Kötelezettségvállalás dokumentumai, nyilvántartása

Kérdés: 2012. évtől a kötelezettségvállalás és az utalványozás ellenjegyzése helyett a pénzügyi ellenjegyzés fogalmát nevesíti a jogszabály, a korábbi kötelezettségvállalás ellenjegyzése szerinti tartalommal, amelyet a kötelezettségvállalás dokumentumán kell elvégezni. Kell-e pénzügyi ellenjegyzést végezni abban az esetben, amikor nincs írásbeli kötelezettségvállalási dokumentum (pl. 100 ezer Ft alatti házipénztári kifizetésnél)? Ez esetben is fel kell vezetni a kifizetést a kötelezettségvállalási nyilvántartásba, ezért az alapbizonylat (számla stb.) egyben kötelezettségvállalási dokumentumnak is minősül, és ellenjegyzendő? Esetleg megfelelő a pénztárbizonylaton történő ellenjegyzés? Elképzelhető, hogy az ellenjegyzés ez esetben a jogszabály alapján nem szükséges, de belső szabályzatban előírható?
Részlet a válaszából: […] Kötelezettségvállalásnak minősül a kiadási előirányzatok és az Európai Unió költségvetéséből közvetlenül kapott támogatás összegének a felhasználás időpontjáig idegen pénzeszközként nyilvántartott pénzeszközök terhére vállalt fizetési kötelezettsége – így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.

Lakásbérbeadás késedelmes bizonylatolása

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, 2012. januártól szolgálati lakást adunk bérbe. A bérlő befizette a bérleti díjat. Az áfában szerepeltettük mint adómentes bérbeadást (havi bevallók vagyunk), de elfelejtettünk hozzá számlát kiállítani. Milyen bizonylatot lehet utólag hozzácsatolni?
Részlet a válaszából: […]  Az Áfa-tv. 163. §-ának (1) bekezdése értelmében az adóalanya számla kibocsátásáról legkésőbb a teljesítésig, de legfeljebb az attólszámított ésszerű időn belül köteles gondoskodni. A jelzett paragrafus (2)bekezdésében foglaltak szerint ésszerű időben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 22.

Sportcsarnok-beruházás

Kérdés: Egy önkormányzat mint eladó adásvételi szerződést kötött a városi kézilabdaklubbal mint vevővel, amelynek alapján a vevő 1/1 arányban megvásárolta az eladó kizárólagos tulajdonát képező, kivett sporttelep megnevezésű, 21 032 m2 alapterületű ingatlant, amelyen néhány kisebb építmény (öltöző, tekepálya) található. Az eladó feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adta ahhoz, hogy a földhivatal a vevő 1/1 arányú tulajdonjogát adásvétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezze. Egyúttal az eladó a vevőt birtokba bocsátja, aki a szerződés aláírása napjától viseli a kárveszélyt, és jogosult az ingatlan hasznait szedni. A vevő az ingatlan tulajdonjogát arra tekintettel szerezte meg, hogy annak területén egy legalább 2000 m2 alapterületű multifunkciós sportcsarnokot létesít. A vevő kötelezettséget vállalt továbbá arra, hogy a sportcsarnok használatbavételétől számított 20 éven keresztül a városi diáksportszervezetek és a városi oktatási intézmények számára ingyenes használatot biztosít akként, hogy a használatra jogosultak hetente 13 órát diák­sport keretében, 10 órát iskolai testnevelés keretében vehetik igénybe a sportcsarnok bármely funkcióját. A használatra különmegállapodást kell kötni, melynek óradíja 7500 Ft + áfa. A vevő kötelezettséget vállalt arra is, hogy a sportcsarnok használatbavételétől számított 20 éven keresztül ingyenesen évente 3 napot biztosít az eladó számára városi rendezvények megtartására. A gazdasági esemény során tényleges pénzmozgás nem történik, az eladási ár ellentételezése a majdan megépülő sportcsarnoknak a vevő "ingyenes" rendelkezésre bocsátása, esetenként óránként 7500 Ft + áfa használati díjért, illetve ingyenes városi rendezvények 20 éven keresztül. Ilyen esetben csereügyletről beszélhetünk? Hogyan minősülnek a felek által teljesített ügyletek?
Az adóalap meghatározása
Részlet a válaszából: […]  Az Áfa-tv. 66. §-ának (1) bekezdése alapján termékértékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték nem pénzbenkifejezett, és megtérítése sem pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzelvagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

EU-s pályázat keretében külföldi pénznemben kiállított számla forintra történő átváltása

Kérdés: Önkormányzatunk EU-s pályázatot nyert. A szállítói számlák kiegyenlítése euróban történik. A számlák értékét könyveléskor milyen árfolyamon kell átszámítani forintra, a számlavezető pénzintézetünk vagy az MNB középárfolyamán?
Részlet a válaszából: […]  Általában a pályázati kiírásban kerül meghatározásra adevizás tételek forintra történő átváltása. Amennyiben a pályázat kiírója ezt nem határozza meg, akkor aköltségvetési szervnek a számviteli politikájában kell meghatároznia a külföldipénznemben kiállított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 20.

