282 talált cikk a pénztár kifejezésre

Kérdés: A polgármesteri hivatal számviteli szabályzatainak hatálya kiterjeszthető a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézményekre is? A gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények esetében minden pénzügyi-számviteli feladatot a polgármesteri hivatal lát el (a pénztár kezelésétől kezdve a nyilvántartások vezetésén át a beszámolókészítésig). A hivatal és az intézmények közötti munkamegosztási megállapodásban is rögzítve van, hogy a számviteli feladatokat a polgármesteri hivatal szabályzatai alapján kell ellátni az intézményekre vonatkozóan is. Az Ávr. 9. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerint: "Az Áht. 10. §-ának (4a) és (4b) bekezdései és a (4) bekezdése szerinti költségvetési szerv az (1) bekezdés szerinti feladatait az Áht. 10. §-nak (4a) és (4b) bekezdései szerinti esetben az irányító szerv vagy az irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét tartalmazó megállapodásban meghatározott helyen és módon látja el." A munkamegosztási megállapodásban meghatározott "mód" véleményünk szerint lehet az, hogy a hivatal szabályzatai alapján kell a feladatokat ellátni. Az Szt. 14. §-ának (5) bekezdése szerinti szabályzatokból és a (7) bekezdés szerint szabályozandó más kérdéseket rögzítő dokumentumból áll, amelynek elkészítéséért, módosításáért az Áhsz. 31. §-ának (1) bekezdése szerinti személy felelős. Az Áhsz. 31. §-ának (1) bekezdése alapján az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért az éves költségvetési beszámolót készítő szerv vezetője felelős. Az óvoda beszámolóját is a hivatal készíti el, az óvoda beszámolóját készítő szerv vezetője a jegyző. Tehát értelmezésünk szerint a jegyző készít szabályzatot, melynek hatálya kiterjeszthető az intézményre.

Kérdés: Intézményünk az étkezési térítési díjakat a tagintézményekben kijelölt napokon készpénzfizetési számla ellenében szedi be. Egy-egy napon jelentős összegű térítési díjat szedünk be. Helyesen járunk-e el, ha a kolléganő a beszedett díjakat összesítve egyenesen az intézmény bankszámlájára fizeti be, vagy keresztül kell futtatnunk a pénztáron is?

Kérdés: Ha van az önkormányzatnak 2016. évi nyitó egyenlege 500 000 E Ft kincstárjegyben és 1?040 000 E Ft lekötött betétben, akkor a 2016. év végi elszámolás hogyan alakul az évközi gazdasági események hatására?
Kincstárjegy: nyitó E: 500?000 E Ft, vásárlás: 700?000?E Ft, eladás: 200 000?E Ft, év végi záró E: 1?000?000?E?Ft (gazdasági esemény hatása -500?000?E Ft)
Lekötött betét: nyitó egyenleg: 1?040?000 E Ft, vásárlás: 400?000 E Ft, eladás: 1?440?000 E Ft, záró egyenleg: 0 Ft (gazdasági esemény hatása 1 040 000 E Ft).
A nyitó egyenlegeket, mint az előző évi maradványban szereplő összegeket, 2016. évben teljes egészében felhasználásként le kellett könyvelni, amely bevételi rovaton szerepel. A 2016. évi gazdasági események együttes hatása 540?000 E Ft, benne van a nyitó egyenlegben és a tárgyévi eredményben is. Így a maradvány kimutatott összege 540?000 E Ft-tal nem egyezik meg a tényleges pénzkészlettel (a tényleges pénzkészlet kevesebb 540?000 E Ft-tal). A KGR nem fogadja el a 2015. év végén ugyanezen helyzet miatti tranzakciós könyvelést, ahol a pénzkészletet tudtuk egyeztetni. A maradványt miért szükséges teljes összegben felhasználásként könyvelni?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 244. számában feltett 4485. számú kérdést kiegészítenénk azzal, hogy az önkormányzatunk olyan sportcsarnokot működtet, amelyben uszoda, tornaterem, szauna, konditerem és szolárium található. A szauna és a szolárium igénybevételéből származó bevétel vonatkozásában online pénztárgéppel teszünk eleget nyugtaadási kötelezettségünknek. A sportcsarnokban az önkormányzati tulajdonú kft. két munkavállalója takarítói munkakörben végez munkát, akik a takarítási feladatok ellátása mellett beszedik a bevételeket és kezelik a pénztárgépet. A két munkavállaló pénztárgépkezelői képesítéssel rendelkezik, azonban nem pénztáros, hanem takarítói munkakörben vannak alkalmazva, a pénzbevételek beszedése és a pénztárgép kezelése a napi munkaidőnek csak a töredékét teszi ki, és nincs érvényben pénztárgépkezelői vagy más képesítési követelményre vonatkozó munkáltatói rendelkezés. Ebben az esetben kötelezi-e valamilyen jogszabály a kft.-t mint munkáltatót a garantált bérminimum megfizetésére? Eljárhatunk-e úgy, hogy az önkormányzat nem a kft.-t, hanem a két munkavállalóját közvetlenül bízza meg a pénzbevételek beszedésével és a pénztárgép kezelésével?

