192 talált cikk a személygépkocsi kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunknál megbízási jogviszonyban álló személy belföldi kiküldetési rendelvényt adott le, melyet a polgármester leigazolt. Adhat-e le megbízási jogviszonyban álló személy kiküldetési rendelvényt (belföldit és külföldit egy­aránt)? A bérszámfejtéssel foglalkozó kolléga ismeretei szerint befogadhatjuk a kiküldetési rendelvényt, viszont járulékvonzata van (a kolléga "felbruttósítja" az összeget, és elszámolja utána a járulékokat is). Helyes ez így, vagy pedig csak az alapösszeggel kell számolnunk?

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában lévő kft. a tevékenységéhez használt személygépkocsikat nyílt végű pénzügyi lízing keretében szerzi be. Tudomásunk szerint a személygépjárművek nyílt végű lízingje esetében az előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonható, ha a járművet adóköteles tevékenységhez használja a kft. Amennyiben a vállalkozási célú használaton túl van magánhasználat is, akkor a használatot arányosítva (vállalkozási célú használat/összes használat) lehet levonni az áfát? Az arány kiszámítása érdekében a használatot nyilván kell tartani. Az arányosítást bevallási időszakonként (havonta, negyedévente, évente) vagy az egyes részletekről kiállított számlánként kell elvégezni? Amennyiben a gépjármű beszerzése nyílt végű lízing keretében történik, általában a futamidő kezdetekor egy nagyobb összeget kell teljesíteni, majd ezt követően havi rendszeres kisebb összegű részleteket. Mi a teendő abban az esetben, ha a jármű használatbavételekor nincs magánhasználat, majd néhány hónap múlva lesz? A tényleges magánhasználat nem a teljes bevallási időszak alatt állt fenn. Amennyiben bevallási időszakonként kell arányosítani, mi a teendő a befizetett nagy összegű első részlettel, ha az abba a bevallási időszakba esik, amelyikben nem volt magánhasználat? Lehetőség van arra is, hogy a magánhasználat ellenértékét a lízingbe vevő kft.-nek a használó megtérítse. Mi a teendő, ha nem térítik meg a használatot a lízingbe vevőnek? Mi a teendő akkor, ha a magánhasználat ellenértékét megtérítik a lízingbe vevőnek? A magánhasználat ellenértékének kiszámlázása a NAV által közzétett üzemanyagár és a 9 Ft/km átalány számításával történik? Mi a helyes eljárás akkor, ha az adózónak a gazdasági tevékenysége keretében az előzetesen felszámított általános forgalmi adót arányosítania kell, mert adóköteles és adómentes tevékenységet is végez, és a nyílt végű lízing keretében lízingbe vett személykocsit magáncélra is használja? Ebben az esetben az adóköteles tevékenységre eső áfát kell a magánhasználatra vonatkozóan arányosítani, azaz kétszer kell arányosítani?

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt egy rendszámos, használt kistraktort. Az értékesítő cég által rendelkezésünkre bocsátott dokumentum nem tartalmaz az erőgép fogyasztási normájával kapcsolatos adatot. A traktorhoz tartozik egy tolólap, melyet a külterületi utak talajegyengetéséhez vesszük igénybe, illetve személygépkocsi-utánfutó vontatására használjuk üresen és rakottan egyaránt. Hogyan állapítsuk meg a fogyasztási normát? Egy szakember azt ajánlotta, hogy tapasztalati adatok alapján saját magunk, mégpedig órára vetítve, tolólapozásra, az utánfutó üres és rakott vontatására vonatkozóan. A mért fogyasztást jegyzőkönyvben rögzítsük, legyen aláíratva a polgármesterrel, és a továbbiakban ez a dokumentum szolgál a fogyasztási norma alátámasztására. Elfogadható-e ez a megoldás, vagy a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 4. mellékletében foglaltak szerint kell eljárni? Ebben az esetben ki állapítja meg a területi kategóriát?

