és az Önök 2010. 12. 14-i Költségvetési Levelekben megjelent 2800. számú cikkében olvasottakra tekintettel úgy gondolom, hogy nekem is járna végkielégítés. Ugyanis én még nem vagyok nyugdíjban, majd csak az év II. felétől kívánom azt kérelmezni. A Ktv. 19. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti olvasatban jár a végkielégítés, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. A polgármester állítása szerint nem jár a végkielégítés, mivel én kérem a felmentésemet, elérem a korkedvezményes nyugdíjkorhatárt, illetve rendelkezem már 40 éves munkajogviszonnyal. Jelenleg a rám vonatkozó nyugdíjkorhatár 62 év. Elvileg nem vagyok köteles nyugdíjba vonulni, de véleményem szerint közös megegyezéssel ez is megoldható. (Az más kérdés, hogy a mai szabályozás szerint "bármikor" felmondhatnak, minden következmény nélkül.) A nyugdíjfolyósító intézetnél még nem indítottam el az ezzel kapcsolatos eljárást, és amíg a munkaviszonyom "fennáll", nem is szándékozom.