192 cikk rendezése:
61. cikk / 192 Előző évről áthúzódó számla elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni év végén és az azt követő év elején beérkező számlákat? Hogyan kell eljárnunk, amikor a számla teljesítése áthúzódik a következő évre?
62. cikk / 192 Rezsiköltségek továbbszámlázása
Kérdés: Intézményünk az ingatlan-bérbeadást adómentesen számlázza. A bérlők részére a rezsiköltséget áfásan számláztuk. Időközben megtudtuk, hogy ez nem helyes, adómentesen kellett volna számlázni a bérlők részére a rezsit. Le-sztornóztuk a számlákat, és újakat állítottunk ki. Az új számlákon a számla kelte plusz 15 nap fizetési határidőt adtunk meg, és a fizetési határidővel megegyező teljesítési időpontot. Helyesen állapítottuk meg a teljesítési időpontot a javított számlákon? Kell-e ezek miatt a számlák miatt önellenőrzési áfabevallást benyújtanunk?
63. cikk / 192 Ingatlanértékesítés teljesítési időpontja
Kérdés: Társaságunk egy ingatlant értékesített, amely a tulajdoni lapon mint kivett gazdasági épület, udvar szerepel. Az adásvételi szerződésben foglaltak szerint az ingatlan birtokbaadására, átruházására a vevővel történt megállapodás alapján 2019. július 1-jéig kerül sor. A birtokba bocsátásig a társaságunk, azt követően a vevő viseli az ingatlan terheit, kárveszélyt, illetve "húzza" annak hasznait. A vevő a birtokbavétellel egyidejűleg fizeti meg a vételárat. A vevő magánszemély.
Kérdéseim a fenti ügylettel kapcsolatban:
– Mit kell az ingatlanértékesítés időpontjának tekinteni?
– Befolyásolja-e a teljesítés időpontját, és így az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, hogy a szerződés megkötésére 2018. szeptember 17-én került sor?
– Az Áfa-tv. szabályai szerint az értékesítés fordított vagy egyenes adózás alá tartozik, vagy tárgyi adómentes ügyletként kell kezelni?
– Hogyan kell kezelni az ellenértéket, ha a vételár kapcsán nem határoztuk meg az adásvételi szerződésben (és egyéb megállapodásban sem), hogy az tartalmazza-e az áfát?
Kérdéseim a fenti ügylettel kapcsolatban:
– Mit kell az ingatlanértékesítés időpontjának tekinteni?
– Befolyásolja-e a teljesítés időpontját, és így az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, hogy a szerződés megkötésére 2018. szeptember 17-én került sor?
– Az Áfa-tv. szabályai szerint az értékesítés fordított vagy egyenes adózás alá tartozik, vagy tárgyi adómentes ügyletként kell kezelni?
– Hogyan kell kezelni az ellenértéket, ha a vételár kapcsán nem határoztuk meg az adásvételi szerződésben (és egyéb megállapodásban sem), hogy az tartalmazza-e az áfát?
64. cikk / 192 Alanyi adómentesség értékhatárába beleszámító tételek
Kérdés: Alanyi adómentes adóalany vagyok, és két kérdésem volna az alanyi mentesség értékhatárába számító tételekkel kapcsolatban.
1. Egy német adóalany tolmácsolási szolgáltatást rendelt meg. A tolmácsolási szolgáltatást Magyarországon kellett teljesítenem. A szolgáltatás ellenértéke beletartozik az alanyi adómentesség 8 millió forintos értékhatárába? A német adóalany székhelye Németországban van, más országban nincs telephelye.
2. Egy fordítási szolgáltatás kapcsán előleget számláztam ki egy magyar megrendelőnek. A fordítást valószínűleg csak jövőre fogom befejezni. Az a kérdésem, hogy az előleg összegét bele kell számítanom a 8 millió forintos értékhatárba? Az Áfa-tv. 59. §-a azt mondja, hogy "termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani". Bár adót nem kell fizetnem, mert alanyi adómentes vagyok, de nekem nem egyértelmű, hogy az értékhatárba az előleget bele kell-e számítanom, vagy az értékhatár szempontjából majd a teljes ellenértéket kell figyelembe vennem akkor, amikor teljesítettem a fordítást?
1. Egy német adóalany tolmácsolási szolgáltatást rendelt meg. A tolmácsolási szolgáltatást Magyarországon kellett teljesítenem. A szolgáltatás ellenértéke beletartozik az alanyi adómentesség 8 millió forintos értékhatárába? A német adóalany székhelye Németországban van, más országban nincs telephelye.
