Uniós pályázat számvitele

Kérdés: Önkormányzatunk uniós pályázaton nyert projekt keretében külső kivitelezővel beruházást valósít meg. Az elszámolható költségeknek, illetve annak alapján igénybe vehető támogatásnak részét képezi a projekt megvalósításában közreműködő önkormányzati dolgozók bérének és járulékának ráfordítással arányos része. Helyesen járunk-e el akkor, ha a projektmenedzsment elszámolható bérköltségét kiadásként az 5 számlaosztályban jelenítjük meg, és belső bizonylat alapján az 1 számlaosztály állományi számláin beruházásként mutatjuk ki? Az elszámolt menedzsmentköltségre jutó támogatás összegével pedig – a közgyűlés döntése alapján – megemeljük a bérelőirányzatot.
Részlet a válaszából: […] Beruházásnak kell tekinteni a tárgyi eszköz beszerzése,létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyieszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembehelyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Képzési költségek viselése tanulmányi szerződés alapján

Kérdés: Egy jelenleg önállóan gazdálkodó általános iskola gazdasági vezetője vagyok felsőfokú szakképzettséggel. 2011-től kötelező lesz a munkaköröm betöltéséhez a főiskolai végzettség, vagy legalábbis el kell kezdenem a tanulmányaimat. Kell-e tanulmányi szerződést kötnöm? Mi történik akkor, ha a tanulmányaim befejezése előtt – az önállóság megszüntetése miatt – a munkáltató felmond? Köthetek-e olyan szerződést, amelyben rögzítjük, hogy a munkaviszonyom megszüntetése esetén is tovább fizeti a fenntartó (önállóság megszűnése esetén az önkormányzat) a főiskolai tanulmányaimat? Könyvelés szempontjából hova kell könyvelni a munkakör betöltéséhez szükséges költségeket, ha a munkáltató az összes költséget fizeti, és nem pedagógus munkakörről van szó?
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi szerződés és a tanulmányi szabadidő kérdéseirőlaz Mt. 110-116. §-ai rendelkeznek.A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekébenírásban tanulmányi szerződést köthet. A szerződésben a munkáltató vállalja,hogy a tanulmányok alatt támogatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Főjegyző jogkörének gyakorlása

Kérdés: Egy megyei önkormányzatnál a főjegyző munkáltatói jogkört lát el törvényi előírás alapján. A főjegyző illetmény és egyéb juttatások esetében gyakorolja a kötelezettségvállalási, utalványozási jogkört. Rendelkeznie kell-e a jogkörök gyakorlásához a megyei önkormányzat elnökének felhatalmazásával?
Részlet a válaszából: […] A megyei önkormányzati hivatal gazdálkodása lebonyolításánakrendjét, továbbá a gazdálkodási jogkörök gyakorlásának módját belsőszabályzatban szükséges előírni a hatályos jogszabályoknak megfelelően. Szabályozni kell a kötelezettségvállalás, utalványozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Vélelmezett magáncélú telefonköltség elszámolása

Kérdés: A havi telefonszámla 20%-át mint magáncélú használatot a főkönyvben személyi juttatásként kell-e könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A telefonköltségnek azt a részét, amelyet a munkavállalóvalnem téríttet meg a költségvetési szerv, a vonatkozó APEH-PM együttestájékoztató szerint az adó- és járulékterhekkel együtt személyi költségnek kellelszámolni.A telefonköltségnek, ha nem kerül elkülönítésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Megbízási díj vagy keresetkiegészítés

Kérdés: Középfokú oktatási intézmény vagyunk. A bérleti díj és az önköltséges tanfolyamok bevételeinek egy részét – a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 57. § alapján – személyi juttatásra fordítjuk. Kérdésünk, hogy az így kifizetett személyi juttatást megbízási szerződés keretében megbízási díjként, vagy az illetmény részeként mint keresetkiegészítést vagy illetménykiegészítést kell kifizetni? Ugyanez a kérdés vonatkozik a fenntartónk által támogatott tanórán kívüli nyelvoktatást végzők díjazására is. Megbízási díjként vagy keresetkiegészítésként kell-e számfejteni e díjat?
Részlet a válaszából: […] Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet (Ámr.) 59. § (9) bekezdése kimondja, hogy "saját dolgozónakmegbízási díj, szerződéssel díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírásaszerint számára előírható feladatra nem fizethető,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Köztisztviselő képzettségi pótléka

