145 talált cikk a szociális hozzájárulási adó kifejezésre

Kérdés: A veszélyhelyzeti rendelet június 9-től vezette be a reprezentáció és az üzleti ajándékozás után a szociálishozzájárulásiadó-mentességet. Hogyan kell a júniusi adóbevallást teljesíteni, meg kell osztani a június 9. előtti és utáni időszakot? Az Szja-tv. 70. §-a szerint egyes meghatározott juttatás a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem, és a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági táv-beszélő-szolgáltatás, mobil-telefon-szolgáltatás, továbbá az internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem is. Ezekre nem vonatkozik a szociális-hozzájárulási--adó-kedvezmény?

Kérdés: Intézményünk szeretne online nyereményjátékot indítani, melynek keretében marketingeszközöket vagy az intézményünknél felhasználható fürdőbelépőjegyet lehetne nyerni. Az így kiadott ajándékokkal milyen módon lehet elszámolni? Adózás tekintetében a marketingeszközök beszerzési árával, valamint a belépőjegy-árusításban szereplő összeggel számolva a reprezentáció-hoz hasonló módon egyes meghatározott juttatásként személyijövedelemadó- és szochoköteles?

Kérdés: Roma önkormányzatunk online farsangot szervez. Lesznek előadók. A gyermekek részére pedig egy versenyt hirdetünk. Aki beöltözik, és a legtöbb lájkot kapja, annak ajándékcsomagot (könyv, csoki) vagy ajándékutalványt (élelmiszerbolti) adunk. Az előbbiekben említett ajándékoknak milyen adóvonzata van?

Kérdés: Önkormányzatunk a településen élő minden 0-3 éves korú gyermek számára karácsonyra 5000 forint alatti ajándékutalványt adott. Helyi rendeletben ez nem került szabályozásra. Az így adott ajándékutalvány milyen juttatásnak minősül? Milyen adóvonzata van az önkormányzat esetén, és aki kapja, annak a részéről? Hogyan kell bizonylatolni az átadást? A védőnő szolgáltatta ahhoz az adatot, hogy kik részesülhetnek az ajándékban. Az utalványok átadását postai úton végezték, melynek során a tértivevény szolgálna bizonylatként, hogy az érintettek az utalványt átvették. Ez az eljárás megfelelő?

Kérdés: Cégünknél a bérletszelvények kiosztása nagyszámú személyes találkozást igényel. A bérletszelvények az értékük miatt belső postával nem szállíthatók, azokat a kijelölt kollégák átveszik, a szervezeti egységüknél pedig kiosztják. A koronavírus-világjárványra tekintettel december hónapban bérlet jogcímen pénzben fizetnénk ki a BKV-bérlet árát a munkavállalóknak, mely az alábbi kérdéseket vetette fel:
– Számoljanak-e el a bérlet megvételéről a kollégák számla formájában 2021. évben egy meghatározott időpontig? Ha magánszemélyként vásárolják meg a bérletet, akkor 103 000 forint az éves bérlet ára, viszont akkor nem kérhetik a munkáltató nevére a számlát. Ha a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor 114 600 forint az éves bérlet ára.
– Ha nem kell elszámolniuk, akkor csak az erről szóló egyedi KÁT-utasításban, valamint a döntést követő tájékoztatóban szerepeljen, hogy ezt az összeget közlekedési költségre kell fordítaniuk? Esetleg egy nyilatkozat formájában aláíratnánk velük, hogy erre fordítják?
– A kilépők esetében időarányosan vissza kellene fizetni, az új belépő időarányosan megkapná? Ha visszafizettetjük, akkor a bruttó vagy nettó összeget? A nettót humánusabb lenne, azonban, ha az új belépőknek is biztosítjuk ezt a juttatást, akkor többszörösen fizetjük meg a járulékokat.
– Továbbá a 4079/2020. Korm. határozat értelmében egyhavi illetményen felüli juttatás fizethető csak a munkavállalónak, márpedig a BKV-bérlet a K1113 rovaton számolandó el ugyanúgy, mint a motivációs elismerés. Ezért felmerül a kérdés, hogy hogyan igazolható az, hogy nem bújtatott motivációs juttatást fizetünk ki ezen a jogcímen. Nem szeretnénk a BKV-bérlet miatt büntetést fizetni.
Milyen feltételekkel adható pénzben a helyi közlekedés költségtérítése?

