697 talált cikk a részlet kifejezésre

Kérdés: Szükséges-e nullás adóigazolás a közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetésekhez?

Kérdés: Helyi önkormányzat polgármesteri hivatala vagyunk. Évről évre visszatérő probléma a költségvetési bevételek tervezésénél és elszámolásánál, hogy az ingatlanok, gépek stb. tárgyi eszközök bérleti díját hová tervezzük, illetve számoljuk el. Ehhez a PM-tájékoztató sem nyújt megfelelő és kellően részletes segítséget. Két lehetőség is adott: 1. A működési bevételek közötti bérleti és lízingdíjbevételként vagy 2. az önkormányzatok sajátos felhalmozási tőkebevételei közötti Egyéb önkormányzati vagyon bérbeadásából származó bevételként. A kettő leírása a tájékoztatóban szinte ugyanaz. Kérem, részletesen, példákkal ismertessék, hogy mikor kell az előbbi vagy utóbbi közé elszámolni a bérleti díjakat!

Kérdés: Az új Áfa-tv. 142. §-a szerinti fordított adózás esetén a szállítói számlához kapcsolódó fizetendő áfa és levonható vagy le nem vonható áfa könyvelésére kérünk leírást. Tételesen mely főkönyvi számlákat érinti a költségvetési szerveknél?

Kérdés: Az adóhatóság ellenőrzése során adóhiányt és bírságot állapított meg. Fellebbeztünk, amelyre a másodfokú adóhatóság határozatot hozott. A határozat – amely helybenhagyta az elsőfokú határozatot – kézhezvételével egy időben az adóhatóság leemelte számlánkról a megállapítást. Így már nincs tartozásunk, nem tudunk részletfizetést sem kérni. Álláspontunk szerint jogtalan volt ez az eljárás. Jól gondoljuk?

Kérdés: Kell-e alkalmazni az emelt összegű minimálbért azon 50 év feletti munkavállalók esetében, akik nem rendelkeznek legalább középfokú iskolai végzettséggel vagy képzettséggel?

Kérdés: Hová kell helyesen könyvelni az elkobzott áruk értékesítését polgármesteri hivatalnál? A költségvetési beszámoló űrlapjainál hol jelentetem meg ezen összeget?

Kérdés: Önkormányzatunk két legnagyobb intézményében erre alkalmas szoftver segítségével különítjük el a hivatalos, illetve magánhívásokat. A dolgozók két kódot kaptak a magán-, illetve a hivatalos hívások elkülönítéséhez. Havonként kinyomtatjuk a hívások részletes listáját, mely tartalmazza a hívott számot, körzetet, dátumot, időpontot, időtartamot, hívás díját. A többi telefonvonallal rendelkező intézményünknél kézzel vezetik a hívások nyilvántartását, a következő adattartalommal: dátum, felhívott állomás neve és száma, beszélgetés tárgya, ideje. A fent részletezett nyilvántartásaink megfelelnek-e a törvényi előírásoknak?

Kérdés: Önkormányzatunk 2006 szeptemberében részletvételre értékesített több tulajdonában álló ingatlant, mellyel kapcsolatosan kb. 10 millió forint áfafizetési kötelezettsége keletkezett, amit meg is fizetett. 2007-ben azonban a szerződés módosult, melynek következményeként az önkormányzat tulajdonában maradt az eladásra kínált ingatlanok egy része, így számlahelyesbítésre került sor, és 2 millió forinttal csökkent a fizetendő adó összege. Az önkormányzat ezen összeget a vevő tartozásába elszámolni nem tudja, hiszen ezt az összeget az állam javára a törvényi rendelkezés alapján befizette. Ez az áfa viszont az ingatlaneladás csökkentése miatt már nem olyan befizetés, ami mögött az állam jogos követelése állhatna. Önkormányzatunk részéről ez az ingatlanértékesítés egyedi volt, és a közeljövőben (5 éven belül) a meglevő tulajdoni érték figyelembevételével hasonlóra nem lehet számítani. De csak jövőre tervezünk olyan értékesítést, melynek kapcsán a bevallásban a negatív fizetendő áfa, illetve annak alapja pozitívra változna, és azt 4 millió Ft-tal meg is haladja. Idén tehát nincs olyan tevékenységünk, melyből származó bevétel elegendő lenne ahhoz, hogy 2007-ben a visszaigénylés árbevételalapon megnyílna. Tudomásunk szerint tárgyieszköz-beszerzés alapján lehetne még az áfát visszaigényelni, de nem vagyunk tisztában azzal, hogy a fenti ügyletünk minősíthető-e annak. Hogyan kaphatjuk vissza azt az áfaösszeget, amelyre már jogszerűen nem tarthat igényt az állam?

Kérdés: Polgármesteri hivatal vagyunk, és felmerült a kérdés, hogy a hivatal átvállalhatja-e a magáncélú telefonhívások költségét, vagy kötelező továbbszámláznia a dolgozóinak, mert azt a tájékoztatást kaptuk, hogyha a hivatal átvállalja, akkor az ÁSZ büntetésére számíthatunk. Másik kérdésünk, hogy az APEH milyen típusú elszámolást, bizonylatot fogad el hivatalosan? Hivatalunk rendelkezik olyan technikai eszközzel, amivel a 01 és 02 előválasztó beütésével megkülönbözteti a magán- és hivatali célú beszélgetéseket a telefonközpont, és erről hó végén személyekre lebontottan részletes listát lehet lehívni. Elég-e, ha a dolgozó ezen a részletes listán aláírásával elismeri a magánhívásait, és az erről készített számla összegét a hivatali pénztárba befizeti? Vagy kell-e ehhez még hívásnaplót is vezetnie? A hívásnaplóban csak a magáncélú vagy a hivatali beszélgetéseket is vezetni kell-e? Amennyiben csak a magáncélú hívást kell vezetni, a pontos dátum és időpont mellett fel kell-e tüntetni a hívott fél telefonszámát vagy nevét is?

Kérdés: Önkormányzatunk HEFOP-pályázatot nyert. Feltétel volt, hogy a projekttel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket elkülönített bankszámlán (költségvetési elszámolási számla alszámlája) bonyolítsuk. A pályázattal kapcsolatos készpénzben történő pénzforgalom elkülönítésének érdekében kötelező vagy javasolt-e elkülönített pénztárat (311. alábontása) is létrehozni?