Kérdés: Visszakaptunk a Kincstártól 20 000 Ft forgó-tőkét. Lekönyveltük a T 331 – K 3654 kontírt, de így mínuszos egyenlege van a forgótőkeszámlának. A 38/2013. NGM rendeletben a T 3654 – K 3511/3518 tétel szerepel kapcsolódóként, de a 3511-hez könyvelni kellene a költségvetési számvitelbe is, amit ha megteszünk, az eltérést okoz a Kincstártól kapott bevételek teljesítésének egyeztetésénél. A nettó finanszírozást kellene ezzel az összeggel korrigálni? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tételekkel?

Kérdés: Központi költségvetési szervnél a külföldi kiküldetéshez a dolgozónak adott előleget nem a házipénztárból készpénzzel, hanem bankszámlára történő átutalás formájában folyósítják. Az elszámoláskor viszont a visszavett összeggel a pénztárban számolnak el, bruttó módon visszavételezi a teljes összeget, és kiadásba helyezi a felhasznált összeget. Az adott előleg elszámolása T36515 – K 32/33, visszavételkor T 32/33 – K36515, illetve végleges kötelezettségvállalásként és teljesítésként a kötelező számlák alkalmazásával történik. A 33 bankszámla és a 32 pénztárszámla közötti elszámolási kapcsolat megfelelőségére irányul a kérdésem. Helyes-e ez az eljárás, ha nem, hogyan kell megfelelően könyvelni?

Kérdés: Önkormányzatunk olyan sportcsarnokot működtet, amelyben uszoda, tornaterem, szauna, konditerem és szolárium található. A szauna és a szolárium igénybevételéből származó bevétel vonatkozásában online pénztárgéppel teszünk eleget nyugtaadási kötelezettségünknek. Van-e jogszabályi előírás arra, hogy a pénztárgép kezeléséhez milyen képesítés vagy végzettség szükséges?

Kérdés: Év végi leltár során az egyik közalkalmazottnál leltárhiányt állapítottunk meg. A munkáltató a hiány megtérítésére kötelezte a dolgozót. A kártérítés összegéről áfás számlát állítsunk ki, vagy áfakörön kívülinek minősül, és csak bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani?

Kérdés: Valutapénztárral nem rendelkező költségvetési szerv vagyunk. Külföldi kiküldetés esetén a dolgozók költségeik fedezésére forintban előleget kapnak. Kérdésem, hogy a valutaváltás-ról hozott bizonylat alapján elszámolható-e a valutaváltás költsége, illetve az átváltással járó árfolyam-különbözet?

Kérdés: Következő évre áthúzódó tb-ellátást (a 11. havi tb-ellátás csak következő év januárban lett átutalva) az intézménynél mint bérköltségcsökkentést, vagy a következő évek személyijuttatás-visszatérítéseként (B411) kell könyvelni?