Kérdés: A Roma Nemzetiségi Önkormányzat mikuláscsomagot osztott ki hátrányos helyzetű családoknak. A mikuláscsomag után milyen adófizetési kötelezettség keletkezik? Esetleg a Roma Nemzetiségi Önkormányzat ez alól mentesül?

Kérdés: Önkormányzatunknak két gazdasági társasága van. Az egyik társaságban az önkormányzat 100%-os tulajdonos, a másik társaságban az önkormányzatnak 51%-os, a másik önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak pedig 49%-os tulajdoni hányada van. Ez a két társaság alapíthat-e csoportos társaságiadó-alanyiságot? Kérem ismertessék a csoportalapítás feltételeit és működését! Úgy tudjuk, hogy csoportos áfaalanyiságot nem alapíthatnak, ennek mi az oka?

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Minden évben – év elején – pénzben adunk ruházati ellátmányt a hivatásos személyi állomány részére. A kifizetett összeget a K 1108 rovaton számoljuk el, amely rovat tartalmilag pénzben fizetendő ruházati költségtérítést takar. A számfejtés során a KIRA bérszámfejtési rendszerben (MÁK) azon jogcímen kerül rögzítésre a kifizetésre kerülő összeg, amely alapján a magánszemélynek nem lesz adófizetési kötelezettsége, sem pedig intézményünknek, tehát adómentesen kapja a meghatározott keretösszeget. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az állomány tagjának számlát kell kérnie az ellátmányt biztosító szervezeti egység nevére és címére a vásárolt ruházati termékekről. A BM rendelet 8. számú melléklete felsorolja az ellátmányból beszerezhető termékek körét. Az állománynak október hónapban kell elszámolni a kapott keretösszeggel oly módon, hogy a pénzügyi szakszolgálat részére a számlákat leadják, ahol a számlaellenőrzés megtörténik (megjegyzem, a számlák nem kerülnek könyvelésre a főkönyvi nyilvántartásban, azokat csak megőrizzük). Amennyiben a teljes megkapott összegről benyújtja a számlákat a dolgozó, nem válik adóköteles juttatássá a kifizetés, viszont az el nem költött rész esetén adókötelessé válik a számlával nem igazolt rész, és megadóztatjuk mint a bérjövedelmet. A személyi jövedelemadó alóli mentesség érdekében a kiállított ruházati számlán vevőként a rendőri szervnek kell szerepelni, kerül-e ezáltal az intézmény, illetve a dolgozó abba a helyzetbe, hogy a terméket a megvásárlást követően a dolgozó részére "temészetben átadja"? Kérdés, hogy az Szja-tv. 2019. évi változása miatt az adóztatásra befolyással van-e az a körülmény, hogy a ruhapénzről kérnek-e számlát vagy sem? Számlával történő elszámolás esetén és számla nélkül is összevonandó jövedelemként kellene adózni?

Kérdés: Szociális intézményünk családsegítő szolgálat kereteiben a rászoruló gyerekeknek tábort szervez. A tábor keretein belül szeretnének elutazni a közeli városba, ahol moziba is mennének. Az utaztatás (buszjegy), illetve a mozibelépő költségeit milyen rovaton lehet elszámolni, illetve van-e ezek után valamiféle pluszadóteher?

Kérdés: A 275/2020. (VI. 12.) Korm. rendeletben meghatározottak alapján fizettük ki az egyszeri, rendkívüli juttatást. Még nem mindenki számára egyértelmű, hogy a kifizetésre került összeget melyik rovatra kell könyvelni, és emiatt szeretném a megerősítésüket, miszerint a vállalkozó orvosok részére ez az összeg kifizetői oldalon a K51208-as rovaton (Működési célú támogatás nyújtás egyéb vállalkozásnak) jelenik meg, amely főkönyvi számlán a katás vállalkozás esetén a bruttó összeg, nem katás esetében a K123-as rovaton az 500 ezer forint nettó összege, alkalmazottak esetében pedig a K1101-es rovaton, utóbbi két esetben a levont munkáltatói járulékok a K2-es rovaton. A kifizetések alapján bevételi rovat: B16-005.