Térítésmentesen átvett ingatlan bekerülési értéke

Kérdés: Az önkormányzat átvett ingyenesen egy nagy értékű épületet. Az új szabályok szerint maradványértéket kell megállapítani az épületnek. Térítésmentes átvétel miatt az értéket el kell határolni időbelileg. Az elhatárolás visszavezetése a tárgyévben elszámolt értékcsökkenés összegével történik. Az értékcsökkenés összegét az átvett épület értéke mínusz a maradványérték után kell elszámolni? Ebben az esetben a maradványérték megmarad az időbeli elhatárolás számlán (30-50 év múlva). Az elhatárolás számlán megmaradó összeget az épület kivezetésekor kell majd kivezetni? Vagy térítésmentesen átvett nagy értékű épület után nem kell maradványértéket megállapítani?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 15. §-ának (4) bekezdése szerint a 16. §-ban foglaltaktól eltérően az Szt. 49. §-ának (5) bekezdése és 50. §-ának (1), (2), (4) és (6) bekezdései szerint átvett eszközök bekerülési értékét az ott leírtak szerint kell meghatározni. Az Szt. 50....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Térítés nélkül átvett eszköz áfája

Kérdés: Ha egy költségvetési szerv térítés nélkül vesz át eszközöket egy gazdasági társaságtól, keletkezik-e adófizetési kötelezettsége? Az átadás tényét milyen dokumentumokkal kell alátámasztani (szerződés, számla)? Ha az átadó élt az adólevonási jogával, akkor a számlán vagy a szerződésben milyen adatoknak kell szerepelnie, értve ez alatt az alap és az áfa fogalmát? Az alap térítés nélküli, az áfa térítéses? Milyen könyvelési tételek kapcsolódnak a gazdasági eseményhez?
Részlet a válaszából: […] A térítés nélkül átvett eszköz nem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget az átvevőnél. Áfafizetési kötelezettsége az átadónak keletkezik, vagyis annak a szervezetnek, amely az eszközt kivonja a gazdasági tevékenysége köréből. Az ingyenes termékátadás akkor minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Víziközmű-hálózat üzemeltetéséhez átvett targonca és szoftver

Kérdés: Az Áfa-tv. 11. §-a (3) bekezdésének a közcélú adományozásra vonatkozó előírása nem kizárólag akkor alkalmazandó, ha az adott térítésmentes termékátadás maradéktalanul megfelel a közcélú adomány Áfa-tv.-ben meghatározott fogalmának. E rendelkezés olyan esetben is alkalmazandó, ha más jogszabály az adott térítésmentes esetre az Áfa-tv. közcélú adományozására vonatkozó előírásainak alkalmazását írja elő. Ilyen tartalmú rendelkezést tartalmaz Vktv., amelynek 8, 10, illetve 79. §-a egyes térítésmentes ügyletek tekintetében kimondja, hogy azok általános forgalmi adózás szempontjából közcélú adománynak minősülnek. Víziközmű-hálózat üzemeltetéséhez átvett targonca és szoftver esetében is alkalmazható-e a fenti szabály, vagy az csak a víziközmű-hálózat térítésmentes átvételére vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] A Vktv. 10. §-ának (3) bekezdése alapján a térítésmentes vagyonátruházás akkor minősül az általános forgalmi adó, valamint az energiaellátók jövedelem­adója szempontjából közcélú adománynak, a társasági adó szempontjából a víziközmű-szolgáltató vállalkozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Közfoglalkoztatott dolgozók

Kérdés: Az önkormányzat által, a Start közmunkaprogram keretében foglalkoztatott dolgozók által előállított terményekkel kapcsolatos alábbi gazdasági események könyvelését kérnénk levezetni:
1. Önkormányzatnál:
Az önköltségszabályzatban foglaltak alapján megállapításra kerül a közfoglalkoztatottak által előállított élelmiszer-nyersanyag önköltsége, amely alapján:
1.3. Készletre vétel könyvelése az önkormányzatnál.
1.4. Felhasználás könyvelése:
- saját célra történő felhasználás esetén (szociális rászorultság alapján természetbeni juttatásként),
- térítésmentes átadás az önkormányzati költségvetési szervnek (intézménynek), amely az önkormányzat konyháját üzemeltetve látja el a közétkeztetéssel kapcsolatos feladatokat. (Az önkormányzat áfaalany, de az előállítással kapcsolatban felmerült kiadások áfáját nem vonta le.),
- feleslegessé vált készlet értékesítése külső szerv, illetve magánszemély részére.
2. Intézménynél:
2.1. Önkormányzattól kapott élelmiszer-nyersanyag térítésmentes átvételének könyvelése.
2.2. Felhasználás könyvelése:
- intézmény által üzemeltetett konyhán történő felhasználás.
A könyvelési tételeket szíveskedjenek a költségvetési számvitel szerint (rovatok), pénzügyi számvitel szerint és az előirányzat könyvelése szerint is levezetni.
Részlet a válaszából: […] A mérlegben a készleteken belül kell kimutatni a vásárolt készleteket, az átsorolt, követelés fejében átvett készleteket, az egyéb készleteket, a befejezetlen termelést, félkész termékek, késztermékek értékét, és a növendék, hízó- és egyéb állatokat.A mérlegben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 16.

