697 talált cikk a részlet kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat az önkormányzati tulajdonú lakások értékesítéséből befolyt pénzeszközét fordíthatja-e helyi rendeletben megállapított, lakossági, ún. első lakáshoz jutók kamatmentes lakásvásárlási kölcsönének nyújtására?

Kérdés: Az illetékhivataltól 2006 júniusában tartozásunkra 24 havi részletfizetést kaptunk. A határozathoz mellékeltek annyi csekket, ahány részletet engedélyeztek. Az illetékhivatalok megszűnése után hova kell fizetnünk a részleteket?

Kérdés: Kifizethető-e a nyugdíjba vonuló dolgozónak a pénztárból a jubileumi jutalom, vagy csak folyószámlára utalható? Mivel ő később már nem lesz dolgozónk, a felvétel költségét sem tudjuk neki később megtéríteni. Megteheti-e a dolgozó, hogy ragaszkodik a készpénzben történő kifizetéshez?

Kérdés: Tudnának-e a kötelezettségvállalás nyilvántartásáról egy mintát bemutatni? Mi a kötelező eleme ennek a nyilvántartásnak? Kell-e minden esetben másolatokat mellékelni?

Kérdés: Költségvetési intézmény nyújthat-e adómentesen lakáscélú támogatást az alkalmazottainak? Amennyiben van erre lehetőség, akkor milyen feltételeknek kell megfelelniük a munkáltatónak és a támogatásban részesülő alkalmazottaknak?

Kérdés: A hivatal dolgozói a munkájukhoz biztosított telefont úgy használják, hogy a telefonáláshoz két kódot kaptak, a magán-, illetve a hivatalos hívások elkülönítéséhez. A hivatalos kóddal történő hívások ellenőrzése során az alábbi kérdések merültek fel: A dolgozóknak a tételes lista alapján kellett megjelölniük a hivatalos partnerek nevét. Hogyan kell minősíteni az alábbi hívásokat: – A dolgozó a céges kóddal hívja fel családját, hogy túlóra miatt később megy haza. – Saját adóbevallása, bankszámlája, nyugdíjazása miatt telefonál céges kóddal. – Tudakozó, kék szám hívása.

Kérdés: A helyi önkormányzat rendeletet alkotott az önkormányzat környezetvédelmi alapjának létrehozásáról. Az alap létrehozásának lehetőségét, továbbá a bevételeinek és kiadásainak jogcímeit az 1995. évi LIII. törvény szabályozza. Nagy segítség volna, ha az alap pénzügyi-gazdálkodási, illetve számviteli elszámolási előírásairól kapnánk egy összegezést, illetve abban kapnánk segítséget, hogy ezeket az előírásokat hol, milyen joganyagban, szakmai kiadványban találhatjuk meg.

Kérdés: Az önkormányzatunk használt személygépkocsit vásárolt Németországból, melyet a beszerzést követően behoztunk Magyarországra, és ennek érdekében kiváltottuk a közösségi adószámot. Ezt közöltük a német eladóval. A külföldi eladó a számláján feltüntette a saját uniós közösségi adószámát, de a miénket nem. A számlában felszámított 19 százalék áfát. Az önkormányzat a teljes számlaértéket kifizette (bankszámláról). Helyesen járunk el akkor, ha az áfabevallásban beállítjuk fizetendőként a gépkocsi nettó értékére számított 20 százalékot, és visszaigényelhetőként a német cégnek kifizetett 19 százalékot?

Kérdés: Hivatalunknál a dolgozók nyilatkoztak írásban, hogy magáncélra nem használják a telefont. A magáncélú használatot a hivatal vezetője nem is engedélyezi. Ebben az esetben mentesülünk-e a magáncélú használat utáni adóbefizetési kötelezettség alól?

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant értékesít, melyről adásvételi előszerződést kötött. Az előszerződésben a következő szerepel: "a vevő a jelen szerződés aláíráskor foglaló címén .... Ft + áfát kifizet az eladónak". Tudomásunk szerint a foglaló a teljesítés előtt az ellenértékbe beszámítható pénzösszeg, és az áfabeli megítélése az előleggel megegyező. Szerintünk a számlát a foglaló bankszámlánkra történő beérkezése után kell kiállítanunk, és a teljesítés időpontja a foglaló bankszámlánkra érkezésének napja. A számla szövegében ebben az esetben foglalót vagy előleget kell-e feltüntetni? A végszámla az adásvételi szerződés aláírása után kerül kiállításra, amelyből a foglaló levonásra kerül. Helyes-e ez az eljárás?