186 cikk rendezése:
91. cikk / 186 Belföldi kiküldetés költségtérítése
Kérdés: Kérdésem a saját tulajdonú jármű használatára vonatkozik belföldi kiküldetés esetén. Abban az esetben számolható el adómentesen a kiküldetés útiköltsége, ha a gépjármű saját vagy a házastárs tulajdonában van. Amennyiben a munkavállalónk a szülő forgalmijában mint üzembentartó szerepel, valamint a kötelező biztosítás is a dolgozó nevére szól, fizethetek-e neki kiküldetés költségtérítést?
92. cikk / 186 Kiküldetési rendelvény alkalmazása
Kérdés: Közalkalmazott háziorvosaink és a körzeti közösségi nővérek napi munkaidejükből 4 órát a rendelőben, 4 órát pedig területen töltenek (lakcímre hívások). Szabályosan járunk-e el, ha részükre a saját gépjármű üzemanyag-térítését kiküldetési rendelvény alapján számoljuk el?
93. cikk / 186 Munkába járás saját gépkocsival
Kérdés: Iskolánkban utazó gyógypedagógusokat, fejlesztő pedagógusokat alkalmazunk, akik saját gépkocsijukkal utaznak városunk iskoláiba, óráikat megtartani. Az intézmény kiküldetési rendelvény alapján téríti meg részükre az utazás költségét. Az autó felelősségbiztosítását a dolgozó (tulajdonos fizeti.) Ezenfelül kötelessége-e az iskolának a dolgozó vagy a jármű egyéb módon történő biztosítása? Vannak, akik autóbuszbérletet kapnak, azoknál kell biztosítást kötnie a dolgozóra az intézménynek?
94. cikk / 186 Külfölditől bérelt autó áfája
Kérdés: Amennyiben szervezetünk egy külföldi (osztrák) cégtől bérel autót magyarországi használatra, van-e valamilyen áfavonzata?
95. cikk / 186 Munkába járás költségtérítése
Kérdés: Milyen módon téríthető meg az utazási költsége annak a munkavállalónak, aki a változó munkarendje miatt az adott hónapon belül egyes napokon a helyközi járatokkal, más napokon viszont csak személygépkocsival tudja megoldani a munkába járást, mert a műszak végén már nem közlekedik a két település (a munkahely és a munkavállaló lakóhelye) között autóbusz?
96. cikk / 186 Cégautóadó
Kérdés: Társulásunk vásárolt személygépkocsikat. A személygépkocsikat átadtuk használatra a családsegítő szolgálatnak, amely nem a mi intézményünk, hanem egy önkormányzaté. A személygépkocsi után felmerülő kiadások a családsegítő szolgálatnál kerülnek elszámolásra, a társulás felé nincs elszámolási kötelezettségük a felmerült költségekről. Ilyen esetben kinek kell megfizetnie a cégautóadót, nekünk, mint tulajdonosoknak, vagy annak, aki használja, és kiadást számol el, azaz az önkormányzatnak, illetve az intézményének?
97. cikk / 186 Vizsgáztató utazási költsége
Kérdés: A 20/2008. SZMM rendelet 4. §-a szerint a vizsgáztatót utazási költségtérítés illeti meg. A rendelet kimondja, hogy saját gépjármű használata az Szja-tv. 25. §, valamint a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésre vonatkozó jogszabály előírásai alapján történik. Kérdezem, hogy adómentesen csak a 9 Ft fizethető-e ki saját gépjármű használata esetén a vizsgáztatónak?
98. cikk / 186 Saját gépjármű hivatali célú használata
Kérdés: Kérem állásfoglalásukat a következő témában: Vannak olyan munkakörök, amelyek ellátása igényli a folyamatos gépkocsihasználatot. Mivel ezt a cég biztosítani nem tudja, a dolgozó saját autójával végzi munkahelyi feladatait. Ilyen munkakörök: mezőőr, védőnő, szociális házi gondozók. A mezőőr járja a település egészét, főként a külterületeket, a védőnők és a házi gondozók pedig rendszeresen látogatják az ellátottakat. A településen belül olyan közlekedési lehetőség nincs, amivel ezek a munkák elláthatók. Kiküldetési rendelvénnyel számoljuk el a km-t, amihez egy részletes címlista tartozik. Megfelelő-e az eljárásunk?
99. cikk / 186 Gépjármű-elszámolás
Kérdés: Intézményünknek vannak gépjárművei, és kiküldetési rendelvénnyel saját gépjárművel is utaznak dolgozók, ha szükséges. A fogyasztási normák meghatározhatók gépkocsitípusonként és lökettérfogat szerint is. A fogyasztási normáknak egységesnek kell-e lenniük – intézményi gépjármű, saját gépjármű –, vagy különböző gépjárműveknél különbözőképpen is meghatározhatók?
100. cikk / 186 Munkába járás költségtérítése 2010 májusától
Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk. A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet alapján, mely a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szól, az alábbiakat kérdezném. 1. A 7. § szerint nyilatkozni kell a dolgozónak a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a kettő közül a napi munkába járás honnan történik. Ha valaki úgy nyilatkozik, hogy a tartózkodási helyéről, akkor számára nem fizethető a bérlet 86%-a? 2. Egy dolgozónk személygépkocsival jár dolgozni, 9 Ft-ot fizetünk neki kilométerenként. A 4. § a) pontja értelmében van közösségi közlekedés a lakóhelyéről (az a tartózkodási helye is), és a b) pont értelmében nincs hosszú várakozási ideje. Tehát ezek alapján számára május 1-jétől nem fizethető a 9 Ft/km térítés?
