2460 talált cikk az önkormányzat kifejezésre

Kérdés: Önkormányzat, illetve intézménye (pl. iskola) által fenntartott konyhánál a dolgozók kedvezményesen étkeznek, csak a nyersanyagnormát térítik meg. A rezsit (bér és járulékai + dologi kiadás) természetbeni juttatásként kapják. Kérdésem, hogy ez után az összeg után kell-e általános forgalmi adót fizetni a dolgozónak vagy az önkormányzatnak?

Kérdés: Önkormányzat ingatlan-bérbeadásra szerződik belföldi adóalannyal, mely tevékenységre adófizetési kötelezettséget választ. A felek közti megállapodás alkalmával kétféle elszámolási mód kerül szóba. Egyik eset szerint az önkormányzat úgy állapodna meg, hogy a bérbeadás első 18 hónapjáról egyszerre számolnak el, a 19. hónap első napján, míg a másik esetben havi elszámolásban állapodnak meg, azonban a fizetési határidőt úgy határoznák meg, hogy az a 18. hónapot követő hónap első napján keletkezne. Az önkormányzat bérleti tevékenységének adójogi megítélése tekintetében melyik adózási mód alkalmazható, illetve a bérbevevő adólevonási joga mely időponttól gyakorolható?

Kérdés: Önkormányzat megbízásából vállalkozási szerződés keretében kerékpárút készül. A beruházás építésiengedély-köteles, az ingatlan-nyilvántartásba is be lesz jegyezve. A kivitelezés során kiállított számlákat forgalmi adóval terhelten, vagy a fordított adózás szabályának alkalmazásával mentesen kell kiállítani?

Kérdés: Két önkormányzat közösen létrehoz egy gazdasági társaságot (továbbiakban: Kft.). A két önkormányzat (egy-egy) gazdasági társasága nem vagyoni betétként különböző eszközöket, illetve vagyoni értékű jogokat bocsát a Kft. rendelkezésére üzletrész fejében (apportálás). Ilyen esetben az üzletrész átengedése önmagában jogosít-e az apport kapcsán áthárított áfa visszaigénylésére a Kft. részéről, vagy át kell-e utalni az apportáló gazdasági társaság részére az áfát ahhoz, hogy az apport áfáját a Kft. (apportot fogadó) bevallásában áfa-visszaigénylésként szerepeltethesse? Egyáltalán van-e lehetőség arra, hogy az apportot fogadó visszaigényelhesse az apport áfáját?

Kérdés: XY önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) és "Z" Kft. (továbbiakban: Fővállalkozó) 2007. évben építési szerződést kötött egy sportlétesítmény megépítésére/kivitelezésére. A Fővállalkozó az építési szerződés alapján a munkálatokat még 2007-ben megkezdte. A Fővállalkozó a munkálatokhoz alvállalkozókat vesz igénybe, és az alvállalkozóktól 2007-ben az általuk elvégzett munkálatokról áfát tartalmazó számlákat fogadott be. A Fővállalkozó és az Önkormányzat között ugyanakkor 2007-ben számlakiállításra, előlegfizetésre, részteljesítésre nem került sor. Kérdésként merül fel a fentiekkel kapcsolatban, hogy a kivitelezési munkálatokról (annak egyes fázisairól) egyenes vagy fordított számlát kell/kellett-e kiállítania a Fővállalkozónak 2008-2010-ben? (A felek az átmeneti szabályok alapján nem nyilatkoztak, hogy az új szabályokat kívánják alkalmazni, és mindketten az általános szabályok szerint adózó adóalanyok.)

Kérdés: Szakmai teljesítés igazolásával kapcsolatos a kérdésem. Az Ámr. 76. § (5) bekezdés szerint a szakmai teljesítés igazolására jogosult személyt helyi önkormányzat nevében vállalt kötelezettség esetén a jegyző jelöli ki. Ez kizárja-e a korábban nálunk bevett gyakorlatot, hogy a polgármester által vállalt kötelezettségek egy részénél a szakmai teljesítés igazolását is a polgármester végzi?

Kérdés: Az önkormányzat címerével ellátott pólókat, valamint bögréket, mindenki által látogatható rendezvényen, pl. tömegsportrendezvényen, a résztvevők ingyenesen kapnak meg. A címerrel ellátott tárgyak beszerzésekor könyvelhetjük-e reprezentációként a számlák összegét?

Kérdés: Helyi önkormányzat alpolgármestere a Pttv. 4. § (2) bekezdése alapján tiszteletdíjat, illetve a 18. § (2) bekezdése szerint költségátalányt kap havi rendszerességgel. Milyen adózási szabályokat kell alkalmazni a tiszteletdíj és a költségátalány kifizetése esetén? (Van-e lehetőség a 10% igazolás nélkül elszámolható költséghányad alkalmazására mindkét kifizetés esetén?)

Kérdés: Önkormányzatunk önállóan működő intézménye a központi konyha. Az étkezési díjat készpénzzel és ebédcsekkel is lehet fizetni, mivel szerződést kötöttünk az utalvány kibocsátójával. A pénztárgépbe külön kódon ütik be az utalvány értékét. A hivatal pénztárába fizeti be a konyha a beszedett összeget, mely tartalmazza az utalvány értékét és a készpénzt is. Az utalvány értékét is bevételezhetjük a pénztárba? Hogyan könyveljük a konyha befizetését?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati intézmény vagyunk. A saját bevételek növelése érdekében 2009-től vállalkozási tevékenységként ajándékboltot és büfét üzemeltetünk, a városban elsőként, az alapító okiratnak megfelelően. A vállalkozási bevételeket és kiadásokat elkülönítetten számoljuk el, a közvetlen költségekkel nincs is probléma. Ha az önköltségszámításnál az általános költségeket is fel akarjuk osztani, már probléma adódik a számviteli törvény és az államháztartási törvény ellentmondása miatt: az igazgató és a gazdasági vezető bérét is adott százalékban ráosztom a vállalkozásra, akkor a teljesség elve teljesül. Viszont a vezetők bérét az önkormányzat adja támogatásként, s az Áht. szerint vállalkozási tevékenységhez nem használható fel. Ha a vállalkozás "termeli ki" a vezetők bérét, akkor azzal a támogatást csökkentik. Az igazgató egy személyben vezeti az intézményt, munkája kiterjed mind az alap-, mind a vállalkozási tevékenységre. Minden közalkalmazott kinevezési okmány szerinti bérét az engedélyezett létszámkeret erejéig teljes egészében önkormányzati támogatásból fedezi az intézmény. A fenntartó önkormányzaton belül sincs egyetértés az egyes irodák között, hogyan lehetne a támogatás éves összegének meghagyása mellett a költségek között a személyi juttatások egy részét elszámolni. Felmerült az a lehetőség, hogy a támogatás személyi előirányzatából ezen bérhányadot dologi kiadások előirányzatára csoportosítsuk át, ekkor a támogatás összege nem csökken, s teljesül a vállalkozási eredmény jogszabály szerinti elszámolása is. (A vállalkozási eredményt teljes egészében az alaptevékenységbe forgatjuk vissza.) Ha átcsoportosítjuk a személyi juttatásból a dologi kiadásokra tervezett összeget, amely a vezetők, könyvelők bérének bizonyos hányadát takarná, nem minősül-e bújtatottan a vállalkozási tevékenység támogatásának, hiszen pont azért történik az átcsoportosítás, hogy a személyi juttatások között elszámoljuk a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos személyi juttatásokat?