52 talált cikk a szabályzatok kifejezésre

Kérdés:

Állami tulajdonban lévő gazdasági társaság hatályos SzMSz-e alapján az ügyvezető-helyettes az ügyvezetőével azonos összeghatárig jogosult kötelezettségvállalásra a saját szakterületén, a szerződéskötésekről csupán tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az ügyvezető felé. Az ügyvezető-helyettes a saját szakterületére vonatkozó belső szabályzatok kibocsátására is felhatalmazást kapott – amely szabályzatokkal az ügyvezető által kiadott belső normák nem lehetnek ellentétesek –, valamint az ügyvezető közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetője irányában szakterületét illetően közvetlen utasítási joggal rendelkezik. A fent ismertetett hatáskör-telepítés és döntési jogosultságok összessége a gazdasági társaság működésében értelmezhető-e kettős ügyvezetésként?

Kérdés: Önkormányzatunk a feladatellátása során nagyon sok gazdasági társasággal, civil szervezettel, egyházzal, egyéni vállalkozóval stb. van szerződéses kapcsolatban. A szerződések aláírásakor többször merült fel problémaként, hogy a szerződéses kapcsolatban lévőknek aláíráskor mikor kötelező a bélyegző használata. Melyik jogszabály az, ami rendelkezik a gazdasági társaságok, civil szervezetek, egyéni vállalkozók stb. kötelező bélyegzőhasználatáról?

Kérdés: Családsegítő központban közalkalmazotti jogviszonyban álló gazdasági ügyintéző (teljes munkaidős) a munkaköri leírásába nem tartozó intézményvezető-helyettesi feladatokat lát el. Részére milyen időtartamra jár helyettesítési díj abban az esetben, ha az intézményvezető-helyettes a GYES lejárta után 2025. 02. 17-én megszüntetni kérte a jogviszonyát, és nincs más személy, aki ezen feladatokat ellátná? (Csoportvezetés, feladatok kiadása, szabályzatok aktualizálása, adatvédelmi felelős feladatok ellátását végzi.)

Kérdés: Az Ávr. 57. §-ának (1) bekezdése szerint a teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét. A (3) bekezdés alapján a teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Tekintettel a fentiekre, kérem, szíveskedjenek tájékoztatni az alkalmazott módszer megfelelőségével kapcsolatban. A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni (a számlán, bizonylaton).
Megvalósítható:
A. Külön „Teljesítésigazolás” dokumentumon, amennyiben azt a vonatkozó szerződés egyértelműen kimondja.
B. Számlán, bizonylaton: „A teljesítést igazolom” bélyegző és dátumbélyegző lenyomattal, vagy kézzel történő rávezetéssel.
A számlán, bizonylaton, amelyen szerepel az összeg (számla, bizonylat végösszege), szükséges a fentiekben részletezett (B. pont) teljesítésigazolás során az összeget még külön ráírni?
Az alábbi háromféle teljesítésigazolás közül melyik a megfelelő?
1. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést igazolom”, dátum, aláírás.
2. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést a számlán szereplő összegben igazolom”, dátum, aláírás.
3. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést … összegben igazolom”, dátum, aláírás (az összeg kézzel kiírva).

Kérdés: Önkormányzatunknak több olyan gazdálkodással összefüggő szabályzata van, amit a hatálybalépése előtt a képviselő-testülettel jóváhagyatott a jegyző. A szabályzatok egy része csak az önkormányzatra vonatkozik, a többsége azonban ki van terjesztve a költségvetési szerveinkre is (pl. óvoda, szociális intézmény).
A szabályzatok többségében nevesítve vannak a feladatokat ellátó személyek, illetve a szabályzat mellékletében megbízással rendelkeznek az adott feladat elvégzésére (pl. selejtezési és leltározási bizottság tagjai). Időközben azonban több személyi változás történt (nyugdíjba vonulás, vezetőváltás stb.). Személyi változások esetében minden alkalommal ismét be kell vinni ezeket a szabályzatokat a képviselő-testület elé? Amennyiben a szabályzatnak érdemi része nem változik, akkor nincs lehetőség ezen szabályzatok testület nélküli módosítására?

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt a fogadott vendégek számára kávét, cukrot, tejszínt, továbbá ehhez szükséges papírpoharakat, szalvétát, keverőpálcát. Csak a fogyasztási cikkeket terheli mint reprezentáció adófizetési kötelezettség, vagy ugyanúgy adófizetési kötelezettség alá esik a pohár, szalvéta stb.?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. Az egyik kolléganőnek szeretnénk érvényesítői (pénzügyi ellenjegyzői) jogkört adni. A kolléganő az alábbi végzettségekkel rendelkezik:
– gimnáziumi érettségi,
– raktározási OKJ-képesítés,
– közigazgatási alapvizsga,
– kormányablak ügyintézői vizsga.
Ezekkel a végzettségekkel elláthatja-e ezt a feladatot? Ha elvégezné a pénztárkezelő és valutapénztáros képzést, akkor elláthatná-e az érvényesítői jogkört?

Kérdés: Dolgozónk munkahelye és lakhelye közötti távolság 35 km. Azonban 60 km-es bérletet szeretne elszámoltatni utazási költségtérítéséhez, azzal az indokkal, hogy időben az kedvezőbb neki. Ebben az esetben, ha van rövidebb út (ugyanúgy tömegközlekedéssel), kifizethetjük-e neki a 60 km-es bérlet 86%-át?

Kérdés: Önkormányzati alrendszer selejtezésével kapcsolatban helyes-e az az eljárás, miszerint a tárgyi eszközök, készletek esetében a selejtezéskor a felügyeleti szerv részéről nem vesz részt senki (pl. önkormányzati belső ellenőr) akkor, mikor ezeket az eszközöket/készleteket közpénzből szerezték be? (Az intézet is lényegében az önkormányzat "tulajdona", ebből adódik, hogy az alrendszer eszközei/készletei is az önkormányzatéi, nem az intézetéi, amelyik ezeket használja.) A selejtezési szabályzat ezt nem szabályozza, nem említi meg.

Kérdés: Önkormányzatunk a jegyző részére egy elektromos autót biztosított használatra. Az autó "tankolására" a jegyző otthonában a saját elektromos hálózatából kerül sor, ami havi 25 000 forint kiadást jelent. Ilyen esetben, amikor a járművet a munkáltató biztosítja, de az azzal kapcsolatos "tankolási" költségek a munkavállalót terhelik, jár-e a kilométerenkénti 15 forint költségtérítés?