Kérdés: Önkormányzatunk két személygépkocsit üzemeltet. Az egyik a tanyagondnoki szolgálaté, a másikat pedig egyéb utánfutóval történő szállításra és a tanyagondnoki jármű helyettesítésére használjuk. A tanyagondnoki szolgálat szállítja az ebédet a szociális étkezőknek, kül- és belterületen egyaránt. A tanyagondnoki személygépkocsi üzemanyag-fogyasztási normája (újonnan vásárolt) a forgalmazó által kiadott dokumentum alapján városi 10,2 l/100 km, városon kívüli 7,4 l/100 km, vegyes 8,4 l/100 km. Hogyan állapítsuk meg az üzemanyag-felhasználást, melyik normát alkalmazzuk a külterületi földúton, ahol kb. minden 100 m-en meg kell állni, és melyiket a szilárd útburkolaton, ahol megállás nélkül, folyamatosan közlekedik akár 50 km-t is? Ugyanezek a kérdések felvetődnek a másik gépjármű esetében is, ahol egyfajta fogyasztási normát ismerünk, ami 11,2 l/100 km. Amikor üzemanyag-felhasználást számolunk, a rendelkezésre álló fogyasztásinorma-adatok mikor hitelesek, milyen hatóság által kiadott fogyasztásinorma-adatok fogadhatók el?

Kérdés: Saját gépjárművét hivatali céllal rendszeresen igénybe vevő kormánytisztviselő részére a munkáltató gépjárműátalányt kíván megállapítani. Milyen szabályokat kell figyelembe venni az átalány megállapítása során, milyen módon történik az okmányolása, illetőleg elszámolása, ellenőrzése a munkáltató, illetve az adóhivatal részéről?

Kérdés: A felsőoktatási intézmény oktatási, oktatásszervezési és kutatási feladatokhoz önkénteseket foglalkoztat (hallgatók, vendégprofesszor, emeritus, vendégelőadó) közérdekű önkéntes szerződés megkötése mellett, ellenszolgáltatás nélkül. A 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről lehetővé teszi, hogy az önkéntes tevékenység ellátása érdekében költségeket térítsünk meg. A 2. § (3) bekezdésének b) pontja értelmében önkéntes részére kifizethető az utazás, szállás és étkezés költsége. Az Szja-tv. 7. §-ának y) pontja – adóalapba nem tartozó, illetve költségnek nem számító tételek – utal az önkéntes részére nyújtott juttatás ellenszolgáltatásnak nem minősülő megállapítására. A fentiek alapján amennyiben az önkéntes tevékenységgel kapcsolatban fizetjük ki ezeket a költségeket, akkor kapcsolódik-e hozzá adófizetési kötelezettség, illetve lényeges-e, hogy milyen forrásból történik (pályázati, működési vagy saját bevétel) ezeknek a számláknak a kifizetése? Ha a kifizetőnek nem kell megfizetnie az adóalap 1,19-szerese után a 16% szja-t és 27% ehót, akkor a bizonylatokat milyen analitikával kell felszerelni, hogy bármilyen ellenőrzés alkalmával elfogadható legyen?

Kérdés: Egyik alkalmazottunknak a munkájához szükséges (nem iskolai rendszerű) szakmai továbbképzésen kell részt vennie. Kérdésünk, hogy az intézmény milyen költségeket téríthet meg adómentesen a képzéssel összefüggésben?

Kérdés: Önkormányzatunk mezei őrszolgálatot működtet, a feladatot két mezőőr látja el saját kerékpárjával. Hogyan tudom elszámolni a kerékpárkopást, kell-e és mi alapján útnyilvántartást vezetniük?

Kérdés: Az önkéntes munka pénzbeli meghatározásánál van-e valamilyen minimális követelmény, amihez igazodni kell? (Például minimálbér hivatalos órabére vagy hasonló.) Ha valaki önkéntes munkát végez, be kell-e jelenteni az adóhatósághoz vagy bárhova, azonkívül hogy évente egy alkalommal a statisztikai hivatal erre vonatkozó rovatát kitöltjük?

Kérdés: Az önkormányzat személygépkocsi vásárlásához 2 400 000 Ft összegű kölcsönt vett fel X Finanszírozási Zrt.-től. A kölcsön és kamatai összegét az önkormányzat havi fix konstrukcióban 48 hónapon át fizette. A törlesztőrészlet minden hónapban tartalmazott tőketörlesztést és kamatot is. A kölcsön összege forintban került megállapításra, folyósításra és törlesztésre. A kölcsönszerződés szerint azonban a felek a svájci frankot határozták meg "mértékadó devizaként", ezért a futamidő alatti árfolyamváltozások hatásával a futamidő végén kell elszámolni, ami esetünkben azt jelenti, hogy a kölcsön folyósításakor alacsonyabb volt a CHF árfolyama, mint bármikor a futamidő alatt, így a futamidő végén az önkormányzatnak fizetési kötelezettsége keletkezett. Hogyan kell könyvelni a futamidő végén, az árfolyamváltozás miatt bekövetkező fizetési kötelezettséget?