Kérdés: Pénzügyi főelőadó vagyok és az államháztartási felsőfokú mérlegképes könyvelői végzettségemre, közel 6 éve képzettségi pótlékot kapok (illetményalap 40%-át). A napokban a költségvetés tárgyalása során a képviselő-testület a költségvetési kiadások csökkentése miatt, mint minden adható juttatást, ezt is megvonta. Ezen a napon az önkormányzati SZMSZ-t is módosították, ami addig azt tartalmazta, hogy "költségvetési szakon mérlegképes könyvelői szakmai vizsgát tett személy (Ktv. II. besorolási osztály mellett) jogosult képzettségi pótlékra." Jogosan vették el tőlem egyoldalúan a képzettségi pótlékomat? Tudomásom szerint a képzettségi pótlék adható, de ha már egyszer megadták, azt csak úgy nem lehet elvenni.
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselők illetménye alapilletményből,illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. Az illetménypótlék egyikfajtája a köztisztviselői képzettségi pótlék, amelyet a közigazgatási szervköztisztviselői részére az intézmény, a költségvetési szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 28.

Vásárolt közszolgáltatás

Kérdés: Egészségügyi intézmény vagyunk, higiénés és környezetvédelmi tanácsadásra felkértünk egy bt.-t, aki intézményünknek nyújt segítséget. A kérdésünk az lenne, hogy ez a tevékenység besorolható-e a vásárolt közszolgáltatásokba?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben lehet vásárolt közszolgáltatásról beszélni,amikor az intézmény az államháztartás körébe tartozó feladatokat, azállamháztartás által kibocsátott szolgáltatásokat más, nem az államháztartáskörébe tartozó szervezetek által teljesítenek. További...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 3.

Munkáltatói jogutódlás hatása a közalkalmazotti keresetkiegészítésre

Kérdés: Az önkormányzat rendeletében keresetkiegészítést határozott meg az intézményeinél meghatározott vezetői beosztást betöltő közalkalmazottak részére, az adott vezetői beosztás tényleges fennállásáig. A juttatás megállapítására munkáltatói döntésen alapuló kiegészítésként került sor. Amennyiben intézményünknél munkáltatói jogutódlás következik be, az érinti-e a keresetkiegészítést, a jogutód munkáltató elvonhatja-e azt?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 77. §-a szabályozza a keresetkiegészítés juttatásánakfeltételeit. E szerint a közalkalmazottat a munkáltató meghatározottmunkateljesítmény elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok – ide nem értveaz átirányítást – teljesítésének ösztönzésére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

1 és 2 forintos érmék bevonása miatti kerekítési elszámolások

Kérdés: Az MNB március 1-jétől kivonta a forgalomból az 1 és 2 forintos érméket. A készpénzforgalomban kerekítéssel kell élni. Mi a helyes megoldás számviteli és áfaszempontból? Önkormányzat polgármesteri hivatalánál gyakran fordul elő, hogy személyi juttatások (különböző költségtérítések stb.) készpénzben történő kifizetésekor vagy postai utalásakor (az 1 és 2 Ft-os érmék megszüntetése miatt) kerekíteni kell lefelé vagy felfelé. (Pl. számfejtett nettó összeg 8522 Ft, ezt elszámolom 3921-re, de kifizetni vagy postának utalni csak 8520 Ft-ot lehet.) Jobb megoldás híján átmenetileg függő kiadásként vagy bevételként számoljuk el ezeket a negatív vagy pozitív különbözeteket. Elszámolhatóak-e a kerekítési különbözetek valamelyik 5-ös vagy 9-es főkönyvi számra?
Részlet a válaszából: […] Az 1 és 2 Ft-os érmék bevonásával összefüggő kerekítéseknéla kiinduló szabály, hogy a kerekítési különbözet, függetlenül attól, hogy aznövelő vagy csökkentő, mindig azt a tételt érinti, amelyikkel kapcsolatbanfelmerült. Tehát, ha egy költségtérítésnél 8522 Ft-ot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Cégtelefon számviteli elszámolása

Kérdés: Intézményünkben a magáncélú telefonhasználatra vonatkozóan a szolgáltatás 20 százaléka után fizetjük meg a közterheket, és ezt nem téríttetjük meg a dolgozókkal. A telefonszámlákat az 55. (szolgáltatások) és 56. (áfa) főkönyvi számlákra könyveljük le a teljesítéskor. Kérdésünk, hogy az adókötelezettség alapjául szolgáló összeget (telefonszámlák 20 százalékát) át kell-e könyvelni a dologi kiadásokról a személyi juttatások közé (51-52.), mivel ez természetbeni juttatásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A cégtelefon magáncélú használatát a költségvetési szerv, haazt nem vagy csak részben térítteti meg munkavállalóval, akkor ezt az összegetnem az 55121. Nem adatátviteli célú távközlési díjak kiadási számlán, hanem az51429. Egyéb költségtérítés és hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.
1
12
13
14
18