2259 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Közalkalmazott részére maximum 30 nap fizetés nélküli szabadság adható ki egyszerre, ami sem építkezéssel, sem idős szülő ápolásával vagy gyermekgondozással nem kapcsolatos. Ez csak akkor engedélyezhető, ha a rendes szabadságát már felhasználta az alkalmazott? Évente többször is engedélyezhető? Ezt a 30 napot naptári napokra vagy munkanapokra kell-e számolni? Ha a munkáltató többször is adhat ki fizetés nélküli szabadságot egy éven belül, akkor a fizetés nélküli szabadságot követheti-e betegszabadság, majd fizetés nélküli szabadság?

Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Saját bér- és tb-kifizető helyként működik. Minden évben gondot okoz a december havi bérek kifizetése, hogy az a pénzmaradványt ne terhelje. (Bérre módosítani nem lehet, ill. nem tervezhetnek 11 hónapra.) Hogyan kell ezt a kifizetést elszámolni?

Kérdés: Az Szt. a könyvelési bizonylatok megőrzési idejét 8 évben állapítja meg. Ugyanakkor a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. évi MKM rendelet – ez tartalmazza a nevelési-oktatási intézmények irattári tervét – a gazdasági ügyeken belül a könyvelési bizonylatok megőrzési idejét 5 évben határozza meg. Az oktatási intézménynek melyiket kell figyelembe venni?

Kérdés: Önkormányzat intézménye vagyunk. Hozzánk tartozik 6 részben önálló intézmény, 1 adószámmal és 1 számlaszámmal rendelkezünk. A részben önálló intézmények alapító okiratuk szerint önálló jogi személyként működő, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek. Előirányzatok feletti részjogkörük a személyi juttatások kiemelt előirányzatára terjed ki, más előirányzatok felett rendelkezési jogosultsággal nem bírnak. A részben önálló intézmények önálló adóalanyok-e?

Kérdés: Szlovák állampolgárt részmunkaidőben, munkaszerződéssel, 10 havi határozott időtartamra kívánunk alkalmazni. Nevezettnek Szlovákiában főállású munkaviszonya van, Magyarországon nem lesz lakhelye, nincs adóazonosító jele s taj-száma. Munkavégzés mindkét országban történik. A munkáltatónak milyen bejelentési, járulékfizetési kötelezettségei vannak, illetve a munkavállalótól milyen okmányok, igazolások kellenek, és a béréből mit és mennyit kell levonni?

Kérdés: 1952-ben született, 35 éves munkaviszonynyal rendelkező, önkormányzati költségvetési szervnél dolgozó közalkalmazott 2006-ban részt vehet-e a prémiumévek programban, vagy csak a létszámleépítés által érintett közalkalmazottak részére lehetőség a program? A heti 12 óra időtartamú munkát a jelenlegi munkáltatónál kell ledolgozni, vagy igények alapján bárhová vezényelhető az adott intézményen kívül?

Kérdés: Az utóbbi időben egyre több önkéntes önsegélyező pénztártól keresik fel a dolgozókat tagsági viszony létesítése céljából. A dolgozók a befizetett összeg 87%-át a befizetést követően kb. 2 hét múlva visszakapják a számlájukra, az adójóváírás összegét a tárgyhónapban a bérelszámoláskor érvényesíthetik. Így a dolgozók 17%-kal több jövedelemhez juthatnak. Milyen formában határozható meg a visszafizetés jogcíme? Ki a felelős a jogcím megválasztásáért, a visszajuttatott összeg jogosultságáért, a dolgozó vagy az önkéntes önsegélyező pénztár?

Kérdés: A közalkalmazott a fizetési fokozat megállapításához 28 év munkaviszonyt igazol, de ebből 21 évet Romániában foglalkoztatták, és 7 évet dolgozott Magyarországon. 1992-ben a törvényi előírásoknak megfelelően dolgozónként a munkakönyv alapján bíráltuk el a jogviszonyokat. Jár-e jubileumi jutalom annak a dolgozónak, aki munkaviszonyának egy részét külföldön dolgozta le?

Kérdés: A költségvetési szerv 2005. március hónapban munkáltatói döntéstől függő, 2005. január 1-jéig visszamenőleges hatályú illetményfejlesztést hajtott végre. Az illetménykülönbözetet a munkáltató a március havi bérrel együtt számfejtette. A Kjt. 68. §-a alapján a különjuttatás január hónapban kifizetésre került. Lehet-e visszamenőlegesen érvényesíteni a január 16-át követően megállapított illetményfejlesztést a különjuttatásnál?

Kérdés: A Ktv. 45. § (9) bek. c) pontja alapján osztályvezetői szintnek megfelelő vezetői megbízás adható, önkormányzatunk ezzel a lehetőséggel élt. Ez alapján két dolgozónkat osztályvezetővé soroltuk be 2001 októberétől, ami azt jelenti, hogy vezető kulcsszámot kaptak, s illetményüket is az érvényes vezetői szorzóval állapítottuk meg. Időközben jegyzőváltás volt, aki szerint nem jogosultak az osztályvezetői 7-es szorzóra, hanem főiskolai végzettségük (I-es besorolási o.) szerinti bérre, valamint a Ktv. 46. § (5) bek. alapján a testületi rendelettel megállapított 10% vezetői pótlékra. Az IMI rendszer az I. besorolási kulcsszámmal nem engedi feladni a 10% vezetői pótlékot. De ha a vezetői kulcsszámot adjuk meg, akkor a 7-es szorzót engedi a rendszer, s mellette a 10%-os vezetői pótlékot. Hová kell besorolni a két dolgozót?