Önkormányzati intézménynél alkalmazandó nyugdíj-politikai elvek

Kérdés: Az öregségi nyugdíjkorhatárt 2013. novemberben érem el, jelenleg korhatár előtti ellátásban részesülök. Egy önkormányzati intézménynél megbízási szerződéssel, nem közalkalmazottként speciális feladatot látok el. Kérdésem, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig (2013. november) ezt a feladatot elláthatom-e (a nyugdíjjárulék alapja nem éri el az éves keretösszeget), valamint kell-e a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál bejelentést tennem?
Részlet a válaszából: […] ...5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll (pl. megbízási jogviszony alapján biztosítottnak minősül), és a fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Községi önkormányzatnál rokkantnyugdíjast lehet-e alkalmazni július 1. után az Mt. hatálya alá tartozó foglalkoztatottként (takarítónő), illetve részmunkaidős könyvtárosi munkakörben?
Részlet a válaszából: […] ...személy nem töltötte be a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor vizsgálni kell, hogy a tárgyévben az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladta-e a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Választott tisztségviselők járulékkötelezettsége

Kérdés: Polgármesteri hivatal által nyugdíjas önkormányzati képviselő és nyugdíjas bizottsági tagok részére számfejtett tiszteletdíj esetén milyen járuléklevonások terhelik a tiszteletdíjat?
Részlet a válaszából: […] ...a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10% nyugdíjjárulékot fizet. Abban az esetben, ha a nyugdíj folyósítását szüneteltetik, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott 3%...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 20.

Rendezvénnyel összefüggésben adott üzleti ajándék

Kérdés: Ha egy közművelődési intézmény a rendezvényén díjazásként ajándékcsomagot szeretne kiosztani a verseny díjaként, akkor ezt milyen formában teheti meg? Ha ajándékcsomagot ad át a rendezvényen részt vevő csoportok, egyesületek részére, mekkora összeghatárig teheti meg, és milyen adózási vonzata van ennek?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységéből származó jövedelme, azaz bérnek minősül, a magánszemélyt terheli a 16% személyijövedelemadó-fizetési, a 10% nyugdíjjárulék-fizetési, 8,5% egészségbiztosítási és munkaerőpiacijárulék-fizetési kötelezettség. Az intézménynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.

Nevelőszülőnek fizetett nevelési díj és külön ellátmány adózása

Kérdés: Intézményünk a helyettes szülőknek a következő kifizetéseket teljesíti, amennyiben gyerme­ket helyeznek el náluk.
Nevelési díj: 28 500 x 120% = 34 200/30 nap = 1140 Ft/nap
Ellátmány: 34 200 x 12 hó = 410 400 x 25% = 102 600/365 nap = 281 Ft/nap
Nevelőszülői díj: 15 000 Ft/hónap
A fenti kifizetéseket terheli-e adó vagy járulék, mit és mennyit vonjunk le a fenti összegekből?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadó alól, ezért járuléklevonás sem terheli, mivel az 1997.évi LXXX. törvény (Tbj-tv.) 24. §-a alapján a foglalkoztatott nyugdíjjárulékot,valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot aszemélyijövedelemadó-törvény szerint összevont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Peren kívüli megegyezésben kikötött kártérítés adó- és járulékvonzata

Kérdés: Munkaügyi pert indított egy volt pedagógus, akit helyettesítés miatt határozott időre alkalmaztunk további jogviszonyban, a jogviszonya megszüntetésével kapcsolatban. A per kimenetele hosszúnak tűnt, ezért peren kívül megegyeztünk. Jogos volt-e? A megegyezés eredménye, a nem jövedelmet pótló átalánykár összegéből kell-e bármiféle (szja, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) közterhet levonni, vagy ez ténylegesen nem vagyoni kártérítésnek minősül? Tehát a kifizetés bruttó vagy nettó módon történhet?
Részlet a válaszából: […] ...tehát jelen esetben bérként (elmaradt munkabér,vagyoni kár, végkielégítés). Ebben az esetben mind személyijövedelemadó-, mindjárulék- (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék)fizetési kötelezettsége fennáll a kifizetéskor hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Rokkantsági nyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: 31 éves köztisztviselői jogviszonnyal rendelkező munkavállalónak folyamatban van a rokkantsági nyugdíj megállapítása. Munkaviszonyát meg kell-e szüntetni ahhoz, hogy megkaphassa a nyugellátást? Egyébként dolgozhat-e a nyugdíj mellett? Ha igen, hogyan? Foglalkoztatható részmunkaidőben köztisztviselőként vagy megbízási szerződéssel?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelem,illetve az a járulékalap, amely után – a járulékfizetési felső határ figyelmenkívül hagyásával – nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség áll fenn, ideértve azegyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 22.

Egyházi szolgálat a jubileumi jutalomra jogosító idő számításánál

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó központi költségvetési szerv vagyunk. Egyik dolgozónk jelen közalkalmazotti jogviszonyának létesítése előtt 1987-2003-ig egyházi szolgálatot teljesített, lelkészként. Kérdésünk, hogy a jubileumi jutalom számításánál figyelembe vehető-e a fentiekben megjelölt egyházi szolgálati idő?
Részlet a válaszából: […] ...függetlenül attól, hogy a nyugdíj megállapításánál – atársadalombiztosítási jogszabályok alapján – meghatározott feltételekkel,nyugdíjjárulék fizetése esetén szolgálati időre jogosító időtartamnak minősül.A nyugdíjra jogosító szolgálati idő és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Képviselői tiszteletdíj a nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó törvényi előírás szempontjából

Kérdés: Önkormányzatunknál számottevő a nyugdíjas képviselők száma. Önkormányzati rendeletben került megállapításra a tiszteletdíjuk, de nincs arra hivatkozás, hogy a képviselő lemondhat-e a tiszletetdíjáról. Jogszabály szerint, ha a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem 18-szorosát meghaladja a jövedelem, akkor a nyugdíjat szüneteltetni kell. Az a kérdésem, hogy az önkormányzati képviselő lemondhat-e a tiszteletdíjáról, ha a jövedelme eléri a fent említett jövedelem korlátot, vagy már a megválasztásakor jeleznie kell, hogy lemond a díjazásáról?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban áll,illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat,és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napjánérvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Pénzmaradvány jutalom formájában történő kifizetése

Kérdés: 2010. évre az önkormányzat megállapította a köztisztviselőknek adható cafeteriajuttatás összegét, melyet szabályzatban rögzítettünk. Az önkormányzat elfogadta a 2009. évi pénzmaradványt. Határozatában rendelkezett a pénzmaradvány egy részének jutalom formájában történő kifizetéséről. A jóváhagyott jutalom cafeteriajuttatásként adható-e a dolgozóknak kedvezményes adókulccsal az szja-ban rögzített korlátokat figyelembe véve, és a cafeteriaszabályzatban rögzített összegen felül?
Részlet a válaszából: […] ...munkát végző dolgozókat plusz anyagi elismerésben részesítse. Ajutalom összevonandó nem rendszeres jövedelem, egészségbiztosítási- ésnyugdíjjárulék-alapot képez, és ellátásra is jogosít, míg a cafeteriajuttatásegyéni járulékfizetési kötelezettséget és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.
1
3
4
5
8