Gyermekétkeztetés során felmerülő nyersanyag áfája

Kérdés:

Önkormányzatunk vásárolt élelmezés keretében látja el a gyermekétkeztetési feladatait. A szállító külön állít ki számlát a nyersanyagról és az üzemeltetés költségeiről (bér, rezsi stb.). A nyersanyag áfáját a kedvezményekkel összhangban vonjuk le. Az ingyenesen étkezők adagszámára jutó nyersanyagáfa nem kerül visszaigénylésre, az 50% kedvezményben részesülők tekintetében az adagszámukra jutó nyersanyagáfa 50%-a, a 100%-ot fizetőkre pedig a teljes nyersanyag áfája levonásba kerül. Helyes eljárás-e a fent leírtak szerinti áfa-visszaigénylés, illetve, hogy az ingyenes étkezőkre vonatkozóan szükséges-e számlát kiállítani? ASP-ben dolgozunk, és ott kiállítjuk a nullás számlákat. Eszerint nincs pénzforgalmi bevétel, a reá jutó nyersanyag áfáját sem igényeljük vissza.

Részlet a válaszából: […] ...törvény előírásai szerint a nyersanyagköltség számlázható ki, emiatt kell a szállítónak külön kimutatni a nyersanyag- és az üzemeltetési költséget. Az áfában azonban nincs olyan előírás, ami szerint a levonható áfa nem haladhatja meg a fizetendő áfát....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Más tulajdonában álló tárgyi eszközökön végzett és át nem adott beruházások és felújítások

Kérdés: Önkormányzati alrendszerbe tartozó költségvetési szerv vagyunk. A fenntartó önkormányzat tulajdonában lévő épületben végezzük közérdekű tevékenységünket. Az épület nem szerepel a könyveinkben, azt sem üzemeltetésre, sem vagyonkezelésbe nem vettük át, és nem is béreljük az önkormányzatunktól. Az épületben végzünk felújítást, illetve beruházásokat. Tanácsukat szeretném kérni ezen gazdasági események kontírtételeihez. A 412-es főkönyvi számlával szemben nem vezethetem ki, mivel nem része az ingatlan a nemzeti vagyon induláskori értékének.
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 10. §-ának (2) bekezdése alapján az éves költségvetési beszámoló mérlegében a költségvetési szerv kimutathatja a más tulajdonában álló tárgyi eszközökön végzett és át nem adott beruházások és felújítások aktivált értékét. Ennek alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Intézmények közötti eszközátadás

Kérdés:

Intézetünk épülete nem szerepel a nyilvántartásunkban, sem üzemeltetésre, sem vagyonkezelésbe nem vettük át, a "karton" az önkormányzat/polgármesteri hivatal könyveiben lelhető fel. Az intézetünk épületét érintő beruházásokhoz/felújításokhoz kapcsolódó szállítói számlák a BLESZ nevére szólnak. A szállítói számlák kifizetése az önkormányzati finanszírozásból kerülnek kifizetésre (nem átvett pénzeszköz, nem pályázati pénzek). Az épületben olyan beruházást, amely állandó jelleggel beépítésre került, amely az épület lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el, ezeket a beruházásokat térítésmentes átadással vezettük ki a nyilvántartásunkból. A térítésmentes átadásról jegyzőkönyv készült, melynek mellékletét képezte a szállítói számla, és az ahhoz kapcsolódó alapbizonylatok is. A beruházás aktiválása az átvevő önkormányzatnál történt meg. Év végén a 412-8434-re könyveltük az átadott/folyamatban lévő beruházást a 495-ös főkönyvi számla közbeiktatásával. Az önkormányzat kérte, hogy ne térítésmentesen adjuk át, hanem ún. vagyonkezelésbe. Melyik a helyes átadási mód?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben nem szerepel, de feltételezzük, hogy az önkormányzat fenntartásába tartozó intézményről van szó. Az önkormányzat és intézménye, illetve azonos irányító szervhez tartozó intézmények közötti tárgyi eszköz és készlet átadás-átvételét eredménysemlegesen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Fakitermelés saját erdőből