Szakkönyvtári könyvek

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a szakkönyvtárba beszerzésre kerülő szakkönyveket és folyóiratokat?
Részlet a válaszából: […] A szakkönyv- és folyóirat-vásárlás, valamint a könyvtárba történő bevételezés úgy tekintendő, mint a raktárra vett készlet beszerzése. A könyvtári könyvek beszerzése a dologi kiadások között kerül elszámolásra a bankszámlával szemben, és a mennyiségben és értékben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

Start munkaprogram

Kérdés: A Start közmunkaprogram keretében ingyenesen kapott az önkormányzat élő malacokat, melyeket le szeretnénk vágni, és a húsokat az üzemi konyhára beszállítani. Milyen kötelező nyilvántartásokat kell vezetnünk, és a könyvelésben hogyan kell szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] Az 1. számlaosztályban a tenyészállatok között kell kimutatni azokat az állatokat, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket termelnek. Ezek lehetnek többek között a tenyészállat, tenyésztésre tartott sertés szaporulata, vagy annak más leválasztható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 8.

Tárgyi eszközök nyilvántartása

Kérdés: Szakképző iskola részére mit javasolnak a Szakképzés-szervezési Társulás által beszerzett eszközök használatba adását követő nyilvántartására (elegendő-e analitikus nyilvántartás, milyen főkönyvi számon célszerű szerepeltetni, értékben ki kell-e mutatni stb.)?
Részlet a válaszából: […] A Szakképzés-szervezési Társulás által a szakképző iskolánakátadott eszközök esetében azt kell vizsgálni, hogy kis értékű vagy nagy értékűtárgyi eszközök kerülnek-e használatba. A 100 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési éselőállítási) érték alatti (kis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Befejezetlen beruházások bemutatási helye a költségvetési éves beszámolóban

Kérdés: Befejezetlen beruházást – nem aktivált tárgyi eszközt – térítésmentesen átadunk, illetve átveszünk. A beszámolóban, a 38-as táblában ennek hol kell megjelennie, illetve a pontos könyvelés hogyan történik?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési beszámoló 38. számú űrlapján a befejezetlen,üzembe nem helyezett beruházások nem szerepelnek. Ennek megfelelően atáblázatban csak az aktivált immateriális javak, tárgyi eszközök stb. (atáblázat fejrészében felsorolt eszközök) állományát és az abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Vásárlási összeghatáron felül a szállítótól kapott ajándék elszámolása

Kérdés: Önkormányzati költségvetési intézményünk alkalmanként a szállítótól – vásárlási öszszeghez kötve – ajándékot kap. Pl. ha 300 E Ft értékben vásárolunk, akkor új tv-t vagy videót kapunk, erről - vagy átvételi elismervényt íratnak alá az értéket megjelölve, - vagy értéket nem jelölnek meg, - vagy egyáltalán semmi iratot nem írunk alá, - vagy számlát írnak és engedményként a 100%-os értéket jelölik meg. Mi a teendő az így ajándékba kapott eszközökkel, ha a forgalmi értékük alapján állóeszköznek, illetve fogyóeszköznek minősülnek?
Részlet a válaszából: […] A megfelelő összegű vásárlás esetén kapott ajándék aszámviteli elszámolások tekintetében természetben kapott engedménynek minősül.Sem az Szt., sem az Szt-vhr. a természetben kapott engedményekre nem tartalmaziránymutatást. Hatályos rendelkezés hiányában a könyvekbe mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

50 ezer forint egyedi bekerülési érték alatti tárgyi eszközök elszámolása

Kérdés: Intézményünk az év végén, raktáron lévő, használatba nem vett kis értékű eszközök állományát mindeddig az 1-es számlaosztályban, a 13179-es számlán vette év végén állományba. 2004. jan. 1-jétől az Szt-vhr. 9. sz. melléklete a következőkkel egészül ki: "A kis értékű, éven belül amortizálható raktári új tárgyi eszközök analitikus és főkönyvi elszámolása során a készletekre vonatkozó könyvvezetési szabályok az irányadók." Jelenti-e azt, hogy év végén a használatba nem vett, kis értékű tárgyi eszközök raktáron lévő állományát a továbbiakban a 2. számlaosztályban kell állományba venni, vagy maradhat-e az eddigi gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] A raktárban lévő új, kis értékű tárgyi eszközöket továbbra is az 1. számlaosztályban kell nyilvántartani. Hatályos az Szt-vhr. 18. §-ának (2) bekezdése, amely szerint: A költségvetési év végéig használatba nem vett (raktáron lévő) kis értékű tárgyi eszközt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.