Találati lista:
1. cikk / 73 Családi adókedvezmény
Kérdés: Költségvetési szervünk munkavállalójának négy kiskorú gyermeke van, és úgy nyilatkozott, hogy igénybe veszi év közben a munkabéréből a családi adó- és járulékkedvezményt. Bruttó 600.000 forint a havibére. Az édesanya is felvételt nyert költségvetési szervünkhöz, havi 350.000 forintos bruttó munkabérért. Az anyuka nyilatkozott a négy gyermeket nevelő anyák kedvezményéről (a továbbiakban: NÉTAK), de ez járulékkedvezményre nem jogosítaná. Ebben az esetben szükséges-e az édesanyának nyilatkoznia a családi adó- és járulékkedvezmény igénybevételéről is? Az anyuka igénybe tud venni járulékkedvezményt, ha az apuka már igénybe vette?
2. cikk / 73 Háromgyermekes anyák adókedvezménye
Kérdés: Önkormányzatunk dolgozójának három gyermeke van. 2007. 08. 29-én születtek a hármas ikrei, akik közül az egyik halmozottan sérült, tartósan beteg. A három gyermek közül kettő jelenleg is az édesanyjával lakik, utánuk családi pótlékot folyósítanak. A halmozottan sérült harmadik kisfiút 2021-ben szociális intézményben helyezték el. Ettől az időponttól a családi pótlékot az intézmény kapja mint tartási díjat, az édesanya lemondott róla. 2025-ben a gyermek betöltötte a 18. életévét, az intézmény kérésére gondnokot kellett kijelölni számára, mivel az állapota nem teszi lehetővé, hogy ügyeit maga intézze. A tartósan beteg gyermek után az édesanya a születésétől számítva több mint 14 évig kapta a családi pótlékot. A magánszemély édesanya jogosult-e a személyijövedelemadó-mentességet igénybe venni? A családi járulékkedvezményt kettő vagy három gyerekre veheti igénybe az édesanya?
3. cikk / 73 Képviselő másodállásban
Kérdés: Az alábbi kérdésekben kérjük a válaszukat:
1. A képviselői jogviszony mellett lehet-e egyéni vállalkozóként ekhózni, pl. a képviselő cikkíróként lehet-e ekhós, ha máshol megfizetik utána a járulékokat? Van-e lehetőség erre a képviselői jogviszony és tiszteletdíj mellett?
2. A tiszteletdíj nyugdíjalapot képez-e, azaz beszámít-e a nyugdíj szolgálati idejébe, valamint a nyugdíj összegének alapjába?
3. A képviselő másodállású vagy főállású egyéni vállalkozó lehet a képviselői jogviszonya mellett?
1. A képviselői jogviszony mellett lehet-e egyéni vállalkozóként ekhózni, pl. a képviselő cikkíróként lehet-e ekhós, ha máshol megfizetik utána a járulékokat? Van-e lehetőség erre a képviselői jogviszony és tiszteletdíj mellett?
2. A tiszteletdíj nyugdíjalapot képez-e, azaz beszámít-e a nyugdíj szolgálati idejébe, valamint a nyugdíj összegének alapjába?
3. A képviselő másodállású vagy főállású egyéni vállalkozó lehet a képviselői jogviszonya mellett?
4. cikk / 73 Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés
Kérdés: Önkormányzatunk intézménye egyik alkalmazottjának havonta munkába járással kapcsolatosan távolsági vasúti bérlet hozzájárulást fizet Budapest-Szolnok viszonylatban. A bérlet ára 71 200 forint, melyet az intézmény teljes összegben megtérít. Költségcsökkentés érdekében ötlet szintjén felmerült olyan lehetőség, hogy az érintett alkalmazott számára névre szóló MÁV START Klub Bónusz kártyát adna féléves időintervallumokra, melynek ára jelentősen kevesebb, mint a havibérletek szummája.
1. Megteheti-e az intézmény, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést ilyen formában nyújtsa?
2. Ha igen, megteheti-e az intézmény, hogy differenciál az alkalmazottak között, azaz csak azoknak az alkalmazottnak nyújtja ezt a lehetőséget, akik esetében ez a verzió a költséghatékonyabb?
3. Kötelezheti-e az alkalmazottat, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, vagy az alkalmazottnak joga van havibérletet elszámoltatni?
4. a) Könyveléstechnikailag ezt a gazdasági eseményt ugyanúgy személyi juttatásként kell-e könyvelni (K1), vagy mivel egy kártyát vásárol meg az intézmény, dologi kiadás (K3) lesz?