Kérdés: Önkormányzatunk saját erdejéből fát termel ki. A kitermelésre külső vállalkozóval kötöttünk szerződést. A vállalkozó számlát állít ki az önkormányzat részére a tűzifa kitermelésére. A tűzifa nagy részét az önkormányzat és intézményei épületeinek fűtésére használjuk fel. A KLIK által fenntartott általános iskola az önkormányzat faluházát is használja, megállapodás alapján a felek a rezsikiadásokat, így a felhasználásra kerülő tűzifa költségét 50-50%-ban osztják meg, melyet önkormányzatunk továbbszámláz az iskolának.
A kitermelt tűzifa többi része az iskolaépület fűtése céljából értékesítésre kerül az iskolának. Hogyan kell megállapítani a kitermelt tűzifa bekerülési, nyilvántartási értékét, valamint könyvelni a kitermelés, nyilvántartás, felhasználás, továbbszámlázás, értékesítés gazdasági eseményeit?
Részlet a válaszából: […] ...rendjére vonatkozó belső szabályzatot.A fakitermelés költségei közé tartoznak a fakitermelő gépek (pl. láncfűrész) üzemeltetési, fenntartási költségei, a fakitermeléshez kapcsolódó eszközök (pl. csúszda, drótkötélpálya, raktér,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Önkormányzati szennyvízberuházás

Kérdés: Önkormányzatunk pályázat útján szenny-vízberuházást valósít meg a településen. A projekt fordított áfás, melyet az önkormányzat vissza is tud igényelni, mivel a későbbiekben a szennyvíztelep üzemeltetésre át lesz adva. Az átemelők villamos energiájának díját tovább kell számláznunk a fővállalkozónak, aki azt a részünkre megtéríti? A felszámított áfát ebben az esetben be kell fizetnünk, vagy vele szemben levonhatjuk az áfa összegét?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a fővállalkozóval olyan megállapodást kötöttek, amely szerint az átemelők villamos energiáját továbbszámlázhatják, akkor erről áfás számlát kell kiállítani. A számla adóalapját és felszámított áfáját az áfabevallásban fizetendő adóként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Közműcsatlakozási díj továbbszámlázása

Kérdés: Építési-szerelési projekt során közműcsatlakozást rendelt meg önkormányzati társulásunk. Ezért a kiállított közműdíjszámlák a társulás nevére szólnak. Építési szakaszban viszont a szerződés szerint az építő vállalkozó fizeti a közműdíjat, ezért a projekt befejezéséig ő is szerepel a számlán mint számlafizető. A számlákat az építő cég kifizette és irattározta. Most viszont 3 hónap elteltével jelezték, hogy ők így nem tudják ezt lekönyvelni, mivel a számla a mi nevünkre szól, ők csak mint számlafizetők vannak rajta. Ebben az esetben melyek a helyes könyvelési lépések? És hogyan lehet megoldani ezt a helyzetet?
Részlet a válaszából: […] Az Sztv. 165. §-ának (1) bekezdése szerint minden olyan gazdasági eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. Az Szt. 15. §-ának (2) bekezdésében rögzített számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Vásárolt anyagok bekerülési értéke

Kérdés: Felmerült egy kérdés az idei Erzsébet-tábor számláinak rögzítése kapcsán. A pályázaton belül logóval ellátott pólót, sapkát készíttettek az iskoláink. A beérkezett számlákon többféle megnevezés szerepelt, amivel nem tudtuk egységesen rögzíteni azt, szolgáltatásra vagy anyagbeszerzésre könyveltük a tételeket. Abban kérnénk a segítségét, hogy az alábbi megnevezések alapján, ténylegesen az elkészült terméket könyveljük a számlán, vagy a szolgáltatást? Megnevezések: póló/sapka; póló/sapka feliratozása; póló szitanyomással; feliratozott póló/sapka.
Részlet a válaszából: […] ...rovaton javasoljuk elszámolni. Ha az eladó azt nem tüntette fel külön, hanem része a póló, sapka vételárának, akkor a számlát a K312. Üzemeltetési anyagok rovaton javasoljuk elszámolni.(Kéziratzárás: 2022. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Csoportos személyszállítás céges járművel