2. Egy fordítási szolgáltatás kapcsán előleget számláztam ki egy magyar megrendelőnek. A fordítást valószínűleg csak jövőre fogom befejezni. Az a kérdésem, hogy az előleg összegét bele kell számítanom a 8 millió forintos értékhatárba? Az Áfa-tv. 59. §-a azt mondja, hogy "termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani". Bár adót nem kell fizetnem, mert alanyi adómentes vagyok, de nekem nem egyértelmű, hogy az értékhatárba az előleget bele kell-e számítanom, vagy az értékhatár szempontjából majd a teljes ellenértéket kell figyelembe vennem akkor, amikor teljesítettem a fordítást?
65. cikk / 192 Határon átnyúló termékértékesítés áfarendszerbeli megítélése
Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett társaság ügyfelei számára különböző lízingkonstrukciók keretében nyújt finanszírozást, többek között gépek, gyártósorok vonatkozásában. Egyes ügyletei keretében a társaság az ügyfél (megrendelő) által kiválasztott gépeket a Közösség területéről, másik tagállamból szerzi be. A gépek több darabban, több kamionban kerülnek leszállításra a megrendelő telephelyére. A leszállítást követően a szállító a gépeket összeszereli, beüzemeli és teszteli (vagy ezeket a munkákat alvállalkozójával végezteti el). A sikeres tesztidőszakot követően a szállító a gépeket átadja a társaság részére, amelyről átadás-átvételi jegyzőkönyv készül. A fizetési ütemezés az alábbiak szerint alakul. A szállító részszámlát állít ki a megrendelést, a gyártást, illetve az üzembe helyezést követően. Az egyes részszámlák sorban az ügylet ellenértékének 20 százalékáról, 60 százalékáról, valamint 20 százalékáról kerülnek kiállításra. A megosztás alapján az ellenérték 20 százaléka a megrendeléskor, 60 százaléka a megrendelt gép legyártásakor, a fennmaradó 20 százaléka pedig a gépek leszállítása, összeszerelése, beüzemelése és sikeres tesztelése után fizetendő a társaság részéről. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a részszámlákon feltüntetett egyes összegek nem állnak feltétlenül arányban a kibocsátásukig elvégzett részfeladatok ellenértékével. A fenti tényállással kapcsolatban az a kérdésünk, hogy az alábbi álláspontok összhangban állnak-e az Áfa-tv. rendelkezéseivel?
I. A társaság az ismertetett ügyletek vonatkozásában az Áfa-tv. 21. §-a szerinti, Közösségen belüli termékbeszerzést valósít meg.
II. A közösségi termékbeszerzési ügyletek Áfa-tv. szerinti teljesítési időpontja az az időpont, amikor a szállító a társaság számára a beüzemelt gépeket a sikeres tesztidőszakot követően átadja (a felek között ekkor átadás-átvételi jegyzőkönyv készül).
I. A társaság az ismertetett ügyletek vonatkozásában az Áfa-tv. 21. §-a szerinti, Közösségen belüli termékbeszerzést valósít meg.
II. A közösségi termékbeszerzési ügyletek Áfa-tv. szerinti teljesítési időpontja az az időpont, amikor a szállító a társaság számára a beüzemelt gépeket a sikeres tesztidőszakot követően átadja (a felek között ekkor átadás-átvételi jegyzőkönyv készül).
66. cikk / 192 Szálláshely-szolgáltatás számlázása
Kérdés: Szállító partnerünk szállásdíjat számlázott 2016. 09. 12.-09. 25-ig. A számlán a teljesítés dátuma 2016. 11. 07., számla kelte 2016. 11. 07., fizetési határidő 2016. 11. 15. Szabályosan állította-e ki a számlát az elszámolásos ügyletnek, az Áfa-tv. 58. §-ának megfelelően? Hivatkozhat-e a partner arra, hogy annak ellenére, hogy helytelenül van a teljesítési dátum megállapítva, ugyanabban az áfabevallásban szerepel? Ezért kéri a számlája befogadását.
