65 talált cikk a szellemi termék kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunkat – ami 2-es áfa körbe tartozik – megkereste egy fejlesztőcég, hogy szeretné kezdeményezni a településtervének módosítását egy adott terület vonatkozásában. A fejlesztőcég vállalja, hogy megfizeti az önkormányzat részére a rendezési terv módosításának összes felmerülő költségét. A tervezőiroda csak az önkormányzattal szerződik le, hiszen ő jogosult az ilyen jellegű munka megrendelésére. A tervezőiroda áfamentes számlát állít ki az önkormányzat részére 150.000 Ft (AAM) összegben.
1. Az önkormányzat a fejlesztőcég felé közvetített szolgáltatásként számlázza tovább a tervezési feladatokat? Vagy az immateriális javak között veszi nyilvántartásba, mivel a településterv az önkormányzat tulajdona, és abban is marad, azt nem adjuk tovább.
2. Amennyiben az immateriális javak között kell nyilvántartásba venni, akkor a tervezőcég által kiállított alanyi adómentes számlát önkormányzatunk költségmegtérítésként tárgyiadó-mentesen kiszámlázhatja a 150.000 forintot a fejlesztőcégnek?

Kérdés: Önkormányzatunk díjazás ellenében megbízási szerződést kötött egy történésszel 70. évforduló alkalmából egy helytörténeti vonatkozású kiadvány megírására. A megbízott feladata a helytörténeti téma tudományos színvonalú feldolgozása és megírása. Az írott anyag elkészült, és az önkormányzat részére átadásra került. Következő lépésként az önkormányzat együttműködési megállapodást kötne a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatalával (NEBH), akik közös kiadást szorgalmaznának. Az együttműködés keretében a NEBH vállalja az elkészült kiadvány szakmai lektorálását, korrektúráját, tördelését, grafikai elemek szerkesztését, nyomdakész fájl előállítását. Ezért önkormányzatunktól díjazást nem kér. Az önkormányzat vállalja a nyomdai munkálatok megrendelését, kifizetését 1000 példányszámban. 20 tiszteletpéldányként kell átadni részükre, további 500 példányt pedig értékesítenénk a NEBH részére.
1. Jogilag milyen szempontokat kell figyelembe vennie az önkormányzatnak, hiszen az „alapötlet”, illetve a kézirat az önkormányzat tulajdona?
2. Hova kell könyvelnie az önkormányzatnak a megírt kézirat költségét? Szellemi termék lesz, vagy a könyv önköltségi áraként kell nyilvántartásba venni? Ha a későbbiekben további példányszámokat nyomtatunk, akkor annak az önköltségi ára már csak a nyomdai költség lesz?
3. Az értékesítés vagy átadás a NEBH felé milyen módon és értéken, illetve milyen áfakulccsal történhet?

Kérdés: Engedélyezési és kiviteli tervek esetén (építési beruházás esetében) a beruházás aktiválásáig nyilvántartható-e a tervek értéke a 11-es számlaosztályon belül? A tervek értékét nem a 15-ös számlaosztályon belül tartanánk nyilván aktiválásig. Ezen tervek nyilvántartása eddig a K61 rovaton történt.

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, és intézményünk portréfilmeket gyártat, melyeket szellemi termékként tartunk nyilván. Ezek a filmek művészeti (irodalom, zene, színház, építészet stb.) kiválóságokról készülnek. A cél, hogy a róluk, munkásságukról, életútjukról készült portréfilmeket megőrizzük az utókornak. A számviteli törvény szerint az értékcsökkenés a szellemi termékeknél 33%. Van-e lehetőség arra, hogy ezen alkotások esetében – mivel ezek, véleményünk szerint, értéket nem csökkentő alkotások – ne alkalmazzunk értékcsökkenést?

Kérdés: A forgalomtechnikai, forgalomcsillapítási terv (lakó-pihenő övezet megtartása, forgalomcsillapítási hálózatterv és helyi beavatkozások ütemezési sorrendben, forgalmirend-változások, csomópontok gyalogosbarát szűkítése forgalomtechnikai eszközökkel, forgalmirend-változások, egyirányúsítások… stb.) könyvelése milyen rovatra kerül? Jól gondoljuk, hogy nem a bekerülési érték része?

Kérdés: Intézményünk megyei jogú város önkormányzata irányítása alatt álló költségvetési szerv. 2004. évben vásároltunk egy tehergépjárművet, melyet értékesítettünk 1 millió forint eladási áron. A jármű nettó könyv szerinti értéke az eladáskor 0 Ft volt, teljes mértékben leírásra került. Értékelési szabályzatunkban rögzítjük, hogy költségvetési intézményünk nem alkalmazza az Szt. 68. §-a (5) bekezdésében lehetővé tett értékhelyesbítés intézményét, azaz a tevékenységünket tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket) akkor sem értékelhető piaci értéken, ha a piaci érték jelentősen meghaladja az adott eszköznek a könyv szerinti (bekerülési) értékét. Szükséges-e készletté nyilvánítani, ha nincs nettó értéke az eszköznek? Ha igen, milyen értéken? Illetve helyes-e a B53 rovat és 9244 pénzügyi főkönyv alkalmazása az értékesítéskor kiállított számla követelésként rögzítése során? A tárgyi eszköz nyilvántartásból való kivezetésnél a bruttó értékét és az értékcsökkenés összegét a 841 főkönyvvel szemben vezettük ki, itt a forgalom változott csak, az egyenlege 0 Ft. Helyes-e a könyvelésünk így?

Kérdés: Önkormányzatunk egy új weboldalt készít, mert a régi elavult. A szerződés szerint az így elkészülő szellemi termék az önkormányzat tulajdona lesz. A megkötött szerződés szerint a weboldal készítése három lépcsőben valósul meg, és mindegyik után egy-egy részszámlát állíthat ki a vállalkozó. Két részszámla a 2023-as évben már kiállításra került, egy pedig 2024-ben. A számviteli szabályok szerint a szellemi termékeknek év végén nem lehet "befejezetlen" állománya, azok az állományi számlán szerepelnek. Tehát olyan, mintha az önkormányzat a 2023. évben már aktiválta volna a két részszámlát, holott a weboldal még nem működik, a tényleges használatbavétel csak 2024-ben fog megtörténni. Kérem, tájékoztassanak a helyes gyakorlatról!

Kérdés: Egy projekt esetében a projekt fizikai megvalósításához szükséges "akcióterületi és kihasználtsági terv" elkészítése a beruházás bekerülési részét képezi-e? Amennyiben igen, akkor ráaktiválom pl. az építményre, vagy külön tervként (szellemi termék) aktiválandó?

Kérdés: Államháztartási költségvetési szerv meglévő ügyviteli rendszere új modullal fog bővülni, mely a vállalkozási szerződésben "modulbevezetésként" szerepel. Milyen rovaton javasolják elszámolni?

Kérdés: Hogyan könyvelünk abban az esetben, ha a településrendezési terv módosítása több részszámlával kerül kiegyenlítésre? Immateriális javaknak folyamatban lévő 15-ös számlája létezik?