Lízingelt ingatlan építményadója

Kérdés: Intézményünk egy banktól zárt végű pénzügyi lízing keretében ingatlant vásárolt. Az ingatlant terhelő adók összegét a tulajdonos lízingbe adó átterhelte a lízingbe vevőre, azaz ránk. Jogosan járt-e el a bank, ha az ingatlanhoz kapcsolódó építmény­adóra is felszámította az áfát?
Részlet a válaszából: […]  Az ügylet során az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja szerintitermékértékesítés valósult meg."10. § Termék értékesítésének minősül továbbá:a) a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely atermék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

Közösségi adószám a számlán

Kérdés: Uniós beszerzés esetén, ha a számla áfát tartalmaz, fel kell tüntetni az uniós adószámot? A számla kiegyenlítése áfával növelten történik. A törvényben az áfa nélküli számlákra vonatkozóan van leírás. Milyen törvény, rendelet vonatkozik arra, hogy nem kell uniós adószámot feltüntetni a számlán?
Részlet a válaszából: […]  Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény(továbbiakban: Áfa-tv.) 169. §-a azokat az adatokat határozza meg, amelyeket aszámlának kötelezően tartalmaznia kell. A számla kibocsátója az Áfa-tv. 169.§-ában meghatározott adattartalmon kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 13.

Közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: Az orvosokkal kötött szerződésünkben foglalt számlázási arányokat módosítottuk, azonban nem tudom, hogy továbbszámlázásnál melyik időszak az irányadó. A módosítás 2011. július 1-jén lépett hatályba. Továbbszámlázás esetén mi az irány­adó nekem? A számlázási időszakot (amely a közüzemi számlán szerepel, pl. 2011. 05. 01.-2011. 06. 01.) is kell mérlegelnem, s ez esetben még a régi szerződést veszem figyelembe, vagy pedig csak a továbbszámlázás időpontját? Ez esetben ha pl. 2011. 05. 01.-2011. 06. 01-jére vonatkozik a közüzemi számla, de én most számlázom tovább, akkor is a 2011. július 1-jén hatályba lépett arányokat veszem?
Részlet a válaszából: […]  A közüzemi díjak úgynevezett határozott időszakoselszámolású ügyletek, amit a köznyelv folyamatos teljesítésű szolgáltatásnaknevez. Az Áfa-tv. 58. §-alapján ilyen esetben a fizetési esedékességnek megkell egyeznie a teljesítési időponttal. Figyelemmel kell lenni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 13.

Munkaügyi perben megítélt késedelmi kamat kiszámítása

Kérdés:

Késedelmi kamat számításával kapcsolatban kérdezném Önöket. Talán köztudott, mert a média is foglalkozott azzal, hogy a tűzoltóknak az európai uniós csatlakozás következtében – egy joghézag folytán – 2004. május 1. és 2007. dec. 31. közötti időszakban bizonyos összegű túlszolgálati díjuk keletkezett. Ezt az összeget valószínűleg az idei év során kifizetjük. Erre vonatkozóan késedelmi kamatot kell számolni. Ennek a számítási módjához szeretnék segítséget kérni. Ha lehetséges, példán keresztül, féléves bontásokban.

Részlet a válaszából: […]   A késedelmi kamatra vonatkozó polgári jogi szabályozás a rendszerváltás óta többször is módosult, így 2004. május 1-jétől a 2002. évi XXXVI. törvény alapján. E módosítás alkalmazásával kapcsolatban irányadó a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 3/2004....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Fordított adózás és foglaló

Kérdés: 2010. decemberi teljesítésű dátummal vásároltunk egy ingatlant, mely fordított áfásnak minősül. 2010. decemberben foglaló néven csak egy kis része lett kifizetve, a többi várhatóan márciusban. Mely időszakban kell bevallani az ügylet áfáját, 2010. decemberben, vagy 2011-ben a kiegyenlítéskor? Levonásba helyezhető-e az áfa, ha nincs kifizetve a teljes vételár?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 59. §-a értelmében előlegnek minősül ésadófizetési kötelezettséget keletkeztet minden, a teljesítést megelőzően azellenértékbe beszámítható, kézhez vett, jóváírt vagyoni előny. A foglaló ilyenelőlegnek számít. A jóváírt, kézhez vett előleget úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Számlán feltüntetett teljesítési időpont

Kérdés: Pályázathoz kapcsolódó projektmenedzseri szerződés 2010. szeptember 30-ig szól. Határozott időre szóló elszámolásos ügylet szerint a fizetési és a teljesítési határidő október 15. Az Irányító Hatóság nem fogadta el a számlát, arra hivatkozva, hogy a szerződés szeptember 30-ig szól.
Részlet a válaszából: […] A részletes kérdés szerint pályázathoz kapcsolódó,határozott időre szóló (2009. november 9.-2010. szeptember 30-ig) megbízásiszerződés alapján a felek a díj kifizetésében határozott időre szólóelszámolásban állapodtak meg, mely szerint 11 részletben, havonként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 22.
1
9
10
11
19