67. cikk / 192 Mérlegfordulónap után érkezett folyamatos teljesítésű számlák
Kérdés: A Költségvetési Levelek 207. számában a 3879. kérdésre az a válasz, hogy a mérlegforduló napja után érkezett közüzemi számlákat passzív időbeli elhatárolásként kell könyvelni, mivel a közüzemi számlán a számla kelte, teljesítése és a fizetési határidő is a mérlegfordulónap utáni. A Költségvetési Levelek 254. számában a 4641. kérdésre adott válasz szerint a folyamatos szolgáltatásnyújtás vonatkozásában a számlákat szállítói kötelezettségként kell kezelni az adott év beszámolójának mérlegében. Milyen módon lehet rögzíteni szállítói kötelezettségként az olyan számlát, amelyen minden dátum (kelte, teljesítés, fizetési határidő) a mérlegfordulónap utáni? A mérlegfordulónap után beérkezett folyamatos teljesítésű közüzemi számlákat melyik módon kell elszámolni?
68. cikk / 192 Teljesítésigazolás
Kérdés: Kérdésünk a teljesítésigazolás dátumával kapcsolatos. A teljesítésigazolást a számlán dokumentáljuk. Eseti gazdasági események teljesítésénél a számla aznap vagy később kerül kiállításra, mint a tényleges teljesítés, ráadásul a számla megérkezése még későbbi. A szakmai igazolónak a tényleges teljesítési időponttal megegyező dátummal kell igazolnia a számlát?
Ebben az esetben megegyezik a számlán szereplő teljesítési dátum az intézmény szakmai igazolója által ráírt teljesítési igazolás dátumával? Időszakos, folyamatos teljesítésű szolgáltatások esetében, amikor a teljesítési dátum a fizetési határidő dátumához igazodik (a feltételek figyelembevételével), milyen teljesítési dátummal igazoljunk?
Ebben az esetben megegyezik a számlán szereplő teljesítési dátum az intézmény szakmai igazolója által ráírt teljesítési igazolás dátumával? Időszakos, folyamatos teljesítésű szolgáltatások esetében, amikor a teljesítési dátum a fizetési határidő dátumához igazodik (a feltételek figyelembevételével), milyen teljesítési dátummal igazoljunk?
69. cikk / 192 Vevői készlettel kapcsolatos bevallási kötelezettségek teljesítése
Kérdés: Egy társaság bútoripari alkatrészeket, szerelvényeket gyárt és értékesít a Közösség másik tagállamában letelepedett partnerének. Az értékesítési konstrukcióhoz kapcsolódóan a társaság a másik tagállami hozzáadottértékadó-szabályoknak megfelelő vevői készletet tart fenn partnere raktárában. A társaság nem rendelkezik másik tagállami adószámmal. A másik tagállam szabályai szerint a vevői készlethez kapcsolódó bevallási kötelezettségek eltérőek a magyar szabályoktól. A másik tagállam szabályai értelmében áfaszempontból a vevő által megvalósított Közösségen belüli beszerzés időpontja a termékek vevői készletre történő betárolásának időpontja, és nem az az időpont, amikor a vevő a vevői készletből kitárolja a termékeket. Ettől függetlenül a másik tagállam szabályai is elismerik, hogy a betároláskor a tulajdonjog átadása és a birtokbaadás még nem történik meg. Annak érdekében, hogy a partner saját tagállama szabályainak megfelelhessen, a termék vevői készletre történő betárolásakor a társaságnak ki kell állítania egy dokumentumot, amely a partner héa-elszámolásának alapja lesz. A kitároláskor a társaság számlát állít ki, amely megfelel az Áfa-tv. számlával kapcsolatos előírásainak. Tekintettel arra, hogy a betárolt és a kitárolt mennyiségek nem feleltethetőek meg egymásnak (a kitárolás napi szinten, a betárolás ennél ritkábban történik), egyazon adóbevallási perióduson belül nem egyezik meg a partner héa-elszámolásának alapját képező dokumentumokon, valamint a számlákon feltüntetett mennyiség. A társaságnak mely időpontban kell szerepeltetnie a partner részére történő adómentes Közösségen belüli értékesítés tényét a bevallásaiban: a termékek vevői készletre történő betárolásának, vagy a készletről történő kitárolás időpontjában?
70. cikk / 192 Internet-hozzáférési szolgáltatás adómértékének csökkenése 2018. január 1-jétől
Kérdés: Áttekintve a 2018-ra vonatkozó törvénymódosításokat, örömmel értesültünk, hogy az internet áfája 18 százalékról 5 százalékra csökken. 2018. január 1-jétől valóban már csak 5 százalékos általános forgalmi adó terheli az internetszolgáltatást?