4. b) Ha személyi juttatás, milyen módon szükséges ezt a KIRA-rendszerben számfejteni (azaz havi bontásban vagy egy összegben)?
5. Ha az alkalmazott felmond, az intézmény igényt tarthat-e az időarányos rész visszatérítésére?
6. Van-e bármilyen adóvonzata ennek a lehetőségnek?
1. Megteheti-e az intézmény, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést ilyen formában nyújtsa?
2. Ha igen, megteheti-e az intézmény, hogy differenciál az alkalmazottak között, azaz csak azoknak az alkalmazottnak nyújtja ezt a lehetőséget, akik esetében ez a verzió a költséghatékonyabb?
3. Kötelezheti-e az alkalmazottat, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, vagy az alkalmazottnak joga van havibérletet elszámoltatni?
4. a) Könyveléstechnikailag ezt a gazdasági eseményt ugyanúgy személyi juttatásként kell-e könyvelni (K1), vagy mivel egy kártyát vásárol meg az intézmény, dologi kiadás (K3) lesz?
4. b) Ha személyi juttatás, milyen módon szükséges ezt a KIRA-rendszerben számfejteni (azaz havi bontásban vagy egy összegben)?
5. Ha az alkalmazott felmond, az intézmény igényt tarthat-e az időarányos rész visszatérítésére?
6. Van-e bármilyen adóvonzata ennek a lehetőségnek?
5. cikk / 73 Önkormányzati tanácsadó – nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok
Kérdés: A Kttv. 239. §-ban nevesített "önkormányzati tanácsadó" jogviszonyt létesíteni szándékozó öregségi nyugdíjra jogosult esetében is alkalmazandó-e a Tny. 83/C. §-ában rögzített szüneteltetési kötelezettség?
6. cikk / 73 Polgármester részére fizetett költségtérítés
Kérdés: A polgármester a Mötv. 71. §-a szerinti költségtérítésben részesül. Ezen túl meg kell-e téríteni részére azon utazásainak költségét, amelyek nem férnek bele a költségtérítés Mötv. 71. §-a szerinti keretbe (pl. külföldi projekttalálkozó útiköltsége, vagy az ország távolabbi részén történő konferencia útiköltsége)? Amennyiben megtéríthető, akkor annak mi az elszámolási rendje? Csak kiküldetési rendelvény alapján, vagy kifizethető a polgármester részére az üzemanyag-tankolásról szóló, az önkormányzat nevére kiállított számla?
7. cikk / 73 Önkormányzat nyújtotta iskola-kezdési támogatás adókötelezettsége
Kérdés: Önkormányzat 2019. évben szeretne iskolakezdési támogatást adni minden olyan, az önkormányzat illetékességi területén élő magánszemélynek, akinek a gyermeke megkezdi az általános iskola első osztályát. Miután 2019-től nem minősül ez a támogatás béren kívüli juttatásnak, hogyan kell könyvelni ezt a kiadást az önkormányzatnál? Milyen adók és járulékok terhelik az önkormányzatot mint kifizetőt, és mit kell levonnia a magánszemélyektől?
8. cikk / 73 Nyugdíjas óvodapedagógus foglalkoztatása
Kérdés: Önkormányzat által fenntartott óvodában milyen feltételekkel alkalmazható nyugdíjas óvodapedagógus? Felvehető-e üres keretre vagy GYES-en lévő dolgozó helyére, illetve határozott idejű szerződéssel vagy megbízási szerződéssel alkalmazható-e?
9. cikk / 73 Nyugdíj-szüneteltetési szabályok
Kérdés: Negyven év munkaviszony után 2018-ban nyugdíjba mentem. Eddig nem dolgoztam nyugdíjasként, de most lehetőséget kaptam, hogy egy költségvetési intézményben dolgozzak a nyugdíj mellett, mint Mt. hatálya alá tartozó foglalkoztatott, napi 4 órában. Dolgozhatok majd úgy, hogy közben a nyugdíjamat is felveszem? A jövedelemkorlátot kell figyelni? Számít az, hogy a megszűnt (nyugdíjazás előtti) jogviszonyomban köztisztviselőként dolgoztam?
10. cikk / 73 Kereseti korlát megbízási szerződéssel foglalkoztatott nyugdíjas esetében
Kérdés: Intézményünknél megbízási szerződéssel foglalkoztatunk egy magánszemélyt, aki nyugdíjas, "nők negyvenéves öregségi nyugdíjában" részesül. Érvényesül-e esetében kereseti korlát?