Kérdés: Cégünk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. A munkavállalók munkavégzésének helye a cég székhelyétől/telephelyétől mindig eltér, az ország több városában végzünk kivitelezést. Munkaszerződésük szerint a munkavégzés helye Magyarország területe. Mivel nagy kitérő, időkiesés és felesleges költség lenne a székhelyre való be-utazás mindennap, ezért a munkaterületekre való utazást úgy oldanánk meg, hogy a cég tulajdonában lévő kisteherautókkal – 3 és 6 személyesek – az egy környéken élő munkavállalókat lakóhelyükről közvetlenül a munkavégzés helyére szállítjuk. Ezen kisteherautókat vezető munkavállalók a járművekkel a munkanap végén hazamennek a lakóhelyükre, és másnap onnan indulnak az aktuális munkavégzési helyre. Ebben az esetben minek minősül a lakóhelyre való utazás céges tehergépkocsival? Felmerül a céges jármű magánhasználata? Kell-e költségtérítést fizetni vagy ingyenes juttatást elszámolni a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...személyszállítás: ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodika) a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagyb) kifizetőtől igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útjánazzal, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Haszonélvezeti jog jogosultja

Kérdés: Önkormányzatunk egy kisadózó egyéni vállalkozóval áll szerződéses kapcsolatban. A kisadózó vállalkozó ingatlant vásárol székhelylétesítés céljából, és a tulajdonjog 100 százalékban az egyéni vállalkozásra kerül bejegyzésre. Az egyéni vállalkozó a magánszemélynek teljes haszonélvezeti jogot kíván biztosítani az ingatlanon. Emellett a magánszemély a haszonélvezeti joga alapján bérbe kívánja adni az ingatlant magánszemélyként. A bérbeadásból származó bevételt a magánszemély az éves adóbevallásában feltünteti, és a személyi jövedelemadót is megfizeti. Van-e lehetősége az egyéni vállalkozásnak a magánszemélyt bejegyeztetni a haszonélvezeti jog jogosultjaként? Továbbá van-e lehetősége a magánszemélynek a haszonélvezet alapján bérbe adni az ingatlant mint magánszemély?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a kataalanyiság megszűnését eredményezi, ha az egyéni vállalkozó az ÖVTJ 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerez.Ugyanakkor, ha az adózó bejelenti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Önkormányzat víziközművének vagyonértékelése

Kérdés: A víziközművek az üzemeltetésre átadott eszközök között szerepelnek a nyilvántartásainkban. Elkészült az eszközök vagyonértékelése, és most korrigálnunk kellene az értékeket. Problémát jelent, hogy a vagyonértékelés más megbontásban részletezi a vagyonelemeket, mint ahogy az az analitikus nyilvántartásban szerepel, ezért a korrekciókat nem tudjuk a meglévő főkönyveken elvégezni. Helyesen járunk-e el, ha a főkönyvbe az alábbi könyvelés került?
Első lépésben az átértékelés előtti bruttó és elszámolt értékcsökkenés összegek kivezetése a 4126-os főkönyvi számlával szemben:
T4126 – K1218
T1298 – K 4126
Utána a vagyonértékként feltüntetett összegek (bruttó érték) felvitele a 12 számlaosztályba szintén a 4126-os főkönyvvel szemben:
T1218 – K4126
A feltüntetett vagyonértékre (mint bruttó érték) mi módon és mennyi értékcsökkenést számoljunk el a korábbi időszakokra? Erre vonatkozóan a vagyonértékelés nem tartalmaz információt.
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 16/A. §-ának (2) bekezdése írja elő, hogy hogyan kell a vagyonértékelés hatását elszámolni a könyvekben. Az eszköz korábbi bruttó értékét és a megállapított új bekerülési értékét a nemzeti vagyon változásaival szemben kell elszámolni, és az eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.
1
5
6
7
37