Találati lista:
271. cikk / 387 Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony időtartamának meghatározása
Kérdés: Helyettesítés (GYED, GYES, fizetés nélküli szabadság stb.) céljából létesített határozott idejű közalkalmazotti jogviszony időtartama meghatározható-e naptárilag, amelyet ismételt határozott idejű kinevezéssel hosszabbítunk meg, amíg a helyettesítés indokolt?
272. cikk / 387 Közszolgálati jogviszonyban töltött idő
Kérdés: Be lehet-e számítani a közszolgálati jogviszonyban töltött időbe a fizetési fokozat megállapításánál egy önkormányzat jegyzője esetében az 1998. január 1-jét megelőző katonai kollégiumi (középiskolai) és katonai hallgatói (főiskolai) viszonyban töltött időket, amelyeket a rendvédelmi dolgozóknál beszámítanak a szolgálati időbe?
273. cikk / 387 Köztisztviselő 13. havi illetménye
Kérdés: Négy évig köztisztviselőként dolgoztam önkormányzatnál, ahol közszolgálati jogviszonyomat 2007. március 15-én közös megegyezéssel megszüntettem. 2007. március 16-tól egy másik intézménynél dolgozom köztisztviselőként, ahol közszolgálati jogviszonyom azóta is fennáll, tehát az egész 2007-es évben köztisztviselőként dolgoztam, azonban nem egy helyen. Az első helyen eltöltött időre nézve jár-e részemre 13. havi illetmény, és ha igen, azt kinek kell kifizetni?
274. cikk / 387 Idényjellegű munkavégzés
Kérdés: Kollektív szerződés hatálya alatt működő mezőgazdasági ágazathoz tartozó munkáltató milyen szabályok között vezethet be idényjellegű munkavégzést?
275. cikk / 387 Kizárólag hétvégi munkavégzés
Kérdés: Köthető-e kizárólag hétvégi munkavégzésre nyugdíjassal részmunkaidős munkaszerződés? Ez esetben hogyan kell megállapítani a szabadság mértékét?
276. cikk / 387 Szabadság kiadásának szabályai
Kérdés: Hogyan kell eljárni közalkalmazottak munkaviszonya esetében a 2006. évről áthúzódó és 2007. szeptember 30-ig kiadandó szabadságok, továbbá a tárgyévi szabadságok kiadását illetően?
277. cikk / 387 Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő a végkielégítés szempontjából
Kérdés: Mely időtartamokat kell beszámítani a közalkalmazottak végkielégítésre való jogosultságának megállapításánál?
278. cikk / 387 Egyházak társaságiadó-fizetési kötelezettsége
Kérdés: Egyházközségünk jogi személy, önálló adószámmal rendelkezik. Szervezeti egységei: lelkészi hivatal, oktatási (óvoda, gimnázium, diákotthon), szociális intézmény, és ezen intézmények ellátottai, dolgozói étkeztetését biztosító konyha (munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés). A konyha szabad kapacitásának kihasználásával kb. 80 vendég étkeztetését végezzük. Az intézmények részben önállóan gazdálkodó szervek, külön adószámuk, önálló bankszámlájuk nincs. Az egyházközség könyvvezetési kötelezettségének kettős könyvvitellel tesz eleget. Egyszerűsített éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása a 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján történik. Az eddigiek folyamán Tao-tv. 9. §-a alapján készítettük el az adóbevallást, a konyha bevételét vállalkozási bevételnek minősítettük (éves árbevétele meghaladja az 50 millió Ft-ot, ezért könyvvizsgálatot kértünk). Az egyházak és jogi személyiségeik (egyházközség) közhasznú besorolással nem rendelkezhetnek, de a társaságiadó-alapot a közhasznú szervezetekre vonatkozó adózási szabályok alapján állapíthatják meg, ezt a módszert követve jártunk el eddig mi is. – A fentiek alapján az egyházközség helyesen járt-e el a Tao-tv. alapján, amikor az étkeztetés árbevételét vállalkozási tevékenységként kezelte? Vagy, mint az alaptevékenységet (hitéleti, oktatási tevékenység folytatása) szolgáló kiegészítő tevékenység nem vállalkozási bevétel, így nem adóköteles tevékenység? Kedvezményezett tevékenységek: Az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező (jogi személyiségű) szervezeti egységét a kedvezményezett tevékenységek tekintetétben 2001. január l-jétől választási jog illeti meg. Ha az egyház jogi személyiségű szervezeti egysége él e választási joggal, akkor nem minősül vállalkozási tevékenységnek: a) a hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport-, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység folytatása, valamint az ilyen tevékenységekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás (az étkeztetés idetartozik-e).
279. cikk / 387 Felmentési tilalom GYES alatt
Kérdés: Közalkalmazott dolgozónk a GYES folyósítása mellett néhány hónappal ezelőtt visszajött dolgozni, megszüntetve a fizetés nélküli szabadságát. Tekintettel arra, hogy átszervezést kellett a szervezetnél végrehajtani, felmentéssel meg kívántuk szüntetni az érintett jogviszonyát, aki azonban arra hivatkozott, hogy a gyermeke még csak két és fél éves, és ő GYES-t kap, ezért az ő jogviszonyát nem szüntethetjük meg felmentéssel. Igaza van a dolgozónak?
280. cikk / 387 Munkáltatói jognyilatkozat szabályszerű közlése
Kérdés: Mit tehet a munkáltató abban az esetben, ha a dolgozó nem hajlandó átvenni a felmentését? A szabadságát töltő dolgozóval hogyan kell közölni a felmentést?
